belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Mélység

Szakács Gergely

Vágyak vonzásában

Így neveld a sárkányod!

„Ne mondj le semmiről: mert ki amiről lemondott, abban elszáradt.
De kívánságaid rabja se legyél. Visszafojtott szenvedélyekkel vánszorogni éppoly keserves, mint szabadjára eresztett szenvedélyek közt morzsolódni. Ha vágyaidat kényezteted: párzanak és fiadzanak.
Ha vágyaidat megölöd: kísértetként visszajárnak. Ha vágyaidat megszelídíted: igába foghatod  őket és sárkányokkal szánthatsz és vethetsz, mint a tökéletes hatalom maga. Legtöbb ember, ha véletlenül megpillantja saját mélységének valamely szörnyetegét, irtózattal visszalöki a homályba; ezentúl a szörny még nyugtalanabb és lassanként megrepeszti a falat. Ha meglátod egyik-másik szörnyedet, ne irtózz és ne ijedj és ne hazudj önmagadnak, inkább örülj, hogy felismerted; gondozd, mert könnyen szelídül és derék háziállat lesz belőle. Jó és rossz tulajdonságaid alapjában véve nincsenek. Ápolt tulajdonságaid jók; becézett, vagy elhanyagolt tulajdonságaid rosszak.”
Weöres Sándor: A vágyak idomítása (A teljesség felé)

Már-már közhelyes, hogy a keresztyén ember nem foglalkozik a vágyaival. Nem, ez így nem teljesen igaz. A keresztyén ember csak az emelkedett, vallásos, istenes vágyakat engedi meg magának. Amint valamilyen személyes vágya előtérbe kerül, szégyelli, takargatja. A bűnösnek mondott vágyakról nem is szólva. Szentségtörés szexuális vágyról beszélni. Még egy krémes, lúdláb, túrótorta után is azt mondjuk, bűnöztem. A vágyak nem megengedettek, ha nem illenek bele az elfogadott, vallásos keretekbe. A vágyak ellen harcolni kell, legyőzni, önmagunkkal küzdeni, két vállra fektetni. Mert ha nem, akkor a bűn elhatalmasodik az életünkön és jaj nekünk! Ez a mi sajátos aszkézisünk, ami az elmúlt közel ötszáz évben újra és újra előbukkant, és ma is jelen van.

Nemes Ödön jezsuita atya a vágyakról azt mondta, ne ítéljünk elhamarkodottan. Ödön atya szerint legalapvetőbb vágyaim Isten vágyai. Élni, családot alapítani, gyermeket nemzeni, szeretni, maradandót alkotni, Istenhez közelebb kerülni stb. Isten nem véletlenül ültette belénk ezeket a vágyakat. Ezek nélkül üres és értelmetlen lenne az életünk. Sokkal inkább az öncélú, önpusztító, másokra kártékony vágyakkal van gond. De honnan tudom, hogy egy vágy Istentől való, vagy csupán belőlem fakad? Például a szexuális vágy Isten ajándéka, e nélkül nem lennénk képesek szaporodni. Mégis ezzel van a legtöbb problémánk. Akkor most a nemi vágy, maga a szexualitás rossz, bűnös, megvetendő, és szégyenkeznünk kell már azért is, mert a párunkat megkívánjuk? Vagy mégis Istennek tetsző, és engednünk kell neki?

Nemrég láttam a Hétköznapi mennyország című filmet, melynek egy jelenetében a lelkész, miután felesége hosszú idő után rávette, hogy szeretkezzenek, az oltár előtt térdelve könyörög bűnbocsánatért. Abban a tévhitben él, hogy minden testiség, a szexualitás bűnös, mégis pornóújságokat rejteget, mert gyenge és esendő. De a másik út sem visz sehova. A szabadjára engedett szexualitás öncélúvá, érzéketlenné, állativá teszi azt, ami a legintimebb és legmélyebb testi-lelki közösség két ember közt. És ez a helyzet az összes vágyunkkal, amit elfojtunk, szégyellünk, takargatunk vagy szabadjára engedünk.  Ami megfűszerezi még ezt a kérdést, a Gonosz jelenléte. Nagyon jól támadhatók vagyunk a vágyainkon keresztül, hiszen erősen hatnak ránk, és egész lényünket érintik. Ez még inkább nehezíti a dolgunkat.

Ahogy Weöres Sándor írja, vágyaink semlegesek. Se nem jók, se nem rosszak. Az előjelet mi tesszük oda. Rajtunk múlik, mit kezdünk a vágyainkkal. Azonban ez felveti az egyik legalapvetőbb kérdést, mely mélyen érinti személyes és közösségi spiritualitásunkat: honnan tudom, hogy egy vágy Istentől való vagy sem? Mit tudok kezdeni a vágyaimmal? Hogyan szelídítsem meg?

Katolikus testvéreink ismernek egy izgalmas fogalmat, a lelkek megkülönböztetését. Régóta élnek vele, különféle gyakorlataik vannak, hogyan lehet megkülönböztetni, hogy mi Isten akarata, mi az én vágyam, és mi az, ami a Gonosztól van.  „Szeretteim! Ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon Istentől vannak-e” (1Jn 4,1). „Mi Istentől vagyunk. Aki ismeri Istent, hallgat ránk; aki nincs Istentől, nem hallgat ránk. Erről ismerjük meg az igazság Lelkét és a tévelygés lelkét” (1Jn 4,6).
Már az Újszövetségben találkozunk a megkülönböztetéssel. A megkülönböztetésre sokféle lehetőség, mód van egyéni és közösségi szinten, de mindegyiknek ugyanaz a lényege: minél inkább Istenre hangolódva élek, annál jobban meg tudom különböztetni vágyaim eredetét, forrását, annál jobban tudok bánni vágyaimmal. 

A kérdés nem az, hogy jók vagy rosszak a vágyak, sokkal inkább az, mit kezdek a vágyaimmal? Elnyomom, elfojtom őket, ezzel démonizálva mindegyiket, szabadjára engedem őket, hogy átvegyék az uralmat felettem, vagy szembenézek a „sárkányaimmal” és igába hajtom őket?

Hozzászólások

1. Nagy István - 2011-11-09 17:04:16

Végre egy korrekt írás, amit sajnos még katolikus körökbe nse fogalmaztak meg ilyen egyértelműen feketén-fehéren...

Köszönet érte a szerzőnek...

 


2. Szakács Gergely - 2011-11-10 13:52:52

Köszönöm a hozzászólást! : )

A cikk gondolatmenete mögött azért van némi katolikus háttér, néhány Pál Feri előadás, illetve Feri egy évig tanárom volt. A megkülönböztetést pedig szerzetes barátaim ismertették meg velem. Ilyenkor érzem, hogy ha a lényegről beszélünk, ugyanarról beszélünk, felekezet ide vagy oda...


3. Detzky Panni - 2011-11-15 13:22:38

Köszönöm a cikket! Nekem ez most személy szerint sokat segített, illetve rímel a saját megtapasztalásaimra. Eredetileg én akartam írni erről a témáról, de inkább kérdéseim voltak és íme a válasz.



Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 28., csütörtök,
Gedeon , Johanna napja van.
Tartalom
Vezércikk

Thoma László
Apa, megengeded, hogy szájon vágjam?
Gyereknevelési minidráma négy felvonásban

Gondolkorzó

Bölcsföldi András
A lány pattant fel
Hol vagytok férfiak?

Felszín

Pete Violetta
A király megkísértése
Vívódás és megoldás a barlangban

Turcsik Ferenc
Értelmező szótár spirituális vezetőknek (szemelvények)
Szervizkönyv és használati útmutató

B. Tóth Klára
Szilvamagozás
Mese motiváció – munkához

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
Megfékezett vágyak
Aszkézis, tisztaság

Mélység

Dobóczky László
Lélek-fék
Hány év kell, hogy feltegyük a megfelelő kérdést?

Thoma László
Liftben
Csapó… felvétel! – Drámafüggő hétköznapok

Szakács Gergely
Vágyak vonzásában
Így neveld a sárkányod!

Teljesség

Szűgyi Zoltán
A lélek elindul
Felhúzza az alázatot

Tóth Sára
Ki vagy mi fékezi meg Istent?
Semmit sem tehetek addig, míg oda nem érsz.” (1Móz 19,22)

Horváth Dániel
Mersz-e viaskodni az Úrral?
Túllépni a félelmen: hátha ez vezet az Úrhoz

Miklya Luzsányi Mónika
Teher alatt nő a pálma
Az isteni növekedésről és a szorgos kezű bennszülöttekről

Üzenet

Koczor Tamás
Gondolatok a lavór körül
A hatalom kísértése

Szabados Ádám
Hogyan kezeljük a sikert?
Akkora vitorlád legyen, amekkorát a tőkesúlyod enged!

Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika
A félelem fékei: Good Will Hunting
Min múlik, hogy bűnöző vagy matematikaprofesszor válik egy dél-bostoni srácból?

Hancsók Barnabás
Kábítószer a moziban
Hogyan és miért (ne) nézzünk drogfilmeket

Miklya Zsolt
Nyelvcsipesz, csipesznyelv
Lázár Ervin és Visky András titkos nyelvéről

Kitekintés

Bella Péter
Hogyan hallgassunk prédikációt – különkiadás
Lelkészeknek, hitoktatóknak és egyéb vallási virtuózoknak

Makay László
Paplak-dilemma
Szószék a nappaliban?

Dobóczky László
Templommérgezés
Meghozott és meg nem hozott döntés

Látogatóink száma a mai napon: 19155
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57517691

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat