Igehirdetések

  2009-05-10 14:02:23
Rossz és jó

None

A rossz és a jó...

Róm. 12,3-21.

A nekem adatott kegyelem által mondom tehát közöttetek mindenkinek: ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint. Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai. Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk, ha valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban, a buzdító a buzdításban, az adakozó szerénységben, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel. A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyra törők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint. Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: "Enyém a bosszúállás, én megfizetek- - így szól az Úr. Sőt, "ha éhezik ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt teszed, parazsat gyűjtesz a fejére.- 21 Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.



Kedves Testvérek!

Ha Pál apostolnak erre a mondatára gondolunk: "Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó.- - biztosan eszünkbe jut róla a molnár, a fia meg a szamár meséje (akik ugye minden embernek meg akartak felelni, akivel csak találkoztak útjuk során); s önkéntelenül is feltolul bennünk az a kérdés, hogy egyáltalán lehetséges-e mindenki véleményét elfogadni, lehet-e úgy élni, hogy az minden ember szemében jónak látsszék?!

De éppen ezért figyelmeztetett már jóelőre a Lélek Pál apostol szava által: "...hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint- - És éppen ez a Szentlélek munkálta, Isten szerint való józanság, azaz gondolatainknak a hit mértéke alá történő vetése vezethet úgy minket is, hogy ne hibázzuk el dolgainkat. Hanem megmaradhassunk az Isten vezetése alatt - és Őreá figyelve már ne a többiekhez való igazodás kényszere, hanem az Atya vezetésének "szabadsága- határozza meg - sőt: áldja meg - az életünket és az igyekezetünket.

Hiszen az az Isten szándéka velünk - amit Jézus így fogalmazott meg: Mt. 5,13-16 "Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.-

Sőt azt is tudjuk már, hogy miért is bízta az Úr keresztyén népére ezt a feladatot:

Róm. 8,19-22.

Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önszántából, hanem az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig.

Vagyis nem csupán önmagunkért tartozunk követni az Isten által új életre nyitott utat - hogy csupán a magunk javára nyerjünk áldást - hanem úgy, ahogyan nemrég hallottuk a Pálnak adott biztatást a hajótöréssel fenyegető vihar kellős közepén: Csak együtt menekülhettek meg! - Az a lusta keresztyén, aki másnak a javára nem akarja elnyerni az Isten áldását, az önmagát is megfosztja attól, és arra a sorsra jut, mint a Jézus által felemlített farizeusok: "Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni.- (Mt. 23,13.) - Mert aki így tesz, azt már legyőzte a rossz: az önzés, a másik ember lenézésnek gonosz indulata, a maga nagyobbra tartásának gőgje...

És épp ezért, ha azt kérdeznétek, hogy mi teszi számunkra e böjti vasárnapon időszerűvé a Pál apostol Lélek adta tanácsait - akkor csak azt mondhatom, hogy ez a világ, amiben élünk!

Hiszen az ilyen-olyan villák szemlátomást sérült lelkű lakóitól a "világura- amerikai szenátus állítólag tisztafejű bölcseiig mindenütt csak azt látjuk: Eszük ágában sincs önmagukat legyőzni, a bűnök gyökerét a szívükből kitépni - ehelyett keresnek maguknak másik ellenséget, olyat, akit elképzelésük szerint legyőzhetnek - és ettől a győzelemtől, a megszerzett millióktól, a leigázott népek jajától remélik, hogy ők majd többek és másabbak lesznek, s ez e győzelem megoldja majd minden gondjukat!

S mi ehhez képest a valóság? Ott vannak a "villagyőztesek- - akiknek még jobban kisiklott az életük, mint amennyire korábban bajban voltak - s ott vannak a legyőzött országok, ahol még nagyobb a gond és a rendetlenség, mint amekkora a fegyveres beavatkozás előtt volt!

Van tehát értelme annak, amit ez a világ ont naponta a képünkbe - és a szívünkbe?! Jobbá lett valahol is az élet, a világ, azok által a győzelmek által, amelyeket az Istentől kapott hit józansága nélkül vívtak ki?!

- És meg kell kérdeznünk azt is: Van-e akkor valami más út, valami olyan út, amelyen járva nem romboló győzelmeket, nem veszteségbe és bajba forduló diadalt lehet csak aratni?!

Erre a kérdésre válaszolt a Szentlélek a Pál apostol szájába adott szavakkal: Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.

Már csak azt lenne jó tudnunk és értenünk, hogy mit is jelent mindez a mi számunkra. S éppen ezért kellett Pál apostolnak elmondania a következőket:

Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk, ha valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban, a buzdító a buzdításban, az adakozó szerénységben, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel. A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyra törők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint. Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: "Enyém a bosszúállás, én megfizetek- - így szól az Úr. Sőt, "ha éhezik ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt teszed, parazsat gyűjtesz a fejére.-

Ezek a szavak szinte épp az ellenkezőjét hirdetik mindannak, ami itt zajlik körülöttünk: emberi elgondolások hitető szavai helyett "próféciát-- Isten akaratát kell szólnunk, mert csak az Ő Igéje az élet beszéde. Az emberi szavak, a gyűlölet, a versengés, háborúskodás szavai - amint azt mindennap láthatjuk - csak a halálról szólnak!

A világ által hirdetett "szabadság-, a mindent szabad indulata, a bűnt is egyenlővé kell tenni az Isten szerint való jóval emberi törekvése helyett ezért ajánlja az apostol a tanítást, a buzdítást, az adakozást, a példaadást és a könyörületet. Csak ezekben járva maradunk meg az Isten útján - s csak így kaphatjuk meg azt az áldást, ami még az oktalan versengőket, az értelmetlenül háborúzókat is kijózaníthatja.

Ezért van szükség szeretetre, tiszteletadásra, szolgálatkészségre - s ezek mellé reménységre, kitartásra és állhatatosságra. Amit egymással közösséget vállaló, áldást kereső és áldást mondó lelkülettel, az Isten Szentlelke által vezetett szívvel és indulatokkal lehet csak megvalósítani.

S ezért ajánlja azt az apostol, hogy a másikkal való versengés helyett tegyük félre a "magunk bölcsességét- - és vegyük fel helyébe az alázatot, a jószándékot - s bízzuk a bosszúállást az ÚRra, - Aki nálunknál jobban tudja, hogyan lehet az ítélettel megtisztítani és életre vezetni azt a szerencsétlent, akin már csak az ítélet segíthet!

Így kerülhet a mi életünk a Krisztus közösségébe, az Ő megváltó és újjáformáló szeretetének abba a körébe, ahol nem kell többé félnünk az Istentől azok miatt az emberi nyomorúságaink és bűneink miatt, amelyek egyenlővé tennék a mi életünket is a világ fiainak keserű életével. S ezért kell böjtöt tartanunk: a magunk akaratáról és a magunk bűneiről való lemondás böjtjét, hogy szívünkbe adhassa az az ÚR az újjáteremtő, új életet hozó Szentlélek ajándékát. Hiszen csak a Lélek által verhet gyökeret bennünk, és indulhat útjára a mi sorsunkban is az a Krisztus-hozta új élet, amely immár képes legyőzni a rosszat jóval - mert már engedtünk Krisztusnak, s az Ő "jósága- győzhette le a mi szívünk-életünk minden rosszaságát.

Ámen

vasárnap, 2004. március 28.





















































Látogatóink száma a mai napon: 2859
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 38856436

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat