belépés | regisztráció RSS

Nyomtat Archívum Elküld Hírek

2016. május 11., szerda - Fekete Zsuzsa

Nemzedékek életéről döntünk

Több évtizedes csökkenés után fordulat következett be: egyre többen járnak templomba, növekszik a keresztelők és az egyházi esküvők száma, ezzel együtt az egyház hitéleti bevételei is emelkedtek tavaly – mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerda este a Magyar Televízió 1-es csatornájának hírműsorában. Az egyházvezetőt a migráció kérdéséről és az ötvenhatos emlékév református programjáról is kérdezte Földi-Kovács Andrea.

Európát szétfeszíti a migráció, a befogadó országok pedig egyre tanácstalanabbak és bizonytalanabbak – idézte a műsorvezető a püspök zsinaton elhangzott szavait.
A keresztyén közösségekben is él a humánum, valamint az Európa jövőéért érzett felelősség. Hogyan lehet feloldani ezt a feszültséget?
– Többen feszegetik ezt az ügyet, köztük komoly, megfontolt teológusok is. Van egy érzületetikai beállítás, vagyis keresztyénként szegényre, elesettre, árvára, özvegyre, jövevényre oda kell tekinteni, köteles vagyok érte mindent megtenni – fejtegette a püspök. – De van egy úgynevezett felelősségetika is, amikor azt kell mondanom, hogy bár súlyos problémát jelent sokaknak, hogy hol lesz fedele, élete, nekem is van családom, szomszédságom, országom, állandó életvalóságom, és azért is felelősséget kell hordoznom. A zsinaton pusztán azt szeretettem volna jelezni, hogy Európa mintha ebben a dilemmában őrlődne. Néha erős az érzületi rész, ami azt mondja, mindenkit be kell fogadni feltétel nélkül, és ennek semmiféle következményét nem szabad végiggondolni, hiszen van egy konkrét, akkut helyzet. Időnként azonban megszólal egy másik hang is: fontoljuk meg mindezt, mert a döntéssel nemcsak azt a problémát orvosoljuk, ami most megjelenik nagy nyomással a migrációval, hanem nemzedékek életéről döntünk előre.

 

Ha gyümölcsöt akarunk...
A műsorvezető arról is faggatta az egyházvezetőt, hogy melyek azok az értékek, amelyek védelemre szorulnak Európában és képesek-e a keresztyén közösségek ezeket védelmezni. Bogárdi Szabó István szerint az európai keresztyén közösségek készek hangoztatni saját értékeiket, például a szeretetet és a befogadást, de ha nem védik meg a keresztyénséget, akkor nem lesz mire hivatkozni – hívta fel a figyelmet.
– A történet másik fele, hogy Európa a II. világháború után szekularizációs folyamaton ment keresztül. A harmadik világban azonban növekvőben van a keresztyénség és gombamód szaporodnak az egyházak. Száz évvel ezelőtt Dél-Koreában mindössze 15 keresztyén élt, ma pedig a lakosság több mint fele keresztyén. Érdekes, izgalmas, és dinamikusan növekvő a kereszténység, Európában azonban úgy tűnik, hogy sokak számára érdektelen, inkább a múlt szimbolikus emlékei közé tartozik, vagy még oda sem. Sőt mi több, néhányak számára a kereszténység egyenesen bosszantó, azt hangoztatják, hogy „Kifelé a papokkal az iskolákból!". Amikor a keresztyén értékekről beszélünk, mint például a szolidaritás, a befogadás, a feltétel nélküli szeretet, akkor ehhez meg is kell teremteni a feltételeket. Ha ugyanis gyümölcsöt akarunk, nem kellene kivágni a fát!

Meggazdagodtak a reformátusok?
A püspök ezután a református egyház tavalyi statisztikáiról beszélt.
– Meghökkenve láttuk, hogy az elmúlt húsz évhez képest – amikor egy kicsit mindig csökkentek a számok – tavaly növekedés mutatkozott a keresztelők, konfirmációk és esküvők számában is. Az előző kettőnél talán az 5-6 százalékos statisztikai hibahatáron belül, az esküvőknél azonban már 20 százalék növekedést regisztráltunk. Növekedést látunk az úgynevezett hitéleti bevételeknél is. Ez kettőt jelenthet: vagy „meggazdagodtak" a reformátusok, vagy többen járnak templomba.
Bogárdi Szabó István hozzátette, hogy a templomba járók számát nem tudják pontosan megmondani, azonban „reményjelnek" tekinti, hogy „megfordul a mostani világot meghatározó erózió, hagyományszakadás és egyháztudat-vesztés".

Az ötvenhatos forradalom hatvanadik évfordulójáról szólva a püspök elmondta, hogy szerdán emlékeztek meg Mosonmagyaróváron Gulyás Lajos volt levéli lelkipásztorról, akit az ötvenhatos forradalom leverése után végeztek ki a kommunisták.
– Emlékzsinatot is tervezünk a hatvanadik évfordulóra, és szeretnénk méltóképpen megemlékezni a forradalomról. Ötvenhat igen mélyen érintette a református egyházat. Számos lelkészt bebörtönöztek, internálótáborba vittek, presbitereket hurcoltak meg – mondta. 

A püspök azt indítványozta, hogy a hatvanadik évfordulón az érintett református templomokra és parókiákra helyezzenek el emléktáblákat az áldozatok emlékére.

Szerkesztette: Fekete Zsuzsa 

2017. május 27., szombat,
Hella napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 9487
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 37417994

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat