Toronyfelújítás

"Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!"

(Zsoltár 105,1)

 

A Pestújhelyi Református Templomról írták 1965-ben.

"A pestújhelyi egyházközség temploma az 1944. év végén és az
1945. év januárjában súlyosan megsérült. A tornyot több tüzérségi
találat érte. Mind a négy oldalfal súlyosan megrongálódott, kevésen
múlt, hogy az egész torony össze nem omlott. Beszakadt a templom
tetőzetének negyedrésze. A templom karzatának padjai is elpusztultak. A belső festés is tönkrement.
Az újjáépítéshez mindjárt a harcok befejezése után hozzáfogott
a gyülekezet. A súlyosan megrongálódott torony és tetőzet miatt a
beázás elpusztulással fenyegette a templomot, s ezért két presbiter
teljesen díjmentesen rendbehozta a tetőt. Az első istentiszteletet 1945
nagypéntek ünnepén tartotta a gyülekezet ,a nagyjából használhatóvá
lett templomban. Ezután még sok munka várt a gyülekezetre. A lelkes munka nyomán 1947 őszén fejeződött be a templom újjáépítése, külső és belső kifestése.A templom szebb lett mint volt."

(Idézet: Lelkipásztor 1965.)

...

KÖSZÖNET AZ ADAKOZÓKNAK!

Istennek adunk hálát az Ön életéért, és azért az áldozatos szeretetéért, ahogyan gyülekezetünket a Pestújhelyi Református Egyházat imádságos szívvel hordozza.

Hálás köszönetünket szeretnénk kifejezni, hogy nagylelkű adományával hozzájárult ahhoz, hogy templomunk tornya az Úr 2011-es esztendejében eredeti szépségében megújulhatott. Ön is úgy tekinthet e toronyra, mint aki hálaáldozatával hozzájárult ahhoz, hogy Isten nevére dicsőség szálljon.

Imádkozunk azért, hogy mindenki, aki látja e tornyot, tekintetét mindig az ÉGRE emelhesse, és Istent keresve rátaláljon Teremtőjére, Megváltójára, Aki ezen a helyen is Szentlelke, szent jelenléte által szeretetet, kegyelmet, gyógyulást, megoldást, békességet és megnyugvást kínál.

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy az adományozók neve szerepel azon a kerámia emléktáblán, amelyet a toronyban helyeztünk el.

Istenünk gazdag áldását kérjük további életére:  2012. március 21.

Az egyházközség elnöksége

***

„Magasztalunk, ó Isten, magasztalunk téged,

mert közel van neved azokhoz, akik hirdetik csodáidat." Zsoltár 75,2

***

Megújult Templomunk a /régi-új/ toronysisakkal 2011. november 28.

http://15.kerulet.ittlakunk.hu/templom/111018/teszt-uj-kupolat-kapott-reformatus-templom

http://15.kerulet.ittlakunk.hu/templom/120328/pestujhelyi-reformatus-templom-egykor-es-most

 

Templomunk 1928-ban

Templomunk 1928-ban

 

Templomunk 1946-ban

 

Templomunk 1947-ben

Templomunk 2009-ben

Templomunk 2010 -ben

Templomunk 2011-ben

Az elkészült toronyterv 2010. decemberében

A munkálatok elkezdődtek: 2011. augusztus 10.

 

 

 

A toronysisak felhelyezése 2011. október 15.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Templomunk 2011. november 15-én

Templomunk 2011. november 22-én

Templomunk 2011. november 23-án

 

Templomunk 2011. november 25-én

 

Templomunk 2011. november 26-án

Templomunk 2011. november 26-án

Templomunk 2011. november 28-án

Templomunk 2011. november 28-án

Templomunk 2011. december 4-én

Templomunk 2011. december 6-án

A fénykép a Hálaadónapon készült: 2011. december 11-én

SOLI DEO GLORIA

***

 

HÁLAADÁS

a Budapest, Pestújhely- Újpalotai Református Egyházközség templomtornyának helyreállításáért 2011. december 11-én

„Téged illet a dicséret, ó Isten, a Sionon! Neked teljesítik a fogadalmakat. Te hallgatod meg az imádságot, hozzád fordul minden ember. Erőt vettek rajtunk a bűnök, de te megbocsátod vétkeinket. Boldog, akit kiválasztasz, és közeledbe engedsz, hogy udvaraidban lakozzék. Hadd teljünk be házad javaival, templomod szentségével!” Zsoltár 65, 2-5

Áldott Istenünk, mennyei édes Atyánk!

Magasztalunk Téged azért a kimondhatatlan szeretetért, amellyel megtartottad gyülekezetünket, a Te népedet, mely e helyre telepedett. Dicsőítünk Téged mindenért, amit kegyelmedből adtál. Áldunk a legdrágább kincsünkért, a hitünkért, hogy a Te Szent Fiadban való hit kősziklájára építetted egyházadat, és Szentlelked által pásztoroltál, őriztél, védtél vezettél minket mind e mai napig.

Dicsőség neked kegyelmes Istenünk, hogy szereteted az égig ér és hűséged a magas fellegekig. Mi, akik e falak közt hallgathatjuk szent igédet, imádhatunk téged és tapasztalhatjuk kegyelmedet, ez ünnepi napon hálát adunk, hogy kimeríthetetlen gazdagságod örömével megáldottad ezt a közösséget, hogy újra állhat templomunk tornya eredeti szépségében. Áldunk Téged hűségedért, melyet mindannyian tapasztalhatunk, és hittel valljuk, hogy nem csalódik az, aki bízik Benned.

Áldott Úr Jézus Krisztus! Hálát adunk, hogy ma is kínálod nekünk a hit, a reménység és a szeretet örök ajándékát. Kérünk, Szent Lelked által továbbra is áld meg e helyet, fakassz itt életet, hadd épüljön a lelki templom is sok szívben, kérünk adj ébredést, hogy minél többen tudjuk örülni a tőled kapott kegyelemnek. Kérünk, Lelked által add a Te bölcsességedet, hogy küldetésünket Rólad hitelesen vallást téve maradéktalanul tudjuk betölteni.

Köszönjük, hogy mi is választottaid lehetünk, ezért kérünk, őrizd és vezesd tovább e gyülekezet minden tagját, mert Te voltál nekünk hajlékunk nemzedékről-nemzedékre. Szent nevedért kérünk, hallgass meg minket! Ámen.

ÜNNEPLŐ GYÜLEKEZET!

Mi itt Pestújhelyi gyülekezetben csodaként éljük meg, ahogy a mi Istenünk minden tekintetben lehetőséget biztosított, és tehetséget, erőt adott arra, hogy templomunk tornyát rendbe hozhassuk.

Amint az ismeretes, az országunkat sújtó második világháború hatalmas károkat okozott a Pestújhelyi Református gyülekezet életében is. A korabeli jegyzőkönyv így tudósít a háborúban elszenvedett károkról.

„ Az egyházközség temploma kb. 25 százalékos kárt szenvedett.

A torony harang feletti része teljesen széthullott és betörte a templom tetőzetét, számos ablak is betörve. Az egyházközség anyagi helyzete igen súlyos.” (Presbiteri jegyzőkönyv 1945. március 11.)

A sokat szenvedett gyülekezet helyzete csak nagyon lassan normalizálódott, például a súlyosan megrongálódott tornyot és a templom tetőzetét csak másfél év múlva 1946. október végére sikerült valahogy rendbe hozni az akkori szűkös keretek között. Mivel azóta 65 év telt el és nem történt a tornyon komolyabb felújítás, napjainkra már olyan rossz állapotba került, hogy mindenképpen sürgős beavatkozást igényelt.

Sokan és sokat töprengtünk azon, hogy mi lenne a helyes megoldás.

· Kell-e nekünk az eredeti torony?

· Ma már elég kevés ember él a gyülekezetben, aki emlékszik hogyan nézett ki.

· Már ezt szokta meg mindenki.

· Egyáltalán megéri-e ez a nagy munka?

· Valószínűleg több tízmillió forintba kerülne.

· Nagyon keserves lenne összeszedni ezt a sok pénzt.

· Nincsenek gazdag holland vagy svájci testvérgyülekezeteink.

· Ez nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem teljesíthető teher lenne.

· Így tehát tényleg csak az Úrra számíthatunk és imádkozhatunk.

EZT TETTÜK!

Másfél évvel ezelőtt, amikor e falak között ünnepelhettük gyülekezetünk 100 éves évfordulóját ezekkel a szavakkal tolmácsoltam, egy kedves presbitertársunk felajánlását templomunk tornyának eredeti helyreállítására:

„Istenünk iránti hálaadással a szívemben ezennel bejelentem, hogy újjászületett életem hálaáldozataként felajánlok a torony újjáépítésére: 300.000 Ft-ot. És Dávid király hálaimájának részletével szeretném biztatni gyülekezetünk áldozatkész tagjait, hogy lehetőségük szerint csatlakozzanak e nemes célhoz hálaadományukkal.

„Tied Uram a nagyság, a hatalom és a fenség, a ragyogás és a méltóság, bizony minden, ami a mennyben és földön van. Tied Uram az ország, magasztos vagy te, mindeneknek feje! Tőled ered a gazdagság és a dicsőség, te uralkodsz mindenen.

A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé. Most azért Istenünk, hálát adunk neked és dicsérjük fenséges nevedet. Mert ki vagyok én, és mi az én népem, honnan volt erőnk ilyen önkéntes adakozásra? Bizony tőled van mindez, és csak azt adtuk neked, amit a te kezedből kaptunk . Mi jövevények és zsellérek vagyunk előtted, mint minden ősünk. Napjaink olyanok a földön, mint az árnyék: Nincs állandóságunk, Urunk Istenünk! Ez az egész halom kincs, amelyet összeadtunk, hogy neked, a te szent neved tiszteletére templomot építsünk, a te kezedből való, és a tied lesz mindez!” 1Krónika 29.11-16

Testvéri szeretettel: NN. presbiter és családja Bp. Pestújhely, 2010. július 10.

Eddig az idézet: mindehhez én tettem hozzá még a következőket.

„Istenünk áldását kérjük az adományozó életére és az általa javasolt kezdeményezésre- templomunk eredeti tornyának helyreállítására. Mi, akik hallhattuk e nagylelkű adomány bejelentését elgondolkodhatunk azon, hogy mit mire adtunk, költöttünk, áldoztunk egy életen át. Vajon adtunk e valaha Isten dicsőségére komolyabb összeget. Ha igen a legjobb célra adtunk. A mi templomunk adományokból épült fel 82 évvel ezelőtt, ( alig kilenc hónap alatt), eleink is a legjobb célra adtak! Nem mindennap adhatunk templom, vagy torony építésre, de ha megtehetjük, tegyük meg a tőlünk telhetőt. Így buzdítson minket is e lehetőség Isten iránti hálaáldozatra.”

Istenünk megáldotta ezt a kezdeményezést és a gyűjtésre 38 személy fizetett be adományt, plusz a külön perselyadományok. És a templomtorony az Úr kegyelméből a mai napon eredeti szépségében áll!„Áldott az Úr!Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk.” Zsolt.68,20

Szeretnénk köszönetünket kifejezni mindazoknak, akik szívükön hordozták és anyagilag is hozzájárultak ahhoz, hogy templomunk tornya eredeti szépségében megújulhasson.

Istenünk iránti hálaadással jelenthetjük ki, hogy ez a hatalmas beruházás kizárólag egyházi támogatással valósulhatott meg.

Hűen tükrözi kis gyülekezetünk lelkes hozzáállását, (A jelenlegi létszámunk a névjegyzék szerint: 224 fő), hogy kizárólag a hívek adományából már idén tavasszal a pályázathoz szükséges önerőt fel tudtuk mutatni. Így eséllyel pályázhattunk a Budapest-Északi Református Egyházmegyénél a toronyépítés támogatására.

Istennek adunk hálát, hogy gyülekezetünk tagsága képes volt egyedül ezt a hatalmas feladatot felvállalni és ilyen példamutató áldozatkészségről tanúbizonyságot tenni.

Örömmel és hálaadással számolhatok be arról, hogy adománygyűjtésünk éppen a ma, a HÁLAADÁS napján érte a hárommillió forintot! Egészen pontosan a torony újjáépítésére a mai napig: 3.001.390 Ft-ot adakozott ez a gyülekezet másfél év alatt.

Köszönet és hála érte! Tudván, hogy a jókedvű adakozót szereti az Isten!

Külön megköszönjük a Budapest-Északi Református Egyházmegyének, hogy egyáltalán pályázhattunk e célra. Mivel egyházmegyénkben bölcs előrelátással sok évvel ezelőtt egy elkülönített Építési Alapot hoztak létre azért, hogy a mienkhez hasonló kis gyülekezetek is eséllyel tudjanak nagyobb támogatáshoz jutni. Köszönet legyen mindazoknak, akik Építési Alap nemes kezdeményezését szívükön hordozták, életre hívták, bátorsággal megvalósították és bölcsen működtetik azóta is.

Így kaphatott gyülekezetünk a Budapest-Északi Református Egyházmegyétől idén a torony újjáépítésére közel tizenkilencmillió forintos támogatást, amit a gyülekezet nevében ezúton is hálásan köszönünk.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a toronyépítésre egyéb helyről: sem külső magánszemélytől, sem cégtől, sem vállalattól, sem egyesülettől, sem állami forrásból támogatás a mai napig NEM érkezett.

Igéretet kaptunk és remény van arra, hogy a Bp. XV. ker. Önkormányzata is szeretne hozzájárulni (konkrétan egymillió Ft. támogatással) e kis gyülekezet anyagi terheinek hordozásához. Melyet a gyülekezet nevében előre is megköszönünk.

Fontosnak tartjuk az adományozókat ezúton is tájékoztatni, és Istenünk előtti felelősséggel és tiszta lelkiismerettel kijelenteni, hogy a kapott támogatást, és minden adományt az utolsó forintig megbecsültünk, és csakis arra a célra fordítottunk, amire kaptuk, vagyis templomunk rendbetételére tornyának szép felújítására!

Köszönetet mondunk toronyépítőknek.

Mindenekelőtt az újjáépítési terveket készítő Szák Kocsis Pál építészmérnök úrnak, aki nagy odaadással, hűséggel és szakértelemmel készítette el a 80 évvel ezelőtti hiányos, megsárgult, már-már alig olvasható eredeti tervek alapján az új építési tervet.

Itt kell megemlékeznünk a mérnök úr kollegájáról, jóbarátjáról Kuzmann Gábor építőmérnök úrról, gyülekezetünk hűséges és áldozatkész tagjáról,

aki önzetlenül felajánlásból a statikai számításokat és a szerkezeti műszaki leírásokat készítette el, aki már sajnos nem lehet jelen hálaadó napunkon.

Elmondhatjuk róla, hogy szíve utolsó dobbanásáig szívén viselte a toronyépítést, és nagy örömöt jelentett számára, amikor október 15-én a toronysisak a helyére került, de hálaadó napunkat sajnos már nem élhette meg. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Szeretnénk köszönetünket kifejezni a toronyépítés műszaki ellenőrének, Jakab László építészmérnök úrnak lelkiismeretes munkájáért, és a mindenre kiterjedő alapos, szakszerű lebonyolításért.

Köszönetet mondunk a kivitelező: VÁRNA Kft.-nek Elsősorban képviselőjének Várnai Tibor vállalkozó úrnak, aki mindent a szerződésben foglaltak alapján mennyiségileg és minőségileg a műszaki előírásoknak megfelelően pontosan és határidőre teljesített.

Itt szeretnénk megköszönni minden munkásnak, akik valamilyen szinten részt vállaltak ebben a nagy feladatban, akiknek két keze munkáját dicséri a precíz pontosságú kivitelezés az elsőtől az utolsó simításig. Benne van az ő komoly szaktudásuk, lelkiismeretes fáradozásuk, de emberi hozzáállásuk is mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a terv megvalósulásaként ilyen szép lett templomunk. Elmondható, hogy tisztességgel helytálltak minden körülményben, a viszontagságos augusztusi nagy hőségben éppen úgy, mint a novemberi fagyos időben.

Templomot nem mindennap épít az ember.

Egy élet alatt is keveseknek adatik meg!

Önöknek megadatott!

A templomépítés, mivel különbözik minden épülettől egészen más: LELKI hozzáállást is igényel.

Önök fölnőttek ehhez a feladathoz! Ahhoz, hogy ez a szent hely ilyen szépen megújulhatott tudjuk, hogy a beépített szükséges anyagokkal együtt tudásuk legjavát, de idejük, életük, szívük egy fontos részét is (hadd mondjam így) beleépítették. Mi is úgy gyönyörködhetünk munkájukban, ahogy azt Pilinszky János fogalmazta meg Fabula c. megrázó versében.

…és beleszeretett az első házba, amit meglátott.

Már a falát is megszerette, a kőművesek simogatását,

Istenünk áldott Igéjével köszönjük meg mindenkinek, akik valamilyen szinten hozzájárultak ahhoz, hogy templomunk tornya megszépülhetett.

"Magasztalunk, ó, Isten, magasztalunk téged, mert közel van neved azokhoz, akik hirdetik csodáidat." Zsoltár 75,2

Örömmel és hálaadással jelenthetjük ki, hogy az Úr csodát tett velünk és VALÓSÁGGÁ VÁLT GYÜLEKEZETÜNK NAGY VÁGYA. Meg vagyunk győződve arról, hogy nemcsak a kövek épültek fel látható formában, hanem hisszük, hogy az Úr meghallgatta imádságainkat és az Ő áldása lett láthatóvá itt.

Szeretnénk mindig komolyan venni az Úr Jézus Krisztus szavait:

„Mindenkor imádkozniuk, kell és nem szabad belefáradniuk.”

(Lukács 18,1)

AZ EGÉSZ ÉPÍTKEZÉST AZ IMÁDSÁG ŐSZINTE KOSZORÚJA ÖLELTE ÁT

Imádságban fogant a torony újjáépítésének gondolata

Imádságos megtért szívben fogant az első konkrét lépés: a nagylelkű felajánlás

Imádságban fogant az első és az utolsó adomány is, és minden hálaáldozat

Imádkoztunk a terveztetés időszakában

Imádságban terjesztettük a kész terveket az Bp.- Északi Református Egyházmegye felé és hálát adtunk, amikor elnyertük az egyházmegyei támogatást

Imádkoztunk az alkalmas kivitelezőért ( öt kivitelezővel tárgyaltunk)

Imádkoztunk a nehéz szerződéskötési tárgyalások előtt és után

Imádkoztunk a munkálatok megkezdésekor, a beállványozáskor

Imádkoztunk a régi torony visszabontásakor és az újrafalazáskor

Imádkoztunk a szép és alkalmas időjárásért, a balesetmentes munkálatokért

Imádkoztunk a toronysisak izgalmas szállításakor és a daruzáskor a Sztárai Mihály téren adtunk hálát Istennek, hogy helyére kerülhetett az új kupola

Imádkoztunk a díszek felrakásakor, a színezéskor és az állványzat bontásakor

Imádkoztunk az utolsó simításokig, amikor a munkásokkal együtt adtunk hálát a templomi hivatalban

Imádkoztunk a takarításkor, a tereprendezéskor és erre a hálaadó napra készülve

És hányan imádkoztak még velünk együtt itt Pestújhelyen, vagy a lakótelepen ahonnan napról napra tisztán nyomon követhető volt, ahogy épültek a falak, fölkerült a kupola, és lekerült az állvány és kibontakozott a 65 éve nem látott gyönyörű látvány.

Elkészült a Pestújhelyi Református Templom tornya és újra eredeti formájában méltóságteljesen hívja fel a járókelők figyelmét ittlétére, puszta jelenlétével is hirdetvén minden nemzedéknek Istenünk nagy nevének dicsőségét.

CSODASZÉP LETT ÉS CSODA, AHOGY LETT!

SOLI DEO GLORIA

****

Ha az Úr, a mi Istenünk megsegít minket, 2013-ban újra szeretnénk folytatni az ünnepi hálaadások sorát, hisz 100 éves lesz a parókiánk épülete - melyet eredetileg a nagyhírű Filadelfia Diakonissza Egylet iskolaként és árvaházként épített 1913-ban.

Itt talált otthonra a frissen alakult pestújhelyi református gyülekezetünk, mivel a Filadelfia Egylet köztiszteletben álló vezetője Biberauer Richárd református lelkipásztor, aki a mi gyülekezetünk első lelkipásztora is lett, az iskola épületét önzetlenül fölajánlotta istentiszteleti helyül.

Szeretnénk tehát a centenáriumon 2013-ban erről hálaadással méltóképpen megemlékezni.

Hisszük, hogy gyülekezetünk élete, imakéréseink, nemes céljaink jó kezekben - Isten előtt vannak, Aki eddig is csodálatosan munkálkodott e gyülekezet életében. Megerősít és biztat minket az Ige:„Van-e valami lehetetlen az Úr számára?” (1Mózes 18,14)

Az eddigiekért Istennek hálát adva, a jövőt illetően jó reménységben vagyunk, hogy a Pestújhely-Újpalotai Református Egyházközség maradéktalanul betöltve küldetését tagjainak lelki egyetértésében szolgálhatja tovább Istenünk nagy nevének dicsőségét. „Áldjad Őt, mert az Úr megáldja minden munkádat.” 264.dicséret 4. vers

***

„Templomodat szentség illeti Uram, időtlen időkig."( Zsoltár 93,5)

„De én bemehetek házadba, mert te nagyon szeretsz engem, és szent templomodban leborulok, mert tisztellek téged." (Zsoltár 5,8)

 

Budapest, 2011. december 11.

Trencsényi László
lelkipásztor