Igehirdetések

  2009-05-10 14:02:24
Szeretet

None

Újév délelőttre

Lekció: Mt 14, 22-33
Textus: 1Kor 13,13

Sokat gondolkoztam azon, hogy újév első napján, újév
ünnepén milyen örvendetes üzenetet mondhatnék, mely
mindenkit boldogsággal tölt el. Végig gondoltam, hogy
nagy valószínűség szerint kik lesznek itt ezen az ünnepi
újévi istentiszteleten. Arra a következtetésre jutottam,
hogy az lenne a boldogító üzenet, ha meghirdetném:
az újévben munkát találnak a munkanélküliek, a munkába
járóknak duplájára emelik a fizetésüket. Az lenne a boldogító
üzenet, ha újévben meghirdetném, meghirdethetném,
hogy az idén meggyógyulnak a betegek, elmúlik a fejfájás,
a hát fájás, a derékfájás, a lábfájás, megszűnnek a vérnyomásos
panaszok. Az lenne ma a boldogító üzenet, ha meghirdethetném,
hogy rendeződni fognak a családi problémák, meggyógyulnak
a beteg családtagok is. Boldogító lenne, ha arról szólna
ez a prédikáció, hogy az idén a felére csökkennek az
árak és a duplájára emelkedik a nyugdíj. De nem találtam
olyan alapigét, ami alapján mindez meghirdethető lenne.
Ezt találtam, amit felolvastam. És ez az ige ad nekünk
három olyan drága kincset, melyeket ha beteszünk az
úti tarisznyánkba, bátran nekivághatunk az előttünk álló újévnek.

Az első útra való a hit. Hit a gondviselő mennyei Atyában,
hit az értünk karácsonykor emberré lett Fiúban, hit a
bátorító, vigasztaló Szent Lélekben. Hit a szentháromság
Istenben. Minden megalapozatlan politikai ígéretnél
többet ér, ha hitünkben megerősödve indulunk el ebben az újévben.
Úgy kell elindulnunk ma, ahogyan elindult hajdanán
Ábrahám, akiről azt írja a Zsidókhoz írt levél szerzője:
"Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott,
hogy menjen ki arra a helyre, amelyet örökölni fog,
és kiment, nem tudván, hová megy" Mikor neki vágunk
egy újesztendőnek, mi sem tudjuk, hova megyünk. A
bevezetőben említett dolgok nem igen fognak megvalósulni.
Lehet, hogy az előttünk álló év nagyjából ugyanolyan
lesz, mint a tavalyi, de nem biztos. Lehet rosszabb is,
lehet jobb is. Ábrahámmal együtt mi sem tudjuk, hova
megyünk. De Ábrahámtól tanulhatunk olyan hitet, mely
Istenben mer bízni, akkor is mikor nem lát előre. Boldogok,
akik nem látnak és hisznek- mondja ma Jézus azoknak,
akik hitetlenkedve kezdik ezt az évet. Az Istenben bizakodókat
pedig emlékezteti az ige arra, hogy miután Ábrahám
vakon rábízta magát Istenre, Isten gazdagon megáldotta
őt. Kérjük Isten Szent Lelkét, hogy Ábrahám példájával
is erősítse hitünket az év első napján. Mert hitünk az
a megtartó erő, az a drága kincs, mely megsegíthet minket
az előttünk álló évben.
A másik drága kincs, mellyel útra akar minket indítani
Isten igéje, az a reménység. A TV, a rádió, a politika
nem sok reménységgel szolgál nekünk. Ha csak a látható,
az ésszel felfogható dolgokat tartjuk szem előtt, akkor
körül-belül annyi reménységünk van ma, mint Ábrahámnak
volt akkor, mikor 99 éves korában azt ígérte neki az
Úr, hogy fia fog születni. De Izsák megszületett. Pál
apostol pedig azt írja Ábrahámról, hogy "reménység
ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává
lesz" Reménység ellenére, reménykedve hinni - ez az
igazi útra való egy újévre. Reménytelenség ellenére reménykedve
hinni, mert Istennél nincs lehetetlen. A mi életünkben
sem. 2005.-ben sem. És ha Ábrahámnak volt reménysége
sokkal húsvét és pünkösd előtt, bakok és tulkok áldozgatása
közben, akkor nekünk, hogy ne lehetne reménységünk?!
Nekünk, akikről azt mondja Péter apostol, maga a Szent
Írás, hogy áldott az Isten, aki újonnan szűlt minket élő
reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámasztása
által. Halált legyőző, életet igenlő Istenünk van. Az élet
pártján álló Istenünk van. Ő a mi reménységünk. Ő a
mi reménységünk 2005. január 1.-én. Ő, aki megsegített
minket az elmúlt évben is. Ő, aki állandó jelenlétét ígéri
a benne hívőknek. Évről-évre, napról-napra. Kérjük Isten
Szent Lelkét erősítsen meg minket reménységünkben,
melynek szilárd alapja az életet igenlő, akaró Isten.
Ha
ma megerősödünk hitünkben és reménységünkben, akkor
bátran nekivághatunk annak a hajóútnak, amit 2005-ös
esztendőnek hívnak. Ha hittel és reménységgel vágunk
neki, akkor bizonyosak leszünk abban, hogy nem össze-vissza
hányódunk az élet tengerén, hanem egyenesen haladunk
a túlsópart felé. Ha hittel és reménységgel indulunk,
nem fogunk kísérteteket látni. Ha Istenre bízzuk ezt az
évet, nem fogunk rémüldözni, sőt oldódnak szorongásaink,
megszűnnek a félelmeink. Főleg ha hittel meghalljuk
az év bajai közben Jézus szavát: Bízzatok, én vagyok,
ne féljetek. Mert a vihar nem kizárt. Viharba került a
tanítványok hajója, viharba kerülhet az istenfélő ember
élete is. Aki kételkedve a habokra néz, elsüllyed. Aki
hittel feltekint, azt megragadja a Megváltó megtartó
keze. Biztonságba helyezi. Lecsendesíti a vihart. Ne
félj, csak higgy és remélj!

A hit és a remény a jó útravaló az újévre. Így bizakodva
kezdhetjük az újesztendőt, különösképpen, ha ehhez
hozzá tudjuk tenni a szeretetet. A szeretet gyógyít. A
szeretet sok fejfájástól megkímél. A szeretet nem emeli
a vérnyomást. Szeretetben könnyebb elhordozni a betegséget.
A szeretet rendezi a családi problémákat. És sok szegény
ember élt és él boldog életet. Szeretetben gazdagon.
Maradjon hát meg köztünk 2005.-ben a hit, a remény
és a szeretet. Ez a három. Ezek közül pedig legnagyobb
a szeretet. Ámen!

Varga Zsolt
lelkész
Kovácsvágás














































































































Látogatóink száma a mai napon: 4155
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 38850393

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat