2009. március
9. szám
Korábbi számok
Elküld
Nyomtat
Áthallások
Kovács Szilvia
Valahol otthon lenni
Miközben ezeket a sorokat írom, egyre inkább meglódul a fantáziám arról, hogy milyen is lenne a gyülekezet, ahol otthon érzem magam.
Mindannyian egyformán osztozunk abban az egészen mélyről feltörő vágyban, hogy otthonra találjunk. Keresésünkben, ide-oda vándorlásunkban végig ott lebeg előttünk a nagy cél: megérkezni oda, ahol biztonságban érezzük magunkat, ahol nem bántanak, ahol elfogadnak és ahol egészen önmagunk lehetünk. Természetes, ha az otthonra gondolva legelőször az a hely jut eszünkbe, ahol a családunk van vagy azok az emberek, akik a legközelebb állnak hozzánk. Lehet ez az otthon szűkös vagy tágas, de innen jó elindulni és ide jó vissza is érkezni.
Életünknek azonban más színterei is vannak, ahol időnk jelentős részét töltjük. És ezekre gondolva ugyanúgy érezhetjük, hogy jó lenne ezekben is otthon lenni. Megtapasztalni az otthonosság, a védettség, az elrejtettség érzését.
Vajon a gyülekezet otthonná válhat? Ha igen, akkor mitől és milyen mértékben?
Kis gyülekezetekben szolgáló lelkészként többször volt beszélgetéseim központjában a nagy probléma: kevesen vannak az istentiszteleten, mit lehetne tenni, hogyan lehetne ezen változtatni? Ma már inkább úgy fogalmaznék: hogyan lehetne jól élni azzal a lehetőséggel, hogy vannak, akik ott vannak a gyülekezetben? Mindenesetre egyik beszélgetőtársam visszakérdezett: vajon lehet-e jól éreznie magát bárkinek is, amikor eljön a hatalmas templomba, amelyet több száz fő befogadására építettek és ebben az óriási térben azt éli meg, hogy csak néhányan vannak? Ráadásul vannak alkalmak, amikor a hideg kőfalak ridegségét fokozottabban lehet érezni.
A megoldás akkor talán abban rejlik, hogy barátságos és meleg környezetet biztosítunk? Gondosan ügyelünk azután arra is, hogy mindaz, ami a szemünk elé tárul, megfeleljen a mai igényeknek? Kisebb-nagyobb változtatásokat mindenki végre tudna hajtani e cél érdekében.
Azután eszembe jutott egy ének néhány sora: egy szék még nem egy szoba, egy szoba még nem egy otthon. Vagyis önmagában nem az. Még nem elég. A hely, ahol élünk, sem válik attól az otthonunkká, hogy egy híres lakberendező a legújabb irányzat szerint otthonosan rendezte be.
Akkor mégis, mitől lehet jó bemennünk és ott is maradnunk egy gyülekezetben? Én oda megyek szívesen, ahol tudom, hogy szívesen látnak, sőt, talán még várnak is. Számítanak rám, sőt, számít, hogy ott legyek. Ahol nem azt érzem, hogy teljesen mindegy, hogy ott vagyok-e vagy sem. És főleg nem azt érzem, hogy azok, akik már ott vannak, azt sugározzák felém: miért vagy most itt? Eddig hol voltál? Ha eddig nem voltál, most miért vagy közöttünk?
Oda megyek szívesen, ahol azt érzem, itt jelen lehet lenni. Jelen vannak azok, akik már ott vannak. Érzem, hogy nemcsak testileg érkeztek meg, hanem teljes valójukkal, és készek arra, hogy ebben a jelenlétben adjanak magukból és elfogadjanak másoktól. Ahol jelen lehetek én is, úgy és olyannak, amilyen vagyok. Nem várják el, hogy szerepet játsszak, nem kell álarcot sem tartanom magam elé.
Miközben ezeket a sorokat írom, egyre inkább meglódul a fantáziám arról, hogy milyen is lenne a gyülekezet, ahol otthon érzem magam. Ugyanakkor megszólal bennem a figyelmeztetés is: csak az elvárásaimat fogalmazom meg, amelyeket ha egymás mellé teszek, és arra vágyom, hogy valósággá is váljanak, akkor megjelenik az ideális gyülekezet képe, amelyben minden tökéletes és a helyén van. Hangzik a kérdés is felém: hol van mindebben az én részem, szerepem? Én mit teszek? Vagy csak várok arra, hogy majd mások megteszik azt, amit kell és akkor én is belépek az elkészült műbe?
Lehet, hogy nem is én vagyok az egyedüli, aki így gondolkodik?
Aztán megszólal a reménység és a bátorítás hangja is. Milyen jó, hogy nem minden múlik rajtunk. Mitől otthon a gyülekezet? Vajon elfelejthetjük-e, hogy valaki egészen biztosan vár ott ránk? Aki elfogad, befogad. Aki előtt egészen önmagunk lehetünk. Aki egészen jelen van - számunkra is. Akinek jó érezni a jelenlétét, akivel jó együtt lenni.
"Isten közelsége oly igen jó nékem." (Zsolt 73:28.)
- Ó, kapitány! Kapitányom! ( 84. szám )
- Lélekvetületek ( 84. szám )
- Mikor más már nem maradt ( 83.szám )
- Nyugodtan szemlélődve vagy egyfolytában kattintgatva? ( 82. szám )
- Egyszerű és bonyolult ( 82. szám )
- A homok asszonya ( 81. szám )
- Az önmagába visszatérő út ( 81. szám )
- Szereposztás száz évvel ezelőtt ( 81. szám )
- Az én képeim az énképeim? ( 80. szám )
- Tükörvallató ( 80. szám )
- Csillagok között ( 79. szám )
- Örök-ség ( 79. szám )
- Elhavazva ( 78. szám )
- Eső előtt ( 78. szám )
- Tekeredik a kígyó ( 78. szám )
- A Gyűrűhordozó útja ( 77. szám )
- Bőrbe vésett élet ( 77. szám )
- Road movie másképpen ( 76. szám )
- Lágy eső ( 76. szám )
- A végtelenség lovagja ( 75. szám )
- Üres tarisznya ( 75. szám )
- Ezért ( 74.szám )
- Gazdaggá tettél ( 74.szám )
- A megérlelt szeretet ( 72. szám )
- A boldogság nyomában ( 70. szám )
- József és a színes, szélesvásznú álomkabát ( 70. szám )
- Gyermekek a felnőttek háborúiban ( 70. szám )
- Az igazság ösvényein ( 69. szám )
- Kütyüszerelem – A nő ( 69. szám )
- Erőszak és férfiszerepek ( 67. szám )
- A feszültség esztétikája ( 66. szám )
- Gravitáció ( 66. szám )
- Gyereksírás fegyverropogásban ( 66. szám )
- Fényjelek ( 65. szám )
- A reformáció hatása a művészetre ( 64. szám )
- Eleget látni ( 64. szám )
- Kilátás a falra ( 64. szám )
- „Úgy szok lenni” ( 63. szám )
- Frost/Nixon ( 63. szám )
- Levelek Jákób tiszteletesnek ( 63. szám )
- Holtomiglan… vagy csak amíg nem jön jobb? ( 62. szám )
- A selejt felemelkedése – Gattaca ( 61. szám )
- Mint túláradt patak ( 61. szám )
- 317 mérföldet egy fűnyíróval? ( 60. szám )
- Loliták és amit a szőnyeg alá söprünk ( 60. szám )
- Nem mindennapi terápia ( 60. szám )
- Hogyan lesz a kicsiből nagy? ( 59. szám )
- Szuperhősök a vásznon és az életben ( 59. szám )
- Talán a gyepet ( 59. szám )
- Géppisztolyos prédikátor ( 58. szám )
- Hogyan készült a Sixtus-kápolna mennyezete? ( 58. szám )
- Kis hétköznapi kegyetlenségek ( 58. szám )
- Adós, fizess! Akár az életeddel is… ( 57. szám )
- Tartozik és követel ( 57. szám )
- Ameddig a szem ( 56. szám )
- Kapitalizmus: szeretem! ( 56. szám )
- Tuti seft ( 56. szám )
- A tragikum botránya ( 55. szám )
- Amiért nem fogják szeretni Pi-t ( 55. szám )
- Vércseppek gravírozva ( 55. szám )
- A tökéletes ajándék ( 54. szám )
- Angyallenyomatok ( 54. szám )
- Minden dicsőség elmúlik egyszer… ( 54. szám )
- Funkcionalitásról és szuverenitásról ( 54. szám )
- „Felfelé szállnak a parázs szikrái” ( 53. szám )
- Megéri nekünk Cézanne közelében lennünk ( 53. szám )
- Knowing ( 53. szám )
- A nyughatatlan ( 53. szám )
- Amit Chapman nem tudott a házassága előtt ( 52. szám )
- Mutasd a márkád, megmondom, ki vagy! ( 52. szám )
- Élet és művészet, egyszerre ( 52. szám )
- A komfortérzet kalitkájában ( 51. szám )
- Kerülőutak nélkül? ( 51. szám )
- Butaságból jeles ( 51. szám )
- Rém hangosan és irtó közel ( 50. szám )
- A teremtmény lázadása ( 50. szám )
- Bocsánat vagy bocsika? ( 49. szám )
- Szabadon bocsát ( 49. szám )
- Ébredj már fel! ( 49. szám )
- Halállista ( 48. szám )
- Nem ér a nevem ( 48. szám )
- Név nélkül ( 48. szám )
- Táncoló nevek, dúdolt jelentések ( 48. szám )
- A mélypont ünnepélye ( 47. szám )
- Pecséthordozók ( 47. szám )
- A tökéletes trükk ( 47. szám )
- Változó előjelek ( 46. szám )
- Köszönjük, hogy rágyújtott! ( 46. szám )
- Megalkuvás nélkül ( 45.szám )
- Letagadhatjuk az életet? ( 45.szám )
- Belső tenger ( 45.szám )
- De jó a fürdőkádban ülni! ( 44. szám )
- Enyém a lelked! – Lélekölő ( 44. szám )
- Lehet-e halállal igent mondani az életre? ( 44. szám )
- Egy haldokló angyal ( 43. szám )
- A változás szélcsendje – Moszkva tér ( 43. szám )
- „Ott jön az álomlátó!” ( 43. szám )
- János szomorú ( 42. szám )
- Tükör által homályosan? ( 42. szám )
- A félelem fékei: Good Will Hunting ( 41. szám )
- Kábítószer a moziban ( 41. szám )
- Nyelvcsipesz, csipesznyelv ( 41. szám )
- Amerikai história X ( 40. szám )
- Aranyfüst, kékfüst ( 40. szám )
- Lélektelen korszellem – Gondolatok a Zeitgeistról ( 40. szám )
- Szellemtelen jövőkép – Gondolatok a Zeitgeistról 2. ( 40. szám )
- Vizet az elefántnak, esélyt az újoncnak ( 40. szám )
- Zöldfül, zöldarc, zöldszakáll… ( 39. szám )
- Mi hajtja a rajzfilmgyárak malmait? ( 39. szám )
- Energiaátadás ( 39. szám )
- Zöld hentesek ( 39. szám )
- Krisztusi mozdulat a ringben ( 38. szám )
- Angyali érintés ( 38. szám )
- Melyik dallam vezet hozzá? ( 37. szám )
- Ha lépések neszét hallod... ( 37. szám )
- „Ha hibáznék, Önök majd kijavítanak!” ( 37. szám )
- Rutin ( 37. szám )
- Bűneset ( 36. szám )
- Áldás vagy átok? ( 35. szám )
- Proteggi questa casa! ( 35. szám )
- Szervusz, Tupakka! ( 35. szám )
- A Hattyú halála ( 34. szám )
- Alma és fája ( 34. szám )
- Az "Emberek és Istenek" című filmről ( 34. szám )
- Egy ajándék kisplasztika, mely az áldozat és megváltás titkát hordozza ( 34. szám )
- Kinek a keze festi meg az istenképedet? ( 34. szám )
- Keresztény-kompatibilis szerepjáték ( 33.szám )
- A szerelmet Te találtad ki? ( 33.szám )
- Falat kenyér ( 33.szám )
- Világközi utazás ( 32. szám )
- Amikor megérint az ég ( 32. szám )
- Dömdödöm a határon ( 31. szám )
- Új világok felfedezése ( 31. szám )
- Az autóstoppos ( 30. szám )
- God(ot) eljött? ( 30. szám )
- Megérkezés a lírán - és harmincon - túlra ( 30. szám )
- „Fiam, fiam, Absolon!" ( 30. szám )
- Álomfüggők ( 29. szám )
- Álom, kóma és valóság? ( 29. szám )
- Miről álmodnak a zenekari árkon túl? ( 29. szám )
- Nem mese ez, gyermek ( 29. szám )
- Tekintet zöld profilban ( 29. szám )
- A semmi ágán… ( 28. Szám )
- A hűség szélsősége ( 28. Szám )
- Nép(mese)i hősből zsebdiktátor ( 28. Szám )
- „Sajnos, a teológiát is!" Sajnos?! ( 27. szám )
- Hitlovagok, tanítók, mesterek ( 27. szám )
- The End... véget ér a film? ( 27. szám )
- Életet tanulni Tréfából, szelídséget a gyűlöletből ( 27. szám )
- Ha nyár, akkor fesztivál! ( 26. szám )
- Újjászületés beatritmusban ( 26. szám )
- Szentlelkes rock ( 26. szám )
- Hajnali békesség Istentől ( 25. szám )
- Film az élet értelméről vagy értelmetlenségéről ( 24. szám )
- (El) Camino ( 24. szám )
- A tizedik ( 23. szám )
- Hetvenhétből hét ( 23. szám )
- Cranach utolsó vacsorája – intés az egység megtartására ( 22. szám )
- Egyházzenei út húsvétig ( 22. szám )
- Lesz-e kutyából szalonna? ( 21. szám )
- „Mesélj a voltról!" ( 21. szám )
- Az örömöt is veszni hagyni ( 21. szám )
- „Visszaöregedett a saját gyermekkorába" ( 20. szám )
- Hetedik Mennyország ( 20. szám )
- „Felnőtlen gyermekkor” ( 20. szám )
- Gömbvillám a plafonon ( 19. szám )
- Valaki járt a templomban... ( 19. szám )
- Ben Hur - Hiányérzet egy film kapcsán ( 19. szám )
- József álma ( 18. szám )
- Akkor a sötétség lesz a fény s lesz majd a csönd a tánc ( 18. szám )
- Kulcs a Mindenség kicsiny boltjához ( 18. szám )
- Leleplező karácsony - Bruegel Betleheme ( 18. szám )
- A szólista - Film és valóság ( 18. szám )
- Amíg élünk, emlékezünk ( 17. szám )
- Balázs álma ( 17. szám )
- Emlékezem, tehát vagyok ( 17. szám )
- Így van jól ( 17. szám )
- Az áldás-kereső ( 16. szám )
- „Mióta a világ varázstalanítva lett..." ( 16. szám )
- Holtan is áldalak??? ( 16. szám )
- Gyermekáldás ( 16. szám )
- Falnak fordulva ( 16. szám )
- Az én nekrológom ( 15. szám )
- Kagylók a parton ( 15. szám )
- Mint egy friss fuvallat ( 15. szám )
- Az Orléans-i szűz ( 14. szám )
- Csatornák ( 14. szám )
- Nem kell félni ( 14. szám )
- Reggeli szerencsétlenkedésem csodája ( 14. szám )
- Jólesik ez az eső ( 13. szám )
- Közelítés ( 13. szám )
- Víz és ár ( 13. szám )
- Víz, víz, víz... ( 13. szám )
- Fény, ihletettség ( 12. szám )
- Tűz körül ( 12. szám )
- Curriculum fidei ( 11. szám )
- Élet-Hit-Lélek ( 11. szám )
- Ezért ( 11. szám )
- Fából vaskarika, vagy aranyalma ezüst tálcán? ( 11. szám )
- A balkonláda ( 10. szám )
- A Boldog Szigetek frankomán zarándoka ( 10. szám )
- Azon a tárgyaláson ( 10. szám )
- Homokóra ( 10. szám )
- Most elképzelem ( 10. szám )
- Úton lenni jó ( 9. szám )
- Apáról fiúra ( 8. szám )
- Eladó az egész világ... ( 8. szám )
- Kenyerem ( 8. szám )
- I Have a Dream... ( 7. szám )
- Gazdaggá tettél ( 6. szám )
- Petri György: Ősz ( 6. szám )
- Saját hang ( 6. szám )
Csongor napja van.
Pete Violetta
Hazamenni jó...
Egyszer mind hazaérünk...
Pete Violetta
Hazamenni jó...
...még akkor is, ha otthonról indultunk...
Pete Violetta
Otthonaim
- egy kicsit másként -
Réz-Nagy Zoltán
A tékozló fiúk végső hazatalálása
"El kell távolodnom, hogy érezni tudjak."
Gueth Péter
Variációk a változatlanságra
Miért lenne kereshető az otthon, mintha hely volna?
Tóth Sára
Hazatalálás
Van-e tökéletes boldogság, teljes megnyugvás, valódi hazaérkezés ezen a földön?
Nagy László
Otthon
- ahol kifejeződésre juthat az, ami bennem van
Rácz Róbert
Elindulni, hazaérkezni
E földi vándorúton ama bizonyos hamuban sült pogácsa: a család.
Turcsik Ferenc
Oázis -üres szék, amely Rád vár
Engedjük, hogy a szeretet nyitottsága megnyissa a mi szívünket is.
Fodorné Ablonczy Margit
Otthonaink szakralitása, templomaink otthonossága
Jézust nem lehet az előszobában hagyni...
Fekete Ágnes
Család
A partok kijelölése és a parttalan szeretet megélése egyaránt a családban történik.
Németh Péter
Jó nekünk itt
Péter ekkor megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: "Uram, jó nekünk itt lennünk.
Fekete Ágnes
Oltalom
A középső lányunk rajzain mindig megjelenik a ház, az oltalmat adó hajlék.
Turcsikné Révész Judit
Úton lenni jó
(csak néha fárasztó...)
Kovács Szilvia
Valahol otthon lenni
Miközben ezeket a sorokat írom, egyre inkább meglódul a fantáziám arról, hogy milyen is lenne a gyülekezet, ahol otthon érzem magam.
Szerkesztő
Kartoték helyett
Küldhet-e minket az Úr egy hajléktalanszállóra?
Szerkesztő
Vágy, valóság, igény
A templom a találkozás helye.
Turcsik Ferenc
Azt mondják, ott mindig béke van
Templomi gondolatok...
Bölcsföldi András
Határon túliatlanság
Valaminek el kellene tűnni belőlünk.
Bölcsföldi András
Soli Dari Tás
Újabb-kori reformátori jelmondataink
Jelenleg nincsenek hozzászólások.