Újra eljött a régóta várt nap, és mehettünk több százan Egerbe, a MEKDSZ Téli táborába.

"Az elmúlt évtizedek kórképe szerint február elejére a legtöbb diák lelki csontritkulásban szenved. Minderről a sok értelmetlen vizsga, a lelketlen, világi oktatási rendszer tehet, amely nem ad diplomát szeretetből. Igen a Biblia soraiból is határozottan hiányzik az a példázat, miszerint boldogok a jószívű, kedves diákok, mert ők MSc-fokozatot nyernek. Sajnos marad a lelki kalcium, amit viszont ebben a táborban vénásan is kérhet a résztvevő. Ott van velünk Nikola Galevski, a macedón gyógyító (teológus, a macedón Mekdsz alapítója), aki igehirdetéseivel fertőtleníti a sebet. A különböző vércsoportok más-más szemináriumokból válogathatnak, mindegyik felér egy teljes vitaminkúrával. A dicsőítés speciális hatóanyagát sokan dicsérik - a táborban decibelben mérik."
(idézet a programfüzetből).

A tábor központi gondolata Jónásról szólt, hogy érzi magát a hal gyomrában, és hogyan imádkozott.
Elgondolkodhattunk milyen a pillanatnyi helyzetünk, és milyen jövő vár ránk.

Számomra nagyon megmaradt az "én Jónásom" gondolata: én jó, vagy rossz figurának gondolom Jónást? Mit tennék a helyében? Elfogadom azt az utat amit Isten mutat számomra?

A téli tábort leginkább a sokszínűség jellemzi, ahogy a sok pihent vagy kreatív egyetemista, és főiskolás beleadja az ötletét, és saját magát (A Mekdsz jelmondat: Mert MI vagyunk a MEKDSZ!).
Ilyen a játékos est is, röviden: 2 óra tömény nevetés.
Idei újdonság volt az étlapon a "tündérképző szakiskola" rendezésében a szemöldökemelgető verseny (bal, jobb, vagy mindkettő váltogatva) :)

Pár cím a szemináriumok közül:
Jónás az irodalomban, Gyülekezet és posztmodern fiatalok, Környezettudatosság, Gyülekezeti testbeszéd, Isten szavára való érzékenység, Keresztény branding (PR), Etnikai kérdések, Hogyan alakul Isten iránti hozzáállásunk az imádság során, Természettudományok és csodák, Kereszténység és hivatás, Egy volt boszorkánytanonc beszámolója, Bibliodráma, Létezhet-e HITEL-es keresztény ?

Az előadások közben a "drámacsopi" jelenítette meg a történetet, hogy mi, halandók is érthessük, és ha szükségünk volt rá az "imacsopi" non-stop szolgálatban volt.

Ebben az évben a kiscsoportos beszélgetések neve feles lett, mivel max fél órásak voltak (4x), így nem volt idő nagy teológiai vitákra, csak arra, hogy mindenki pár gondolatot elmondjon, ami számára fontos volt.

Szerveztek számunkra villámrandit is, hogy hivatalos keretek között tudjunk ismerkedni, ne csak meresszük a szemünket.

A téli táborok jellemzője, ahogy a tornateremben egyszerre eszik 300 ember, a főtitkári beszéd (Stand up Spirituality), a Mekdsz tagság választás (idén egész élvezhető volt), vagy az elmaradhatatlan látogatás a Szépasszony-völgyébe, kellemes nedűk ízlelésére.
Ez a sokadik jó élményem, már évről évre.

Szöveg és képek: Ablonczy Dávid

A találkozó fotóalbuma