Igehirdetések

  2009-05-10 14:02:24
Böjt

None

Lekció: Jeremiás 36, 1-9
Textus: Lukács 5, 33-39

A régiek elmúltak, imé újjá lett minden

Alapigénkben Jézustól megkérdezik: Mi az oka annak,
hogy Keresztelő János és a farizeusok tanítványai gyakran
böjtölnek, a Jézus tanítványai pedig esznek és isznak? Ebből
a kérdésből világosan látszik, hogy az Úr Jézus korában
a hitélethez szervesen hozzátartozott a böjt. Az is kiderül
ebből a kérdésből, hogy a böjt abból áll, hogy a böjtölő nem eszik és nem iszik. Pál apostol is figyelmeztet arra, hogy Isten országa
nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent
Lélek által való öröm. A felolvasott ige pedig azt mutatja,
hogy már Isten ószövetségi népe életében is voltak böjti
napok, és mikor Izráel népe elhajlott az Úrtól, böjtölésre és megtérésre szólították fel a vezetők a népet.

Jövő vasárnap böjt első vasárnapja. A böjti időszak előtt
tudatosítani kell magunkban, hogy Isten népe életéhez
kezdettől fogva hozzá tartozott a böjt. Böjtölt maga az
Úr Jézus is, az újszövetség korában böjtöltek mind a
zsidók, mind a keresztyének. Böjtölt az Óegyház és legalábbis
teológiai szinten tartja a böjtöt a mai napig mind a római
katolikus mind a görög katolikus egyház. A református
egyház eltekint a böjtnek attól az értelmezésétől, melynek
szoros kapcsolata van a gyomorral. Lelki-szellemi jellegű
böjtről szokás beszélni minálunk. De alapvetően a böjt
az böjt. A gyomor megüresítése annak érdekében, hogy
az ember fogékonyabb legyen Isten dolgaira. Teli hassal
kevesen vágynak lelki áldásokra. A kijelölt böjti időszak
eredeti értelme, lemondani a jóllakottság öröméről, hogy
az ember közelebb kerülhessen a Szent Lélek által való örömhöz.

Természetesen a böjtnek van lelki-szellemi értelme is,
melyben egyéb lemondás dominál. Van, amikor ez a
lemondás nem ütemezhető be, mert együtt jár az elvétetéssel.
Jézus is azt mondja a válaszában, hogy a tanítványai
most esznek és isznak, mert a vőlegény, azaz Ő maga,
velük van, de majd fognak böjtölni, ha Ő elvétetik tőlük.
A Füzérradványi és a Kovácsvágási gyülekezet úgy kezdi
meg 2005. böjti időszakát, hogy az elvétetés idejét éli.
A tavalyi év utolsó hete óta, a mai napig a két gyülekezetben
összesen hét halálesettel kellett-kell szembenézni. A
két gyülekezettől elvétettek gyülekezeti tagok, a családoktól
szeretett hozzátartozók. A be nem ütemezhető lemondás
idejét éljük. A gyülekezeteknek le kell mondaniuk tagjaikról,
a gyászoló családoknak elhunyt szeretteikről. Jó, ha ennek
a böjtnek az idején mondogatjuk magunkban a feltámadás
igéit. Ámde Krisztus feltámadott, zsengéje lett azoknak,
akik elaludtak. Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak
meg. Én vagyok a feltámadás és az élet. Kérjük Isten
Szent
Lelkét, hogy a számunkra már megkezdődött böjtben
több hittel és több reménységgel tudjuk várni Isten Országának
beteljesedését, melyben nem lesz többé gyász, halál,
sírás és szenvedés, és Isten letöröl minden könnyet.
Jézus
válaszából az is kiderül, hogy földi tartózkodása viszonylagossá
teszi tanítványai számára a böjtölés idejét. A tanítványok
az öröm idejét élték, mert Isten Fia emberré lett és ők
vele lehettek. Alapigénk ezzel hangsúlyozza Jézus földi
jelenlétének páratlanságát. Hangsúlyozza, hogy nem
természetes az, hogy az ige testté lett, nem természetes
az, hogy a földi Jézusban Isten emberközelbe jött, nem
természetes az, hogy Jézus tanítványaként meg lehetett
ismerni a teremtő Istent.
Jézus földi jelenlétének páratlanságáról semmit sem
tudnak azok, akik Jézust kérdezik a böjtről. Ők nem tudják,
hogy Betlehemben Isten Fia született meg. Ők nem tudják,
hogy a názáreti Rabbi a testté lett ige. Mi mindezt tudjuk.
Mi nem rég is megünnepeltük a karácsonyt, jelezve,
hogy nekünk fontos, hogy Jézus születésével a menny
és a föld egybeért. De fontos e februárban? Legalább
vasárnap felmelegíti e a szívünket, hogy milyen páratlan,
egyedül álló esemény az, hogy az Isten Fia a földön járt,
és életéről, szavairól tudósítanak az evangéliumok, és
vasárnapról- vasárnapra az ige által részesévé válhatunk
az Ő életének?
Kérjük Isten Szent Lelkének segítségét, hogy egyre jobban
megértsük Jézus földi életének páratlanságát. Mert Jézus
születéséve, földi életével, halálával és feltámadásával
új világkorszak kezdődött Isten és az ember kapcsolatában.
Jézus példázatában az ó posztó és az ó tömlő az ószövetségi
világkorszak. Az újposztó és az újbor az újszövetségi
világkorszak. Jézussal nem az ó szövetség foltozgatására
kerül sor, hanem az úrvacsora szereztetésekor újszövetség
köttetik. Az új világkorszak keretei túlfeszítik az ó-ét,
mint ahogyan az újbor szétfeszítené a régi tömlőt, ha
abba töltenék. Jézusban Isten Országa közel jött. Jézus
halála és feltámadása döntő csapást mért a sötétség erőire,
megszületett a megváltás, legyőzetett az örök halál, megnyílt
az út Isten szenvedés mentes jövőjébe. Jézust követni
azt jelenti: keresztet hordozva is hitben látni ezt a jövőt
és örömmel, reménységgel e felé a jövő felé haladni.
A szentháromság Isten segítsen meg minket ezen az
úton. Ámen!

Kovácsvágás-Füzérradvány
2005. február 4.
































































































Látogatóink száma a mai napon: 2888
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 38856465

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat