A presbiterválasztás lépései törvényeink szerint

1. A választói névjegyzék lezárása az év január 31-én.
2. A választás előtt legalább 60 nappal a presbitérium jelölőbizottságot választ, amely a jelölési és a szavazatszámlói feladatot is ellátja. A jelölőbizottság 3-7 tagból áll, amelyből egyikük hivatalból az egyházközség választott lelkipásztora. A jelölőbizottság tagjai tisztségre nem jelölhetők.
3. A lelkipásztor a bizottság tagjait – a megválasztásuk utáni vasárnapon – bemutatja a gyülekezetnek, ismerteti feladataikat, és a jelölés módját. Ezt követően a bizottság tagjai a gyülekezet előtt fogadalmat tesznek a választási törvény maradéktalan megtartására és titoktartásra. A jelölő bizottság tagjai köréből az elnököt titkos szavazással maga választja.
A jelölőbizottság fogadalmának javasolt szövege a következő:

"Én ......., fogadom, hogy a presbiter jelöltek állítása során a Magyarországi Református Egyház választási törvényeinek rendelkezéseit betartom, a megkeresett egyháztagok személyi adatait az illetők hozzájárulása nélkül másnak tudomására nem hozom és a bizottság által presbiternek jelöltek neveit az erről döntő presbiteri ülésig nem hozom nyilvánosságra. Az egyházközségi közgyűlésen a szavazatok számlálásánál részrehajlás nélkül járok el. Isten engem úgy segéljen."


4. A jelölőbizottság első renden megkeresi a hivatalban lévő presbitereket és pótpresbitereket, és tájékozódik arról, vállalják-e a jelöltséget. Második lépésként tájékozódik a gyülekezetben olyan személyekre vonatkozólag, akik szóba jöhetnek új presbiterekként vagy pótpresbiterekként, tekintettel arra, hogy legalább 3 éve tagjai a gyülekezetnek, életvitelük és a gyülekezetben esetleg már végzett szolgálatuk méltóvá teszi őket a jelöltségre. Harmadik lépésként nyilatkozatot kér tőlük, vállalják-e jelölésüket. A jelölőbizottság minden tisztségre 1-3 jelöltet állíthat. Az összes jelölt száma legalább 25%-kal több legyen, mint a presbitérium egyházmegye által jóváhagyott létszáma.
5. A választás időpontja előtt 30 nappal a jelölőbizottság a presbitérium elé terjeszti javaslatát a jelölésekre a presbiteri és a (fő)gondnoki tisztre vonatkozólag. A választás időpontját és helyét a presbitérium tűzi ki.
6. A presbitérium a jelölőbizottság javaslata alapján meghatározza a jelöltek körét és azokat a választás kitűzött napja előtti vasárnapon bemutatja a gyülekezetnek. A jelöltek száma lehetőleg egynegyedével több legyen, mint az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott szám, hogy pótpresbiterek választására is legyen lehetőség.
7. A választás napjára a következőket kell a választási bizottsággá átminősülő jelölőbizottságnak előkészíteni:
 választói névjegyzék, amelyet minden választójoggal rendelkező egyháztag a szavazólap átvételekor aláír,
 szavazólapok a titkos szavazáshoz megfelelő darabszámban, az egyházközség pecsétjével ellátva.
 urnák a szavazólapok gyűjtésére.
A szavazólapokon szerepelniük kell a következőknek:
 a presbiterjelöltek (esetleg, de nem feltétlenül különválasztva a pótpresbiter-jelöltek) neveinek ABC rendben történő felsorolása, beleértve a (fő)gondnok-jelölt(ek) nevét;
 a (fő)gondnok-jelölt(ek) esetében legyen lehetőség arra, hogy akit a szavazó nem kíván (fő)gondnokká választani, őt csak presbiterré válassza.
Ajánlott a szavazólapon is feltüntetni a presbitérium létszámát a pótpresbiterekkel együtt, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a lapon a létszámnál több presbiterre szavazat nem adható, a több szavazatot hordozó szavazólap érvénytelen. Ha a pótpresbiterek a szavazólapon külön szerepelnek, úgy külön a presbiterek, külön a pótpresbiterek számát is meg kell adni és mindkét csoportra külön-külön is érvényes, hogy az azokra adott szavazatok száma nem lehet több, mint a presbiterek hivatalos létszáma, illetve annak egynegyede.
Ezenkívül, a szavazás előtt fel kell hívni a figyelmet az egyes jelöltekre történő szavazás módjára (lehetőleg pozitív szavazás legyen, azaz az elfogadott nevet aláhúzással vagy a neve után lévő négyzetbe „x” vagy „+” jellel kelljen jelölni). Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a szavazó egyetlen nevet sem jelölt meg elfogadottként, vagy a szavazólapon megjelöltnél több presbitert fogadott el, vagy aláírta a saját nevét.
Bár nem ajánlott, de a törvény megengedi az együttes szavazást is. Ez olyan esetben használható a presbiterekre, ha a jelöltek száma megegyezik a presbitérium hivatalos (egyházmegye által jóváhagyott) létszámával, külön feltüntetve a pótpresbiter jelölteket, akiknek a száma a presbitérium hivatalos létszámának egynegyede lehet. A (fő)gondnok jelöltje (és ha a jelölés több gondnokot is tartalmaz, azoknak a jelöltjei is) ebbe beleértendő(k). Együttes szavazás esetén a névsor végén célszerű egy olyan mondat, hogy „a fenti személyekből álló presbitériumot elfogadom”, amelynél „igen” szavazatnak tekinthető, ha ezt a mondatot a szavazó aláhúzta vagy a mondat után lévő négyzetbe „x” vagy „+” jelet tett. Érvénytelen a szavazat, ha a választó a névsor valamelyik nevét kihúzta.
Bár a törvény előírja, hogy a (fő)gondnokot a presbiterek közül kell választani, kétfordulós választás helyett ajánlott a fent leírtak szerint egy fordulóban lebonyolítani a presbiterválasztást és a (fő)gondnokválasztást is.
8. A választásra összehívott egyházközségi közgyűlést istentiszteletnek kell megelőznie. Ezért gyakorlatilag a választást vasárnapra kell kitűzni és a szokásos időpontban kezdődő istentiszteletet követően kell megtartani a közgyűlést, ahol a jelöltek közül azokat, akik az előző vasárnapi bemutatkozáson önhibájukon kívül nem tudtak résztvenni, be kell mutatni. Az egyházközségi közgyűlés kezdetén a választási bizottság elnöke megállapítja a jelenlevő választásra jogosultak számát, felkéri a presbitérium jegyzőjét a jegyzőkönyv vezetésére, és két egyháztagot annak hitelesítésére, valamint ismerteti a választás rendjét.
9. Ezt követően megejthető a szavazás, amely titkos, de ehhez elegendő, ha ki-ki maga tölti ki a szavazólapot és összehajtva bedobja az istentiszteleti helyiségben elhelyezett urná(k)ba.
10. A szavazatok megszámolását a választási bizottság végzi. Ennek során külön meg kell állapítani a presbiternek jelöltek sorrendjét a legtöbb kapott szavazat szerint. A presbitérium létszámának megfelelő első jelöltek tekintendők presbiterré választottnak; az ezeket követő jelöltek közül a presbitérium létszáma egynegyedének megfelelő jelöltek tekintendők pótpresbiterré választottnak. A presbitérium társelnökének megválasztott (fő)gondnokká vagy egyéb egyéni tisztségre (pl. missziói gondnok, ha a presbitérium kíván ilyent választani) az tekintendő megválasztottnak, aki a szavazatok több, mint felét megkapta.
11. Amennyiben valamely egyéni tisztségre több, mint két jelölt volt és egyikük sem kapta meg a szavazatoknak több, mint a felét, a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre új szavazást kell elrendelni és a fentiek szerint lefolytatni.
12. Ha az egyéni jelöltre a második szavazásnál, vagy a sorrendben legkevesebb szavazatot kapott két presbiteri jelöltre szavazategyenlőség alakul ki, a megválasztott jelöltet sorshúzással kell meghatározni. A sorshúzást a választási bizottság végzi el.
13. A választási bizottság elnöke a választás eredményét a közgyűlés végén kihirdeti és a közgyűlésről készült jegyzőkönyv hiteles másolatát 3 napon belül megküldi az egyházmegye elnökségének.
14. A választás eredménye ellen 15 napon belül a tv. által meghatározott módon panaszt lehet tenni. Ha panasz ezen időn belül nem érkezik, a választás eredménye jogerőre emelkedik.
15. Panasz beérkezése esetén azt a választási bizottság 8 napon belül felterjeszti az egyházmegyei bírósághoz, amely a panaszt elutasíthatja, vagy a választás eredményét részben vagy egészében a Tv. 10. § (1) vagy (2) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja. A panasz elutasítása esetén a választás eredménye jogerőre emelkedik.
16. Az egyházmegyei bíróság az érvénytelenné nyilvánított rész vagy egész vonatkozásában új eljárást írhat elő.
17. A megválasztott új tisztségviselőket a presbitérium elnöksége haladéktalanul tájékoztatja egyházi törvényeinkről, jogaikról és kötelességeikről.
18. A megválasztott új (nem újraválasztott) tisztségviselők esküvel foglalják el szolgálati helyüket a hatálybalépés utáni vasárnapi istentiszteleten. Az eskü előtt a lelkipásztor két kérdést intéz hozzájuk:

1. Miután az egyházközség gondnokává/presbiterévé választotta, megkérdezem: ismeri-e az egyházi törvények, szabályrendeletek gondnokokra/presbiterekre vonatkozó rendelkezéseit és ezekben körülhatárolt feladatait?
Felelet: Ismerem és azokat magamra nézve kötelezőnek fogadom el.
2. Hajlandó-e a gondnoki/presbiteri tisztséggel járó feladatok teljesítésére magát Isten és a jelenlevő gyülekezet színe előtt esküvel elkötelezni?
Felelet: Isten kegyelmét kérve és remélve, igen.

Az eskü szövege:

"Én ... esküszöm a Szentháromság Istenre, hogy a tisztemmel járó kötelességeket és feladatokat, szolgálatomat Isten dicsőségére, egyházunk épülésére és népünk javára a Magyarországi Református Egyház rendjében úgy igyekszem teljesíteni, hogy az egyház hasznát mindenkor a magam hasznának elébe helyezem. Isten engem úgy segéljen! Ámen."

A fenti választási folyamat elvégzéséhez 2011. folyamán példaképpen, de nem kötelező jelleggel a következő végső időpontok kitűzése javasolható:

Szeptember: megfelelő gyülekezeti tagok keresése a jelölőbizottságba;
Október 10: Presbiteri gyűlés; a jelölőbizottság megválasztása;
Október 17: A jelölőbizottság bemutatása a gyülekezetnek és fogadalomtételük;
November 11: Presbiteri gyűlés; a jelöltekre vonatkozó javaslat megtárgyalása;
December 4: A jelöltek bemutatása a gyülekezetnek;
December 11: Az istentiszteletet követően, egyházközségi közgyűlés a presbitérium megválasztására;
2012 január 8.:Az újonnan megválasztott presbiterek eskütétele. Az új presbitérium hivatalába lép.

A fenti időrendi javaslat feltételezi, hogy vagy nem érkezik fellebbezés, vagy azt az egyházmegyei bíróság elutasítja. Ha a bíróság a fellebbezésnek helyt ad, a fenti mozzanatok szükség szerint ismétlődnek és az új presbitérium csak ezek lefolytatása után léphet hivatalba. Eddig az időpontig a régi presbitérium ügyvivőként hivatalban marad, de nem tárgyalhatja a 2012. évi költségvetést és nem hozhat az egyházközség vagyonát érintő határozatot.

Összeállította: a Magyar Református Presbiteri Szövetség,
dr. Szilágyi Sándor főtitkár és Voglné dr. Szathmári Ilona jogtanácsos.