Fiú-lány barátság, házasság előtti szex, önkielégítés, pornográfia – a hétvégén félezer keresztyén fiatal kereste a választ a legkényesebb intim kérdésekre egy kolozsvári konferencián.

Hallgattunk róla, mint a sír

- A Függőleges konferenciákon többször is kikerültük a szexualitás témáját, végül beláttuk, sohasem lehetünk elég felkészültek rá. Noha mi is tele vagyunk kérdésekkel, belevágtunk – árulta el portálunknak Berke Krisztina-Ágnes projektkoordinátor. Hozzátette: a szervezők célja nem az volt, hogy a szexualitás körüli összes – gyakran homályos és kusza – kérdést megválaszolják. – A mottónk ez: beszéljünk róla! A legtöbbet ott ártottunk reformátusként ennek a témának, hogy vagy hallgattunk róla, mint a sír, vagy a törvények, előítéletek rendszerét húztuk rá. Éppen Isten kegyelmes, megbocsátó, befogadó, átformáló jelenléte maradt ki a magatartásunkból – fogalmazott.

Szégyellik magukat

Romániából, Ukrajnából, Magyarországról, sőt, még Németországból is érkeztek fiatalok a Kolozsvár Alsóvárosi Református Gyülekezet templomába – a legtöbben 17–19 évesek. Többnyire a női és a férfiszerepekről valamint az ismerkedésről hallhattak az előadásokon és a műhelyeken, de előkerültek fajsúlyosabb témák is: a testi kapcsolat korlátai, az abortusz, a házasélet intim kérdései, a szakítás és a homoszexualitás. – Olyan előadókra volt szükség, akik felvállalják önmaguk harcait és kérdéseit, és készek nyíltan, őszintén, feketén-fehéren beszélni ezekről a témákról – mesélte a szervezés részleteiről Berke Krisztina-Ágnes.

Ha a fiatal látja, hogy a felnőtt is tele van kérdésekkel, de beszél róluk, akkor megtanulja, hogy a szexualitás nem csak egymás ugratásának a tárgya lehet – magyarázta a projektkoordinátor. – A legnagyobb csapda, ha a fiatalok gyötrő kérdéseikkel egyedül maradnak, és szégyellik azokat feltenni, mert azt gondolják, hogy csak nekik vannak ilyen jellegű problémáik – tette hozzá. A főszervező szerint a feszültséget oldotta a lányoknak és a fiúknak külön-külön szervezett fórumbeszélgetés, valamint az anonim kérdésfeltevés lehetősége. – Az elsődleges célunk az volt, hogy kezdjünk el beszélni erről a témáról. Nem akartuk és nem is tudtuk a szexualitás kérdéseit egy hétvége alatt kivesézni – számolt be.

Isten után elég a második hely

– A szex nem csupán a szexuális aktust jelenti, hanem azelőtt még sokkal többet – vélte Mailinger Dorottya Csenge. A tizennyolc éves, nagyszalontai lány portálunk kérdésére válaszolva elmondta, Istentől várja a társát, akitől azt reméli, képes lesz elvarázsolni őt.

A híresztelésekkel ellentétben nem a külső alapján választ barátnőt Erdei Sándor. A magyarkéci fiú amellett dönt, aki hozzá hasonlóan komolyan gondolja a kapcsolatot. Számára a párválasztásban az „első parancsolat”, hogy a barátnője hívő legyen. – Fontos, hogy szeresse, tisztelje az embereket, és szeressen engem – árulta el. – Ha Isten után én leszek a második számára, akkor nekem az elég lesz.  A huszonkét éves fiatalember szerint jó várni a szexszel a kapcsolatban, és ismerni a határokat. – Vannak olyan pillanatok, amikor már te sem tudod, és ő sem tudja, hogy hol a mérce, és hogy megálljátok-e – vélekedett. Elmondása szerint a legjobb barátjával és alkalomadtán a tiszteletessel is szokott beszélgetni párkapcsolati kérdéseiről.

Nem illettek össze, mégis megpróbálták

Fájdalmas csalódásáról beszélt portálunknak Oláh Róbert. – Nemrég hibába estem, és olyan lánnyal kerültem össze, aki nem volt hívő. Én mégis próbáltam bebeszélni magamnak, hogy minden jól van így, noha Isten jelezte nekem, hogy ez így nincs rendben, nem illünk össze – mesélte a tizenhat esztendős, magyarkéci fiú. Hozzátette: – Elhomályosítottam a saját szemeim, hogy ne lássam, ő nem nekem való, végül nagyon rosszul sült el... Jobb, ha a közeljövőben nem lesz semmilyen kapcsolatom. Ha mégis lesz, akkor tényleg az a legfontosabb, hogy Isten benne legyen. A kamaszfiú azt is elmondta, csalódása után úgy érzi, inkább Istentől várná a társát, semmint ő válasszon. Szerinte azért fontos, hogy egy hívő fiúnak hívő lány legyen a párja, hogy egymást építeni tudják. Annak ellenére, hogy a fiatal fiú szenvedett már a szerelemtől, kivételesnek tartja, hogy a barátaihoz képest nem bukik el a testi kapcsolatban olyan könnyen. – Szeretem, ha sokáig együtt vagyunk, és lehet, hogy még egy csók sincs. Így még jobban vágyunk egymásra. Ha mindent elsietünk, akkor lerövidítjük a kapcsolatunknak az idejét, és utána már nincs mit felfedezni a másikban – fogalmazott. 

A fiatal keresztyén fél a megbélyegzéstől

– Fizikai vonalakat szerintem nem lehet meghúzni, az minden kapcsolatban személyes – mondta el Sándor Balázs. A huszonegy éves, marosvásárhelyi egyetemista szerint minden kapcsolat megél problémákat, lelkiismeret-furdalásokat, határáthágásokat. – Amíg van törekvés Isten felé – erőfeszítés, nemcsak ami kényelmesen jön –, vagyis, míg nem engedjük elaludni a lelkiismeretünket, nem toljuk olyan könnyen előrébb és előrébb a határokat – vélekedett.

Nem volt még párkapcsolata a huszonnégy esztendős Bajusz Katinkának. – Részben én vagyok túl igényes. Megvannak nekem is a listáim – mosolyodott el a fiatal nő. – Eddig mindig egyoldalú volt a szerelem vagy az én részemről, vagy a másik fél részéről – árulta el. Azt is hozzátette, nemcsak amiatt nehéz korban magához való társat találnia, mert kevesen értékelik a humorát, hanem mert szerinte kevés az érett férfi. Bajusz Katinka elmondta, nem ítéli el azokat, akik házasság előtt létesítenek szexuális kapcsolatot, ő maga azonban mégsem tenne ilyet.

– Elgondolkodtam azon a konferencián, mi lenne, ha párkapcsolatban élnék: ha „oda” jutnánk, megtenném-e, vagy nem. Arra jutottam, nem biztos, hogy azért nem tenném meg, mert Isten így akarja, hanem főleg azért, mert tudom, hogy a szüleim csalódnának bennem. Nekem jó tudni, hogy bíznak bennem, és ezt nem akarom eljátszani – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy a Biblia húz-e határokat, vagy inkább a keresztyének, így válaszolt: – A keresztyének inkább bélyegeznek, nem határokat húznak. A fiatal keresztyén azért nem tesz ilyeneket, mert a megbélyegzéstől fél, és nem a Bibliától vagy az Isten haragjától – fogalmazott.

Laza tanácsok a médiából

– Úgy képzelem el a fiatalok szívét, lelkét, elméjét, mint egy állandóan ürülő és feltöltő edényt. Ha otthonról vagy az iskolából valamilyen hiánnyal jönnek el, akkor mindenhez odafordulnak, ami a témához kapcsolódik – mondta kérdésünkre Imre István Zoltán lelkész, tanár, aki a média káros hatásairól tartott előadást a Függőleges konferencián. – A legtöbb fiatal laza tanácsokat kap a médiavilágból, és ezek megerősítik őt abban a rossz értékrendszerben, amelynek az ellenkezőjét otthon nem tudták benne felépíteni. A lelkész hangsúlyozta, a fiatalok keresik, hogy természetes, szexuális igényüket valahol megéljék. – A torzulás ott kezdődik – folytatta –, hogy a média egyáltalán nem kliensközpontú. Amikor el akarnak adni valamit, azt nem a fiatalokért teszik, hanem önérdekkel, az ifjakat felhasználva a céljuk megvalósítására. Olyan hamis értékrendet ültetnek el bennük, amelyre a fiatalok azt mondják, na ez az, ezt otthon nem hallottuk, végre valaki mond valamit.

Tökéletes testű nők és férfiak

A gyakorló középiskolai tanár szerint nyíltan és őszintén fel kell tárni, hogy a filmekben vagy egy-egy profi módon elkészített reklámban tökéletes testű férfiak és nők jelennek meg. – Torz elképzelés alakul ki bennük a potenciális partnerről, amelyet soha nem fognak megkapni – fogalmazott. – A leendő házastársuk a legtöbb esetben nem olyan lesz, mint az a női kép, az a férfikép – pláne a szexuális megjelenésben –, amelyet bevettek a média hatására. Ez óriási veszély. A lelkész hozzátette: a személyesség hiánya a másik kritikus része a médiában tapasztalható, szexualitással való visszaélésnek.

– Nincs már az a fajta párkapcsolat-felhozatal, az a fajta kapcsolatmegtartás, ami arról szól, hogy két személy vagyunk, akik kötődnek egymáshoz. Meg akar tanítani ez a világ arra, hogy kizárólag a kielégülésedre összpontosíts, a többi nem számít. A másik érzése se számít, a múltja se, a jövője se, csak az, hogy te kielégülj szexuálisan – állította a lelkész. Arra a kérdésre, hogy fel lehet-e venni a versenyt a káros hatásokkal, a lelkész bizakodó, ám reális választ adott. – Aki esetleg azon fáradozna, hogy esetleg ellehetetlenítse ezt a folyamatot, hiába dolgozna. Nem lehet visszafordítani, sőt, a versenyt sem lehet felvenni vele. Amit tehetünk, az az, hogy a magunk körében – az iskolában és az egyházban – hitelesen beszélünk a szexualitásról.

A Biblia nem receptkönyv

– Veszélyes azzal az igénnyel kézbe venni a Szentírást, hogy majd ott mindenre választ találok – fogalmazott portálunknak adott interjújában ifj. Csomós József,  a Tiszáninneni Református Egyházkerület ifjúsági referense, a konferencia előadója. – Mivel Isten egyénnek tart minket, és olyannak is teremt, nem hiszem, hogy írt számunkra sablonválaszokat, hogy egy általános népbetegségre általános receptet adjon. Rengeteg kérdés van a Szentírásban, amire magától az élő Istentől kell elkérnem a választ. A fiatalok a vallásórákon merik leginkább feltenni intim kérdéseiket, árulta el a lelkész, hiszen – mint mondta – érzik, hogy őszinte feleletet kapnak. – Néha az volt az őszinte válasz, hogy srácok, fogalmam nincs, ebben én sem vagyok bölcsebb, mint ti. Volt, hogy nekiültünk, hogy együtt megkeressük a kérdéseikre a feleletet. Persze, a keresztyének körében vannak előre gyártott válaszok, ezekkel dolgozunk három-négyszáz éve – fogalmazott ifj. Csomós József. A lelkész hozzátette, személy szerint arra bátorítja a fiatalokat, hogy az idősebbek szexualitásról vallott nézeteit bátran vessék össze a Szentírással.

Bűn vagy nem bűn?

– Mindenre azt mondani, hogy bűn, ami derékon alul játszódik le, elég kicsinyes hozzáállás – vélekedett a lelkész. – Nevén kell nevezni a dolgokat, viszont ha azt vágom egy tizenéves fejéhez, hogy igen, fiam, ez bűn, azzal nem segítettem ki az élethelyzeti krízisből.

A református egyház nem szeret állást foglalni kényes kérdésekben, miközben a Szentírás határozott iránymutatást ad. Ezeket – nem azért, mert recept – nekünk értelmezni kell, és fel kell tudni vállalni, hogy mit gondol az egyházunk bizonyos kérdésekről – állította a lelkipásztor. – Hogy mi van a szexualitással, arról nem merünk beszélni, mert azt mondjuk, hogy a gyerek még kicsi, nincs még köze hozzá, később azt mondjuk, már túl nagy, mindent tud. Ha mégis születik válasz a szexualitás kérdéseiben, azok a lelkész szerint vagy utólagosak, vagy hiteltelen forrásból származnak. – Csak akkor foglalunk állást homoszexualitás ügyben is, mikor már van homoszexuális, teológiára felvett hallgatónk. Hozzátette azt is: – Szívesen olvasnék arról felméréseket – persze, ilyenek nem fognak készülni –, hogy milyen a református lelkipásztor élete, mennyire minőségi módon kezeljük a másik felet – nőnek vagy akár férfinak –, milyen az önértékelésünk; akár egészségről, énképről vagy testképről legyen szó. A lelkész szerint a szexualitással kapcsolatban mindig arra érdemes figyelni, hogy mi az, amit a Szentírás elmond, és nem arra, hogy mi az, amit nem. – Mindig azt találom a Bibliában, hogy igenis, Isten fontosnak, jónak tartja, ajándékba adja az embernek a szexualitást. Ennek megfelelően kell vele élnünk nekünk is, és a fiataloknak is.

Jakus Ágnes
Fotó: Katona Levente