Korábbi számok Elküld Nyomtat Kitekintés

Egy év sok idő egy ember életében, főleg a legelső. Ebben az időszakban egy babának elhangzanak első szavai, első mozdulatai, csetlik-botlik, mindenre kíváncsi, fejlődik. Most a mi kis gyermekünk éppen a szülinapi tortája felett áll, hogy elfújja egyetlen gyertyáját.

Június hónapban jelent meg a Parókia portálon a Közös(s)Ég magazin 12. száma. Immár egy éves a törekvés arra, hogy az embereket egy közös ég alá, egy közösségbe gyűjtsük az együtt gondolkodás által.

Sokszor nem is sejtjük, hogy egy honlap mögött hús-vér emberek, kézzel fogható helyszín, és történetek állnak. A Ráday utca 28. szám alatt járok, ahol a Ráday Könyvtár, a Püspöki Hivatal, a Biblia Múzeum és a teológusképzés mellett a Közös(s)Ég is helyet kapott. A szerkesztőség az udvarról nyílik, ahol ihletadó és értékőrző szolgálatban Kálvin szobra áll - ide mentették a 4-es metró építési pora, zaja és térfoglalása elől. Innen nyílik az a kicsi, szűkös, általunk barlangnak hívott helyiség, ahol a tulajdonképpeni munka történik - a témák kitalálásától a formábaöntésén át a szerkesztőségi gyűlésekig. Az ajtón egy nagy papír őrzi az induláskor kitűzött célokat, gondolatokat, mint a megérintés, az elgondolkodtatás. Ez a papír a legelső szerkesztőségi ülésünk terméke. A kis zugokban számítógépek állnak, az egyik előtt találom Füle Tamást, aki műszaki vezetője, képszerkesztője a magazinnak. Ő volt az első, aki a magazin megvalósításán dolgozott.

Füle Tamás: - Az ötlet onnan indult, hogy folyamatosan kerestünk tartalmakat a Parókiára, amikor Szabó István püspök - egy elvetélt rádióalapítási terv után -fölvetette azt a gondolatot, hogy indítsunk internetes rádiót. Azt gondolom erről, hogy ha már az internetet használjuk, mint kommunikációs felületet, akkor érdemes élni annak minden lehetőségével. Lehet az interneten rádiózni, tévézni, újságozni és így tovább, de ezek mind kialakult műfajok a saját szabályaikkal, kötöttségeikkel, korlátaikkal. Egy internetes felületen mi nyugodtan megtehetjük azt, hogy szabadon mozgunk ezek között a szabályrendszerek között, és valami olyat csinálunk, olyan kommunikációs felületet, ahol a téma határozza meg, hogy milyen műfajban mozgunk. Ha mondanivalónk egy cikk formájában üt, akkor újságban gondolkodunk, ha beszélgetésről van szó, azt gondoljuk egy pillanatra, hogy rádiót csinálunk. Ugyanígy lehet ez fotoesszé, vagy tévéműsorszerű riport. Ezért javasoltam, hogy ne internetes rádiót létesítsünk, hanem határozzuk meg tartalmi szempontból a célokat. Itt a fókusz elég hamar a misszióra terelődött. Úgy próbáltuk ezt megfogalmazni, hogy olyan missziós célú magazint alkossunk meg, amely valódi embereknek, mai nyelven szól, és szabadon mozog ezek között a műfajok között.

Fontos az, hogy a cikkek nem zárulnak le a megjelenésükkel. Akár a Parókia fórumai, akár a szerkesztőségbe küldött reagáló levelek, cikkek továbbvihetik a gondolatokat. A vélemények meglátások, kérdésfeltevések lehetősége tehát nem korlátozódik az írói gárdára - az érdemi hozzászólások, reflexiók utólag is bekerülhetnek a magazinba.

Ez a munka sokunkat összehozott azáltal, hogy írunk, és olvassuk egymás írásait - létrejött egy kicsi alkotó műhely, amely nyitott új tagok, vagy vendégek felé is. Bölcsföldi András, a teológia spirituálisa szerint az egymás gondolatai által való gazdagodás által hozott újdonságot az olvasók és az írók életébe. „Bebizonyosodott, hogy a határidő a legjobb múzsa. Örülök, hogy gondolat és ötlet van emberek között."

A Parókia portál jelmondata az, hogy a következő generáció már Istent is a világhálón fogja keresni. Turcsik Ferenc egyetemi lelkész az igazi megmondhatója annak, vajon eléri-e a magazin által folytatott misszió a fiatalságot.

Turcsik Ferenc: - Arányában a személyes hangvételű - sarkosan fogalmazva a humanitásra koncentráló írások, műsorok száma nem olyan hatalmasan nagy a médiában, még az egyházi médiában sem.

Amit mindenképpen pozitívumának érzek a Közös(s)Égnek, az azt hiszem, az őszinteség. Szerintem ez mindenképpen szükséges egy olyan világban, ahol az egyházról nem mindig ez az elsődleges asszociáció. Sok esetben talán jogosan. Társadalmi szerepek és elvárások sokszor képmutatásba kényszerítenek lelkészeket - jómagamat is adott esetben. A különböző pozíciók, területek kicsikét formálják az embert.

A fiatalok számára, ha engem kérdezel, az is fontos, hogy a reformátusság nem úgy jön ki belőle, hogy reformátusreformátusreformátus. Kevésszer kerül megemlítésre, inkább értékrendjében képviseli. Mert a fiatalt tapasztalatom szerint nem érdekli, hogy milyen felekezet. A fiatalt az érdekli, hogy vajon meg tudja-e szólítani. Az őszinteség jelenti azt, hogy a reformátusságot nem A REFORMÁTUSSÁGNAK éli meg, hanem esetemben Turcsik Ferencnek, akinek része a reformátusság.

Czapp Enikő főszerkesztő szerint a felekezeti és gondolati sokszínűséget az íróink sokszínűsége garantálja.

- Amikor elindult ez a magazin, eldöntöttük, hogy az úgynevezett életkérdések mentén akarunk haladni témáinkat illetően. Számoltunk nem csak a református egyházon illetve keresztyénségen belül élő olvasókkal, hanem azokkal is, akik akár véletlenül keverednek oldalainkra. Ezt a nyitottságot erősíti a rovatstruktúra is. Fontos, hogy ne szemellenzősen lássunk. Ne csak a magunk igazságát hajtogassuk, hanem legyen kitekintésünk egyéb tudományok megközelítéseire is. Mert nem tudjuk, hogy az olvasó személyében kivel találkozunk. Elkötelezett hívő keresztyén emberrel, egy kérdésekkel küszködő keresztyén emberrel, vagy egy nem keresztyén emberrel, a maga kérdéseivel, megközelítéseivel és meglátásaival. A rovatok kialakítása lehetőséget nyújt arra, hogy ne egyetlen kiinduló- és megértési pont legyen a témáink szemléléséhez, ne csupán a református megközelítésű, dogmatikus magyarázatok jelenjenek meg. Lehetőséget adunk arra, hogy ki hol tart, ott kapcsolódjék be a közös gondolkodásba.

Hiszen a Felszín rovatunk például egy egyszerű hétköznapi gondolatmenetben futtatja végig a témát, ahogy egy ember általában a problémákról, kérdésekről gondolkodhat. A Magasság rovatban a témáink filozófiai megközelítését próbáljuk hozni. Van egy Mélység elnevezésű rovatunk, itt szerepel a témáknak a pszichológiai szempontú boncolása. Természetesen van olyan rovat, amelyben a teológiai nézőpont a meghatározó, ez a Teljesség. Van egy olyan rovatunk, amely az Áthallás nevet viseli, ez a rovat azért különleges a többi között, mert általában szerzőink ide írják a legszemélyesebb gondolatokat. Ezek az írások már szinte vallomások; fölvállalva teljes egzisztenciájukat, értve ezen, hogy nem csak a tudást, hozzák, nem csak a megtanultakat, hanem mindazt, ami a havi témával kapcsolatban legbelül bennük van. Itt van lehetőség arra, is hogy az egyéb művészetek világából - legyen az irodalmi mű, filmművészet, zene vagy képzőművészeti alkotás - próbáljuk jobban megérteni a témát. Én ezt azért tartom fontosnak, mert ez a megértésnek egy másfajta mechanizmusát hozza bennünk működésbe - nem az értelmünkkel próbálunk felfogni valamit, hanem valahol talán egész mélyen tudnak közvetlenül a lelkünkhöz szólni.

Apropó: a Reformátusok Lapja olvasói részben már hallhattak a magazinról, mint ahol működik lelkigondozói rovat.

Czapp Enikő - Mikor elindítottuk ezt a magazint úgy gondoltuk, legyen olvasóink számára lehetőség, hogy a problémáikkal előhozakodhassanak és az ismeretlenség homályában megpróbálják ezeket megosztani. Kezdetektől van tehát lelkigondozói levelező rovatunk, és a kezdetektől érkeznek levelek. Nem árasztják el a szerkesztőséget, de a kezdetektől vannak, akik élnek ezzel a lehetőséggel, és mi válaszolunk ezekre a levelekre.

A jövőbeli tervekről Enikő elárulta, hogy az évforduló alkalmából egy találkozót szervez a Közös(s)Ég magazin, ahol olvasók és írók immár személyesen is párbeszédbe kerülhetnek. Az esemény helyszínéről és időpontjáról a honlapon lehet majd informálódni.

Augusztus hónapra is készül a magazin különlegességgel...

Czapp Enikő - Az idei Csillagponton a Közös(s)Égnek egy kicsiny munkacsoportja is részt vesz. Szeretnénk ott lenni végig a rendezvényen, és megmerítkezni ennek a légkörében, hangulatában, jelen lenni, figyelni. Szeretnénk sok riportot és írást készíteni. Terveink szerint az augusztusi témát a Csillagpontnak, illetve a témájának, a bátorságnak szenteljük.

Hiszen a Csillagpont idei mottója: Honnan veszed a bátorságot?

Hogy ízelítőt is adjunk a lehetséges augusztusi cikkekből, a rengeteg koncerten és előadáson, beszélgetésen túl kint lesz például a Csillagponton a Turcsik Ferenc csapata, a miskolci egyetemi gyülekezet több tagja Kustárné Almási Zsuzsanna meditatív ösvényével. Erről is várható tehát beszámoló a Közös(s)Ég oldalán.

Az augusztusi számban tehát sok érdekesség várható, legalább olyan változatos olvasmányok és felvételek, mint amennyire a Csillagpont programja annak ígérkezik.

A jövőre nézve: „Ami lehet belőle, az pedig még mindig előttünk van."  -mondja Bölcsföldi András.