Igehirdetések

  2009-05-10 14:02:24
Szükség

None

Lekció: Péld 12,1-6
Textus: Lk 10,38-42


Szeretett Testvérek!

Mire van szükségetek? Erre a mindenkit foglalkoztató, izgalmas kérdésre segít választ adni az egyedül Lukács evangéliumában található történet.
Persze - mondhatnánk - nem kell nekünk a szánkba adni a feleletet; melyikünk ne tudná kapásból felsorolni azt a néhány (?) dolgot, amire vágyik, amiről úgy gondolja, kihúzná a bajból! De miért kell bajnak lenni? Vagy nem erre gondolunk, amikor a szükségeinkről beszélünk? De! És jól tesszük! Aki szükségben van, annak hiányzik valami. És ez baj!
Talán nem is azt a kérdést kellett volna feltennem: "Mire van szükségetek?-, hanem: "Mi bajotok van?-, vagyis: "Mi hiányzik az életetekből?- Ugye, egészen másképp’ hangzik?
Biztos vagyok benne, hogy - feleletként - egy órával később egészen más jutna eszetekbe, mint most, ebben a percben, ezen a helyen. Próbáljuk csak meg! Mi "bajunk- lehet most? Egészen kellemesen érezzük magunkat így, Isten Igéjét hallgatva, de, ha tisztességesebben működne a fűtés, vagy az erősítés, tökéletesebbé válna a testi és lelki közérzetünk.
Na, most, ha ugyanerre a kérdésre - "Mi hiányzik az életetekből?- - kellene választ adni két óra múlva (igen, úgy kb. negyed 1-kor...), kinek jutna eszébe a fűtésre, meg a hangszórókra gondolni! Ellenben, ilyen választ olvasok ki a szemetekből: Hiányzik a férjem/feleségem; egyáltalán: hiányzik valaki. Hiányos az egészségem; hiányzik még egy kis pénz. Nincs elég energiám ehhez a tempóhoz; nincs erőm a velem szemben támasztott követelmények teljesítéséhez; nincs türelmem tanulni, figyelni, másokkal törődni; nincs elég hitem...!
Ez az! Ha ezt ki tudod mondani a hiánylista végén, akkor térj magadhoz, mert évek óta tartó, vagy pillanatnyi, rossz, lelki közérzetednek ezennel: vége!
Mondjuk csak el Jézusnak! Most, az igehirdetés közepén, imádkozzunk! "Nincs elég hitem, Uram! Van munkám, van elég dolgom (alig látszom ki belőle, nem bírom utolérni magam’), megvan a mindennapi kenyerem, megvannak a keresztjeim, de nincs elég hitem elfogadni azt, amit te kínálsz! Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy az a legfontosabb! Annyi minden áll előttem, aminek nem látom a végét, a tetejét, a mélységét. Uram, a kiszámíthatatlanság félelme vesz körül!- ... ... ...
Emeljük fel a fejünket és hallgassuk meg, mit mond erre Jézus! "... sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre.- Na, de mi az az egy?
A történet szerint, a két testvér közül Mária választotta a jó részt. Márta, a szorgos, tisztesség-, és kötelességtudó asszony tette azt, ami egy háziasszony feladata volt. Valószínűleg frissítőt, ennivalót készített a kiváló vendégeknek. Önmagán kívül tizennégy személyt kellett kiszolgálnia. Máriáról meg ennyit olvasunk: "... leült az Úr lábához és hallgatta beszédét.- Pedig - úgymond -: tőle is ugyanazt várnánk el, amit a testvérétől: Mártától, vagy nem?
Igaz Márta volt az, aki "... a házába fogadta...- Jézust és tanítványait, de ettől függetlenül feltétlenül számított testvére, Mária segítségére. Mária azonban "... leült az Úr lábához és hallgatta beszédét.-
Valljuk be őszintén, első hallásra mi is azt gondoljuk: ez bizony nem volt szép tőle! A mi elvárásaink szerint, "vendéglátásból- elégtelenre vizsgázott Mária.
Ti nem vittetek még haza ilyen rossz "bizonyítványt- testvérek? Amikor, - ha nem is szóltak, de - a templomból való hazatérésetek után, valami szúrós csillanás volt a porszívózó, ebédet készítő, kerti munkát végző családtagok szemében...
Ugye kaptatok már elégtelent a vasárnapi ebédre meghívók tekintetéből, amikor azért késtetek, mert az úrvacsora miatt hosszabbra sikerült az istentisztelet?
És ismerős az az érzés, amikor emberi számonkérésed szerint legszívesebben egyest adtál volna magadnak, mert a bibliaolvasás miatt megint másnapra halasztottál valamit; éppen csak beestél a munkahelyedre; nem lettél kész időre a vacsorával?
Nos, ezek a mi ítéleteink, elvárásaink! Csakhogy keresztyén életünk nem e szerint a merev logika szerint kell, hogy működjön!
Mert Jézus elsősorban nem arra kíváncsi, mit tudunk produkálni nélküle, hanem azt szeretné tudni, vajon úgy állunk-e be a hétköznapi szolgálatba, hogy előtte megkérdeztük Tőle, mit, mennyit, hogyan végezzünk el!
Mert - testvérek -, cselekedeteinkből derül ki, mire van szükségünk, mi hiányzik életünk adott napjából, időszakából, vagyis: éppen mi bajunk van!
Jézus mindig hajlandó megmutatni az egyetlen fontos utat, amit járnod kell. Az egyetlen szükséges szót, amit egyszer (végre) ki kell mondanod! Az egyetlen, békességedhez, hited megtartásához nélkülözhetetlen cselekedetet, vagy éppen az attól való megtartóztatáshoz szükséges erőforrást.
Olyan szörnyű az, ha későn jut eszünkbe mérlegelni: mi lett volna szükséges... Életünk igazán komoly kérdései legtöbbször a kórházi ágyon, vagy a mellett; jó néhány évtized keserű tapasztalatainak leszűrése után; vagy már csak egy nyitott sír előtt válnak igazán fontossá.
Szörnyű dolog kimondani: "erről lemaradtam-, "már késő-. Tragédiává azonban akkor válnak ezek a kijelentések, ha már nem lehet jóvá tenni őket.
Képzeljétek magatokat Márta helyébe, amikor megtudta, ki az, aki a házában járt! Izráel és a világ Megváltója, a Messiás! Az emberi formát felöltözött, teremtő Isten! Ott volt náluk, tanított, beszélgetett! Ő, Márta, meg mosogatott, zöldséget pucolt, vizet forralt, vagy akármit is, de olyan alkalmat mulasztott el, melyért sokan az életüket adták volna!
Képzeld magad a saját helyzetedbe testvérem! Ugyanaz a Jézus Krisztus, aki Mária és Márta házában járt, minden vasárnap itt van ebben a templomban (is). Nem látod, mert nem emberi formában van jelen, hanem úgy, mint Lélek. Mint Szent Lélek. Ezért válik lehetségessé, hogy sok-sok ezer másik templomban, imaházban, katedrálisban, iskolában, erdei réten, hajón, börtönben, kórházban is szóljon azokhoz, akik Őt hívják segítségül!
Ő az, akinek most a lábainál ülsz, úgy, mint egykor Mária. Te választottad a jó részt, mert elhalasztottad azt, amit Isten szavainak, üzenetének hallgatásával egyébként sem tudtál volna - vagy legalábbis nem olyan lelkülettel - elvégezni. Te választottad a jó részt, mert ezt a kis időt - Isten Törvényének engedve -, a Neki szentelt nyugalomként éled meg.
De jó, hogy ma délelőtt a jó részt választottad! De kár, hogy olyan sokszor lemondasz a Jézussal való találkozásról a gyülekezetben! De kár, hogy oly’ sokszor nem tudod, mi hiányzik, mire lenne szükséged, "mi bajod van-.
Ugye érted már; azért nyomaszt egy-egy gond; azért nem tudsz mit mondani a tőled tanácsot kérő gyerekednek, szomszédodnak, munkatársadnak; vagy azért nem is kérdeznek már, mert csak azt tudod ismételni, amit elvárnak tőled, amit a kérdezők, ők maguk is tudnak és akarnak hallani, mert valami mást csinálsz akkor, amikor Jézus lábainál lenne a helyed?
De jó, hogy ma délelőtt a jó részt választottad! A jelen lévő Jézus kegyelme talán elültette benned az elhatározást: minden, veled tölthető időt ki akarom használni, Uram!
Meglátod, ha ezt a mai Igét komolyan veszed testvérem, Jézus nem fog nyugtot hagyni neked! Melléd szegődik az utcán, a buszon, a villamoson, hogy kérdezz tőle; mondj el neki mindent; oszd meg vele azokat a titkokat, melyekről senki nem tud. Ha engeded neki, otthon Ő állítja be teendőid sorrendjét, és - ahogy a mesében mondják: lássatok csodát! - lesz időd Bibliát olvasni, imádkozni.
A jobbik részt választva, - ahogy reméled, vagy már vallod is -: Jézus él benned. Ő adja a szádba a szót; gondolataidból kisöpör mindent, ami elválaszt tőle és felebarátaidtól. Kezedet arra mozdítja, ami nem árt, de hasznára van annak, akinek az aláírásodra, simogatásodra, védelmedre van szüksége. Lábadat megerősíti, ha küldöttjeként akar használni, és lehet, hogy fájdalmas módon, de megállítja, amikor nem szabad kilépned, odamenned, elfordulnod.

Mire van szükséged? Mi hiányzik az életedből, testvérem? Ne nekem, de a lábaihoz hívó, váró Jézusnak felelj, még ma!

Válaszd ettől az órától kezdve, a hét minden napján
és majd az elkövetkező vasárnapon is: a jó részt!
ÁMEN

Istentisztelet 2004. február 8-án







































Látogatóink száma a mai napon: 4219
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 38850457

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat