Véget ért a Generális Konvent Elnökségének tanácskozása Budapesten, a Dunamelléki Református Egyházkerület székházában. A Magyar Református Egyház közös képviseleti testülete két napig ülésezett.

Kárpát-medencei reformátusok lapja létrehozásáról döntött a Generális Konvent Elnöksége.

Egyelőre csak egy biztos: lesz újság! A részletekről azonban még komoly viták folynak az egyházi vezetők között. A következő összeállításunkban öt püspököt faggattunk arról, hogy milyen Kárpát-medencei református újságot olvasnának szívesen.

Zán Fábián Sándor:
A lap ne csak informáljon, hanem neveljen
„A nagyobb egyháztestek könnyebben rábólintanak egy közös lapra. A kicsik viszont sokkal jobban át kell, hogy gondolják. Ott, ahol a Reformátusok Lapja ismert volt és valóban közkézen forgott, ott ez nem okoz olyan gondot, nem vetődnek fel olyan kérdések, amelyek például Kárpátalján vagy határon túl felmerülnek" - fejtette ki véleményét a lappal kapcsolatban Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke.

Szerinte az, hogy milyen lesz az új lap, nagyban függ attól, kik az olvasói. „A kárpátaljai reformátusság van, amiben konzervatívabb és van, amiben kicsit nyíltabb és több szabadságot lát, mint az anyaországiak. Elég nehéz a történelmi múltbeli különbségekkel rendelkező közösségnek olyan újságot írni, hogy azt mindenki érdemesnek tartsa megvásárolni, nem azért az egy oldalért, ami Kárpátaljáról szól, nem egyetlen rovatért, hanem az egészért. Szerintem ez az újság egy óriási kihívás, és én megvalósíthatónak tartom. Hiszem azt, hogy létre lehet hozni egy olyan szerkesztőbizottságot, amely igazi értékeket fog ebben az újságban közölni" - mondta Zán Fábián Sándor, aki azt várja, hogy a lap ne csak informáljon, hanem neveljen is. „Az újságnak a nevelői küldetése az, amiért én azt mondtam, hogy megéri kockáztatni, elindítani, foglalkozni vele. Én remélem, hogy a társadalmat művelő, építő lap lesz, és egy egészséges református társadalmi, egyházi híradást, tudósítást és nevelést tud majd adni a népünknek."

Hallgassa meg milyen Kárpát-medencei reformátusok lapját szeretne Zán Fábián Sándor!

Steinbach József:
Már az is nagy dolog, hogy beszélünk róla
„Nagy vita alakult ki a lappal kapcsolatban" - mondta Steinbach József a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke.  „Abban mindenki egyetértett, hogy jó lenne legalább megpróbálni azt, hogy legyen egy közös Kárpát-medencei református lap. Azt azonban, hogy ez milyen legyen, hogyan valósuljon meg, hogy viszonyuljon ez a lap a már meglévő országos egyháztestekben működő lapokhoz, kik legyenek a szerkesztői, hogyan oldjuk meg a terjesztését, milyen időközönként jelenjen meg, ebben még nem sikerült konszenzusra jutni" - mondta. Steinbach József azért örülne ennek a lapnak, mert az egységes Magyar Református Egyház megalakulósa óta különösen is fontos, hogy az egyházrészek tudjanak egymásról, nem csak hírek tekintetében. A dunántúli püspök fontosnak tartja a hírek, események, programok megjelenését a lapban, de szívesen olvasna teológiai, igei, lelki írásokat, akár egyháztársadalmi publicisztikát is. „Még nagyon az elején vagyunk ennek az együttgondolkodásnak, de én azt nagyon nagy dolognak tartom, hogy egyáltalán beszélünk erről" - tette hozzá.

Hallgassa meg milyen Kárpát-medencei reformátusok lapját szeretne Steinbach József!

Csűry István:
Ahol mi is elmondhatjuk a magunk véleményét
"Keresni kell a közös nevezőket - mondja Csűry István, a Királyágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Ahány egyházkerület, annyi újság van; az is igaz, hogy szegények vagyunk, és még egy újságot nem engedhetünk meg magunknak, sem központilag sem helyileg, viszont megengedhetnénk egy olyan rövidebb, vagy kisebb terjedelmű újságot, amely az egész Kárpát-medencei problematikát összeöleli, amely tartalmában jelentkezik az illető egyházkerületnél, és a formáját az illető újságra bíznánk."  A királyhágómelléki püspök szerint a költségvetés az egyik legnagyobb kérdés, mert el kell helyezni a saját maguk és az egész egyház költségvetésébe. „Azon töprengünk sokszor, hogy ez az újság a reformátusoknak a lapja legyen, mint a reformátusok szájából, értelméből kikerülő újság, vagy a reformátusokról szóló olyan lap, amelyben esetleg mások mondanának el rólunk a véleményüket. Szeretném, ha egy olyan újságunk lenne, amiben mi is elmondhatjuk a magunk véleményét bizonyos dolgokról, de nyitottak lennénk arra is, hogy mit mondanak el rólunk, református emberekről mások."

Hallgassa meg milyen Kárpát-medencei reformátusok lapját szeretne Csűry István!

Bölcskei Gusztáv:
A református identitást kell erősítenie
„A szakemberek javaslata az volt, nem utolsó sorban anyagi megfontolások miatt, hogy próbáljuk továbbfejleszteni a Reformátusok Lapját, mert ez sokkal kevesebbe kerül, mint ha egy vadonatúj lapot a nulláról kellene elindítani" - mondta Bölcskei Gusztáv a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke. "Az eredeti tervek szerint május 22-re megjelenhetne ez az első próbaszám. Fel kell mérni, hogy ez milyen fogadtatásra talál, meg kell szervezni azt a hírhálózatot, tudósítói hálózatot, amelyik gondoskodik arról, hogy mindenhonnan beérkezzenek a hírek. Ennek a lapnak mindenképpen a református identitást kell erősítenie. Aztán az, hogy ez milyen módon megy végbe, milyen rovatokkal, milyen tematikus cikkekkel, mennyire legyen hitéleti, mennyire legyen közéleti, ez a szerkesztőknek a fantáziáján, és szaktudásán fog múlni."

Hallgassa meg milyen Kárpát-medencei reformátusok lapját szeretne Bölcskei Gusztáv!

Bogárdi Szabó István:
Erdélyben legyen a lap székhelye
Magazinszerű református hetilapot olvasna szívesen Bogárdi Szabó István, amelyet teológusok, vagy református identitású újságírók szerkesztenek. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke azt szeretné, ha az új Kárpát-medencei református lapjának nem Budapesten, hanem Erdélyben lenne a székhelye. A püspök szerint egyenlőre csak annyi bizonyos, hogy az egyházi vezetőknek szándékában áll egy új médium létrehozása. Az új lapról „nagy elvi viták folynak", ami Bogárdi Szabó István szerint természetes, hiszen „az egy magától értetődő dolog, hogy szabadon végig kell tárgyalni, kinek milyen koncepciója van." A püspök szerint számos megválaszolatlan kérdés merült fel: "Hol legyen a szerkesztőség? Milyen metodikával, milyen technikával dolgozzanak? Mit célozzon? Hitépítő lap legyen? Egyháztársadalmi lap legyen? Identitás lap legyen? ... Honnan lesz erre pénz, hogy megy végbe a promóció, hány év türelmi évet adunk, hogy ez meggyökerezzen, megálljon, szűnik-e meg ennek kapcsán más egyházi lap, vagy válik okafogyottá? Ezek nagy kérdések voltak." Mi is feltettük őket.

Hallgassa meg milyen Kárpát-medencei reformátusok lapját szeretne Bogárdi Szabó István!

Püspök szemmel - alaposan végigbeszélték a fontosabb témákat a Generális Konvent elnökségi ülésén

A Generális Konvent elnökségének tanácskozása után a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Bölcskei Gusztáv és a házigazda Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Szabó István értékelte a két napos ülés eseményeit, főbb napirend i pontjait.

Február végéig jelzik a határon túli egyházkerületek, hogy mennyi pénzt szánnak az egységes Magyar Református Egyház költségvetésébe. Az anyaországiak 30 millió forintot különítettek el erre a célra. Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke a Generális Konvent budapesti elnökségi ülése után azt mondta, hogy ebben az esztendőben a kisebbségi sorban lévő egyházi iskolákat támogatják majd.
„Ha úgy változtatnák meg az egyházi iskolák finanszírozását Magyarországon, mint ahogyan azt Ukrajnában tették, akkor mi is képtelenek lennénk fenntartani intézményeinket. Ezért a Generális Konvent elnöksége egyetértett abban, hogy most minden erőnkkel Kárpátaljára kell koncentrálni -tette hozzá Bölcskei Gusztáv.

Hallgassa meg Bölcskei Gusztáv értékelését

Alaposan végigtárgyalták a fontos témákat a Genrális Konvent elnökségi ülésén - vélte a házigazda Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. A költségvetéssel kapcsolatban Bogárdi Szabó István arról beszélt, hogy a határon túliakat meglepte a május 22-e utáni közös ügyek gyakorlatiasult intézése. A közös költségvetést illetően elvi igenek születtek - mondta a püspök. Négy nagy feladatot finanszíroznak majd a pénzből, az ügyvitelt, a találkozók költségeit, az alkalmi kiadásokat, - például idén emléktáblát állítanak a gyulafehérvári székesegyházban Bethlen Gábornak - valamint az egymás közötti szolidaritást. „Eddig az történt, hogy ki-ki úgy próbált a másikon segíteni, ahogyan tudott". A püspök szerint a segítés módja a jövőben fegyelmezettebb, célirányosabb lesz.

Hallgassa meg Szabó István értékelését

Összefoglaló a Generális Konvent Elnökségi üléséről

A Generális Konvent Elnöksége idei első ülését Budapesten, a Dunamelléki Református Egyházkerület Székházában tartotta január 13-14-én. A tanácskozáson üdvözölték Csűry Istvánt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megválasztott új püspökét, akit a hétvégén iktatnak be hivatalába. Az Elnökség tagjai meghallgatták, ill. áttekintették a Generális Konvent bizottságainak jelentéseit, valamint az egységes alkotmány által meghatározott közös munkaterületeken az elmúlt időszakban megvalósult feladatokat, programokat.

Ezzel összefüggésben a Generális Konvent Elnöksége örömmel vette tudomásul, hogy haladnak az egységes istentiszteleti rendtartás előkészületei, és a misszió valamint a diakónia területén tovább folytatódik a személyes kapcsolattartáson alapuló eszmecsere és együttműködés.
A tavaly őszi ülésen elfogadott javaslat szerint az Elnökség előterjesztést hallgatott meg a Kárpát-medencei református sajtó együttműködésének lehetőségeiről. Az előterjesztés az információáramlás javításának célkitűzésén túl foglalkozott az egységes református álláspont megjeleníthetőségének feladatával. Az Elnökség úgy határozott, hogy meg kell kezdeni egy közös magyar református sajtótermék kiadásának előkészítését.
A tavaly májusban létrejött magyar református egység egyik fontos gyakorlati megjelenése az egységes lelkészképesítés rendjének kialakítása. Az Elnökség ezzel kapcsolatban is előterjesztést hallgatott meg, amelyet követően megvitatta az egységes lelkészképesítés rendjének kialakításával kapcsolatos kérdéseket. Az Elnökség megállapodott az egységes lelkészképesítés rendjének elvi keretéről, eszerint évente egy, közös lelkészképesítő vizsga lenne. Az Elnökség úgy határozott, hogy megbízza a teológiai fakultások képviselőit, hogy március 31-ig készítsék el az egységes lelkészképesítő vizsga rendjét és szempontjait. Ezt követően a 2010. májusi Generális Konvent határozna az egységes lelkészképesítés rendjéről a Magyar Református Egyházban.
A Generális Konvent Elnöksége úgy határozott, hogy a Generális Konvent következő ülését - kapcsolódva május 22. ünnepéhez - 2010. május 25-26-án Magyarországon tartja.
Az Elnökség javaslatokat fogalmazott meg május 22., a Református Egység Napjával kapcsolatban. A tavalyi debreceni találkozóhoz hasonló nagy rendezvény nem lesz. Az ünnepre kiadványokat, közös javasolt istentiszteleti rendet és a Szeretethíd - önkéntes segítő program megszervezését tervezik. Meghatározó mozzanatai lesznek a májusi vasárnapokra időzített igehirdetési vendégszolgálatok. Az Elnökség következő ülésén tervezi összeállítani az egyes részegyházakban az ünnepre szervezett programok, kiadványok listáját.

Az egyes egyházkerületek - a Magyar Református Egyház részegyházai - vezetőinek beszámolói alapján áttekintették a határon túli magyarságot érintő jelentős változások kihatásait az egyház életére és az egyházi szolgálatra. A Generális Konvent Elnöksége támogatásáról biztosította a Szerbiai Református Keresztyén Egyház Elnökségét az újvidéki egyházközség körül kialakult problémák megoldásában. A romániai elnökválasztás és az új kormány felállása kapcsán egyelőre bizonytalannak látszanak a konkrét változások. A Romániai Református Egyház vezetői kudarcként számoltak be arról, hogy ugyan a kulturális tárcának magyar minisztere lett, de az egyházi ügyek felügyeletét elvettéktőle.
A Kárpátalján tapasztalható, és elsősorban az anyanyelvi oktatást ellehetetlenítő, elbizonytalanító oktatás-igazgatási lépésekkel szemben a Generális Konvent Elnöksége határozottan felemeli a szavát. Az Elnökség támogatásáról biztosította a Kárpátaljai Református Egyházat a magyar nyelvű, egyházi fenntartású oktatási intézmények megtartásáért folytatott küzdelmükben. Az Elnökség úgy határozott, hogy a részegyházak lehetőségeik szerint anyagilag is támogatják a kárpátaljai magyar nyelvű oktatási intézmények munkáját. Az Elnökség beszámolót hallgatott meg a kárpátaljai nyugdíjas lelkészeket segítő alap helyzetéről és a segítség e formájának fenntartása mellett foglalt állást. A Kárpátaljai Református Egyház Elnöksége megköszönte a lelkészek önkéntes felajánlásait.
A Generális Konvent Elnöksége örömmel értesült arról, hogy az EU Bizottsága Főtitkárságának Jogi Szolgálata felhívta Szlovákia figyelmét az államnyelvtörvény végrehajtási utasításának - és ezen keresztül magának a nyelvtörvénynek is - a közösségi jogba ütköző jellegére. Ezek alapján megerősödött az Elnökség azon álláspontja, mely szerint alapvető európai normákat és az évszázados együttélés szabályait sérti a Szlovákiában 2009. szeptember 1-jén életbe léptetett jogszabály. Ugyanakkor aggódva figyeli a demokrácia határait feszegető folyamatokat Szlovákiában, és ismét kifejezi azon szándékát, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel munkálja a szlovák és magyar nép közötti megértést és békességet. A Generális Konvent ügyvivő testületének meggyőződése, hogy a mindkét országban élő magyar reformátusok, valamint a magyar és a szlovák reformátusok közötti együttműködés fejlődése és értékei jótékonyan segítik a két nép közötti bizalom építését és az egymással szembeni - legtöbbször számító politikai indíttatásra gerjesztett - félreértések eloszlatását.
A Generális Konvent Elnöksége következő ülését 2010. február 24-25-én a Délvidéken, Bácsfeketehegyen tartja.


"Csak reménykedünk, hogy lesz kivel tárgyalni"
- Zán Fábián Sándor püspök az ukrajnai választásokról és a kárpátaljai nehézségekről

Vasárnap Ukrajnában választások lesznek és eldől hogy Nyugat, vagy Kelet felé orientálódik az ország. Közben tovább folytatódik a magyar iskolák és a magyar nyelvű oktatás ellehetetlenítése. Nincs megoldva a lelkészek nyugdíja, és a kettős állampolgárság kérdése is aktuális, hiszen szomszédunk még nem tagja az Európai Uniónak. A tények mellett nem mehetünk el, hiszen mintegy kétszázezer magyar ember él Kárpátalján. Természetes volt, hogy a Generális Konvent elnökségi ülésének egyik kiemelt témája volt a kárpátaljai magyarság helyzete.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke az iskolákkal kapcsolatban elmondta, hogy helyzetük nagyon nehéz, az a kevés állami támogatás, amit eddig kaptak, szeptembertől nincs folyósítva, az iskolák fenntartásnak terhe az egyházkerületre, illetve jótékonysági alapítványokra szakadt. "Kifejeztük hálánkat azokért a támogatásokért, amiket kaptunk és reménységgel vagyunk afelől, hogy valamiféleképpen Ukrajnában és Magyarországon úgy változik a helyzet, hogy ezek az iskolák tovább teljesíthessék küldetésüket a kárpátaljai magyarság közösségében. Ehhez kértük a segítséget, egy közös Kárpát-medencei összefogást intézményeinkért. Elviekben mindenki támogatja, és reménységünk van afelől, hogy az ukrán oktatási törvények, szabályzatok, illetve a finanszírozási rendszer úgy változik, hogy ezek az ukrán állampolgárságú, de magyar nemzetiségű gyerekek is választhassanak iskolát, és ha iskolát választanak, a nekik járó fejkvóta szerint megkapja az intézmény a neki járó támogatásokat. Országos szinten ezek a gyerekek ott vannak a nyilvántartásokban, az érettségi bizonyítványuk kitűnő és kilencvenkilenc százalékuk továbbtanul felsőfokú intézményekben. Ez Kárpátaljára nézve igen kimagasló, és nagyban javítja a mutatókat. Mi vagyunk ott az egyetlen nemzetiség, amely ilyen intézményekkel rendelkezik. Egy olyan ország, amely még csak kacsingat az Európai Unió felé, át kell hogy gondolja azt a politikát, amellyel a nemzetiségek helyzetét nehezíti meg" - mondta a kárpátaljai püspök.

„Vasárnap lesz az elnökválasztás Ukrajnában. Mindenki két fordulós választásra számít, úgy gondolják, hogy ez az első forduló nem fontos, ezért nagyon kevés információ jutott el a pártprogramokról, ki milyen úton, módon próbálja megnyerni a választókat. Gyakorlatilag nem került erre hangsúly, látszólagos kampány van csupán, komoly tárgyalások nem folytak senkivel. Két nagy tábor között dőlhet el a választás, az oroszbarát Janukovics, és nyugat-barát Timosenko között. Nem tudjuk, hogy melyikük az, aki hajlandó lenne változtatni, mi viszont változtatásokat szeretnénk, de ezeket nem ígérte meg nekünk senki. Csak reménykedünk, hogy lesz kivel tárgyalni" - tette hozzá a püspök.

A Generális Konvent elnökségi ülésén szóba került a kettős állampolgárság ügye is. Zán Fábián Sándor úgy látja, hogy ez a kérdés még várat magára: "Volt egy reménységünk a kettős állampolgárságról, mely ma már csak az Ukrajnában élő magyarságnak fontos. Akkor úgy nézett ki, hogy van egy reménysugár, most viszont ez a reménysugár teljesen elhalványult. Csak politikai kampány volt, hírkeltés, semmi más."

"Ebben az évben Magyarországon is választások lesznek. A kettős állampolgárság kérdése attól függ, hogy ki vezeti az országot, milyen kormány áll össze. A kárpátaljai magyarság ebbe nem tud beleszólni. Azt látom, hogy ha a jelenlegi kormány marad, akkor nem érdemes hangoztatni ezt a kérdést."

A Magyar Reforátus Egyház ügyvivő testületének tanácskozásán szóba került a kárpátaljai nyugdíjas lelkészek ügye is. "Az a nyugdíj, amit az államtól kapnak, semmire sem elég" - mondta Zán Fábián Sándor püspök. "Az a gyűjtés, amit nyugdíjas lelkészeink számára indítottunk, szépen folyt az elmúlt esztendőben. Ez az alap létrejött, működik. (5,7 millió forint van a számlán - a szerk.) Itt a Generális Konvent Elnökségének ülésén megerősítettük, hogy ezt folytatnunk kell, és együtt kell továbbvinnünk. Azt, hogy mi lenne erre a végleges megoldás, nem tudjuk. Én úgy gondolom, hogy lesz ennek egy kifutási ideje, hiszen a kárpátaljai lelkészek, egy olyan fiatal nemzedék, akik majd 2030-ban, vagy azután kerülnek nyugdíjba. Addig nem sok nyugdíjasunk van, főleg azokat támogatjuk, akiknek nem volt lehetőségük normális nyugdíjalapot fizetni. Ha ez az alap azokban az időkben is működni fog, amikor nagy igénybevétel nem lesz, akkor egy nyugdíjintézeti tőke maradhat fenn. Ez az alap nem nyugdíjat, hanem nyugdíj kiegészítést jelent majd. Reménység szerint mire oda kerülünk, meglesz az a nyugdíj kiegészítés, amit a Református Egyház fizet a nyugállományban lévő lelkészeknek, mert ismerve az ukrán gyakorlatot, nagy szükség lesz rá."

Hallgassa meg a Zán Fábián Sándorral készült interjút!

Forrás: Fekete Zsuzsa, Fodor Zsófia - reformatus.hu
Fotók: Kalocsai Richárd