Dear Net,
Én ezt Pálról írtam, nem rólad. Pál az ő "pozíciójában" simán megsértődhetett volna, én sztem ezt is tettem volna. Csak erre akartam utalni, semmi többre.

Viszont még mindig reménykedem, hogy valaki válaszol nekem erre:
Elküldve: szer. aug. 17, 2011 12:07 pm

Net, az a kérdés, hogy 32ezüst kislánya az anyjára való tekintettel képes lett volna kimondani, hogy "na azért Jézus még se hall mindent!", vagy magában elfogadja, hogy anyám sem tudhat mindent, sőt, valamit én jobban tudok még nála is.
De minden féle képen törés, hogy nem úgy gondolkozok valamiben, mint az anyám.

A két példádnak a lényege, hogy nem az sérül aki már felnőtt, hanem az, aki még gyermek, ezért a felnőttek beszélgessenek felnőttekhez illő módon, mert esetleg a szomszéd szobában mindent hall az a gyerek.

Számomra még mindig jó példa vagy, ill. Attee volt, aki olyan egyszerűen és őszintén beszélt erről az ajándékról.
"Képzeld én is megkaptam ezt az ajándékot, először elkezdtem mindenki előtt csinálni, de aztán egyre felfuvalkodottabb lettem (megjegyzem Pál is erről beszél, hiszen ezzel az ajándékkal az ember ÖNMAGÁT építi) és ezért most már ha egyéni csendességet tartok, akkor használom."
Gyönyörű és akkor ott egyetlen szó sem jutott eszembe, hogy bármit is megkérdőjelezzek, vagy vitatkozzak vele. Rendben volt, nagyon rendben.

Persze hogy azt mondta Pál apostol hogy ne tiltsátok a nyelveken szólást.De ezt az akkori gyülekezetnek mondta!Mert ez akkor jel volt a Zsidó nép felé.

1.A nyelvekenszólás az apostoli időkre adatott,és miután betöltötte feladatát,megszűnt.Pál apostól írta le ezt 54-ben:” De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken való szólás: meg fog szűnni;”(1Kor 13,8)Majd így folytatódik az igevers:” Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes.”(1Kor 13,10)Vagyis a nyelveken szólás és a prófétálás addig működtek, amíg
eljött a teljesség, a teljes kijelentés,
amely elegendő az újszövetségi egyháznak.
Ezután következhetett az egyház
korszaka, hiszen kezünkben volt a kész
Szentírás, és megmaradt a hit remény szeretet, e három, egészen Krisztus
visszajöveteléig.” Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”(1Kor 13,13)

2.A nyelveken szólás tehát a zsidoknak adatott,akik jelet kértek.”És miközben a zsidók jelt kívánnak”(1Kor 1,22)
„ A törvényben meg van írva: "Idegen nyelveken és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és így sem hallgatnak rám", ezt mondja az Úr. Úgyhogy a nyelveken való szólás jel”(1Kor 14,21-22)

3.A zsidók viszont e jelnek sem hittek,és mint a fenti ige mondja,nem hallgattak Istenre,nem tértek meg.
Ezek után idézte Pál Ézsaiás könyvét Rómában:"Helyesen szólt a Szentlélek Ézsaiás próféta által atyáitokról, amikor ezt mondta: Menj el ehhez a néphez, és mondd meg: Hallván halljatok, és ne értsetek, és látván lássatok, és ne lássátok meg! Mert megkövéredett e nép szíve, és fülükkel nehezen hallottak, és szemüket behunyták, hogy ne lássanak szemükkel, és ne halljanak fülükkel, szívükkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.(ApCsel 18,24-27)
Pár évvel később,70-ben Izráel,mint állam megszűnt.

4.Pál késöbbi leveleiben nincs szó a nyelveken szólásról,és Péter,Jakab és János sem tesznek említést erről.


Tehát ezt kellene elfogadni,hogy a nyelveken szólás valóban egy csodás lelki ajándék volt,ami által mások is épültek,de eredeti funkciója jel volt,még pedig az akkori Zsidó népnek,és mikor betöltötte funkcióját,megszünt.Ezt pedig Bibliai igék igazolják.

1..A nyelvek tehát a zsidoknak adattak,akik jelet kértek.”És miközben a zsidók jelt kívánnak”(1Kor 1,22)

2.” De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken való szólás: meg fog szűnni;”(1Kor 13,8)

3.” Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes.”(1Kor 13,10)

Ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy ahányszor valaki annyira lelkesen bújik bele az Ószövetség atmoszférájába, hogy maga is bizonyos mértékig ószövetségi zsidóvá válik, ennek következményeként olyan jeleket kezd, őszinte hittel várni. Ilyenkor ezek a jelek neki is megmutatkozhatnak.

Isten mindig úgy szólít meg minket, ahogyan a leginkább megértjük és felfogjuk, hogy Ő szólított meg. Akár, nyelveken is.

Ahányszor felteszik nekem karizmatikus váradalmakkal érkező testvérek, hogy a klasszikus református egyház egyáltalán hisz-e a Szentlélekben, rendszerint azonnal tapasztalok valamiféle nyelvekenszóláshoz hasonló jelenséget. Vagy, akár egészen azt.

Ettől lehet ez a jelenség egyszerre szükségtelen, rég eltűnt, de ma is élő.

A nyelveken szólással egy nagy probléma van. Nem lehet tudni, hogy abban az érthetetlen beszédben a Szentlélek, vagy valaki más szólal meg, közvetít az Atyához.
Micsoda pech, ha kiderül, hogy nem a Szentlélekről van szó....

Eddig még mindig értettem, nekünk olyanunk van...

Legutóbb másik kislányom szólt be, hogy "Make for me a meal", miközben épp azon gondolkodtam, ezt a topikot olvasva, hogy ebédet kéne főzni...

Úgy tűnik, ő inkább angolul fog beszélni, a kicsi szereti az ilyen bibliai nyelveket

Egyébként, az első reflex így is mindig az, hogy leellenőrzöm, hogy ésszerű-értelmes-e amit mondtak... Aztán mosolygok nagyokat, amikor igazat kell adnom nekik

Ez így van,és példát is tudok mondani erre.
Nyelveken szóltak egy közösségben,és ott volt egy francia tolmács,és azt mondta,hogy állítsák le azt az embert,mert franciául gyalázza,és átkozza Jézust.

Ez azért érdekes, mert attól, hogy rászólnak egy emberre, hogy hallgasson, még nem oldják meg a problémát. Egy olyan közösségben, ahol tilos a nyelvekenszólás, még ott ülhet 10-20 ember, aki magában csinálja, vagy aki titokban megnyílt olyan erőknek, amiket nem kellett volna befogadnia.

Ellenben, egy olyan közösségnél, ahol szabadon megszólalhat valaki, és ezt most értem nem csak az ilyen öntudatlan beszédre, hanem az egyszerű, hétköznapi őszinteségre is, ott észreveszik, magyarázzák, hogy mit mond - mint ahogy ez a tolmács is értette, észlelni lehet a gondokat.

Aztán, akkor jön a második kör, hogy vajon mit tudnak kezdeni vele?

Most augusztus 20-án is tanúi lehettünk egy ilyen nyelveken szóló, vagy prófétáló emberkének, aki olyasmit kiabált a megafonjába, amíg a mise ment, hogy ő a Jézus. No róla tudjuk, hogy gondok vannak vele.

Mi van akkor, ha egy istentiszteleten feláll vagy húsz ember és vadul zagyvál érthetetlen nyelven valamit. Honnan tudják a résztvevők, hogy a Szentlélek hagja szólalt meg? Honnan, hogy nem a Szentlélek volt az? Főleg, ha alig ismerik az illető beszélőt.

A reformátorok is szembesültek egykor ezzel a kérdéssel. Úgy döntöttek, hogy csak az érthető beszéddel kommunikálhatnak az emberek a templomban.

...vagy hallgasson örökké...

1.Kor.13.8.-13. A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik. Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.
Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

Kedves testvérem Károly,

Nem értek egyet az álláspontoddal, de ez nem üdvösség kérdés.
A nyelveken szólás nem csak jelül adatott.
A nyelveken szólás egy belső imanyelv is, mely során a Szent Lélek segít imádkozni olyan dolgokért, mellyel kapcsolatban segítség kell.

1 Kor. 14,14
Mert ha nyelvvel könyörgök, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen.
Róm. 8,26
Hasonlatosképen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, a mit kérnünk kell, a mint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.
Júd. 1,20
Ti pedig szeretteim, épülvén a ti szentséges hitetekben, imádkozván Szent Lélek által,

A francia példán kívül (nem tudom, hogy ott voltál-e személyesen, vagy hallottad valakitől, aki hallotta valakitől, akinek egyszer mondta valaki, aki ott se volt), számtalan hiteles pozitív példa is van.

Én aszondom, "Le a gravitációval!!!"

Az a baj,hogy a nyelveken szólás már csak egy "tünet".(A mai időkben használt nyelveken szólás)Tehát valaminek a következménye.Írom ezt azért,mert ez sosem jár egyedül.Vagyis megelőzi a "szentlélek keresztség",ami viszont már üdvösség kérdés.

A Bibliától merőben eltérő tanítás ez.Nyolc helyen olvashatunk a Bibliában a Szentlélekkeresztségről,de ezeket az első pünkösdel hozza kapcsolatba Szentírás mint egyszeri eseményt.A nyolc igehely közül ami leginkább a Szentlélekkeresztség tartalmát és lényegét kifejti,az a következő Ige:"Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg."(1 Kor 12,13)
Az újjászületéskor,mikor valaki megtér a Szentlélek egyidejűleg bele kereszteli a Krisztustestbe.
"Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk?"(Róm 6,3)

"Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai."(1 Kor 12,27)

Tehát több lépcsös üdvtant sehol nem tanít a Biblia!Sem második áldást!Mert a karizmatikusok azt tanítják,hogy megtérés után a második áldásbanban különleges kapcsolatba kerül az ember a Szentlélekkel.Ezt az élményt önfeledt kiáltozás,nyelveken szólás és földre zuhanás kiséri.
Ezt a karizmatikusok csak saját cselekedeteikkel tudják igazolni,Isten Igéjével viszont nem.Mert az Ige arról beszél,hogy megtéréskor az embert a Szentlélek bele kereszteli a Krisztus testbe."Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk.(1 Kor 12,13)
Ismétlem,nincs szó a Bibliában két megtérésről.Megtérni,vagyis újjászületni egyszer lehet.Ekkor kapja az ember a Szentlelket.És a Szentlélek ennél az egyszeri eseménykor kereszteli bele az illetőt a Krisztus testbe.

"A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek. Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára! (Lk 15,21-22)

A tékozló fiú mikor megvallotta hogy vétkezett,azon nyomban részesült az Atyai áldásban.Jézus sehol nem tanított ilyet,hogy valaki még inkább az Atya gyermeke lehet.Vagy a tékozló fiú miután hazatért,és az Apja fiává fogadta,amivel járt az üdvösség és az örökélet(A fehér ruha a megbocsátást jelentette,a gyűrű hasonló jogokat jelent,mint akitől kapta,a saru pedig hogy a családhoz tartozik.)
Ez teljesen abszurd gondolat,hogy a tékozló fiú,akit az Atya a gyermekévé fogadott,egyetlen eseménykor,mikor megvallotta hogy vétkezett,annak még egszer átkelljen élnie valamilyen újabb eseményt,hogy méginkább az Atya gyemekévé legyen.

A tékozló fiú mikor az Atyához tért,vagyis megtért,akkor üdvözült,és mindent megkapott már akkor,amit Isten az ő gyermekeinek kíván adni.

Amit a karizmatikusok tanítanak,az egy vizsgarendszerhez hasonlít.Vagyis van egy írásbeli,majd egy szóbeli vizsga.És ha mindkettön megfelelt az illető,akkor sikeresen vizsgázott.A karizmatikusoknál ez pedig úgy néz ki,hogy van egy megtérés,majd egy szentlélekkeresztség.És ha megvan mind kettő,akkor üdvözült.Akkor kérdem én,a tékoló fiú esetében ez hol van helyen?Mert egyszer tért meg,és az Atya azon nyomban mindent megadott neki,mint gyermekének.Örök életet és üdvösséget.

Ismétlem:Teljesen abszurd gondolat a második áldás,és a megtérés utáni szentlélekkeresztség ,mert a tékozló fiú egyszer tért meg,akkor üdvözült,és az Atya abban a pillanatban gyermekévé fogadta.Aki ezt cáfolja,az mutasson rá ebben a történetben,hogy hol lett a tékozlo fiú méginkább az Atya gyermeke?Hol van írva e történetben,hogy késöbb még be kellett töltekeznie még inkább a Szentlélekkel?

üdvösségkérdés? tehát.... khmmmizé... beszéljünk RÓLAM, ez kevésbé fog fájni a "rendes reformátusoknak":

ha én részesültem a Szentlélek keresztségében, akkor nekem nincs üdvösségem?

ha szabad kérnem: igennel vagy nemmel válaszolj, kedves Károly!

(vagy vond vissza, hogy üdvösségkérdés ez a "tévelygés")