A TEMPLOMUNK TÖRTÉNETE

A református templom története és a gyülekezeti élet történései 1719-2011

Községünk 1719-ben, tehát több mint 200 esztendővel ezelőtt telepedett ide. A vallásüldözés tűzcsóvája lángba borította régi otthon békés nyugalmát. A bevándorlók legnagyobb kincse evangyéliumi hitük veszélyben forgott s a Dunaszentgyörgy mostani lakóinak ősei Bars, Hont és Gömör vármegyék ma már ismeretlen községből útra kerekedtek dél felé s itt a Duna partján az akkor még jórészt nádasoktól s más vízi növényektől jól elrejtett helyen letelepedtek.
Elhozták magukkal hitüknek forrását, a Szentírást, sőt elhozták annak hivatott magyarázóját és hirdetőjét, a lelkipásztort is. S a lélek, mely vezette őket, hithűségük, mely régi otthonuk elhagyására kényszerítette, felindítja őket, hogy hajlékot építsenek az Úrnak is. Még ugyanezen évben, egy még imaháznak sem nevezhető szárnyékot építenek nádból, ahol felharsant az ősi zsoltár: „Akik bíznak az Úristenben nagy hiedelemmel, azok nem vesznek el"
A beköltözés után 3 évvel, 1722-ben e föld uraival és birtokosaival szerződést kötnek, melyben maguknak szabad lakozást és vallásuk szabad gyakorlását biztosítják. Ugyanekkor az egyház veteményes kertjéül megépítik az első iskolát is. 1728-ban az első szükség-templomot kőfundamentumra épült, deszkából és nádtetőből álló imaházzal cserélik fel s ebbe járnak buzgólkodni 51 esztendeig.
Egyházunk egyik régi anyakönyvének 110. oldalán ezt olvashatjuk: „1779. esztendő július5. napján a parochiális udvaron lévő pince teteje, valamely gonosz ember által meggyújtatván, elégtek a templom, parochiális házak, oskola és több körül belül lévő házak. A fa templom helyébe nádból épített templom júliusnak 6-án (tehát már másnap belekezdenek) és constinuáltatott a cultus s megkereszteltetett benne július 9-én Halász János leánya Erzsébeth." Micsoda égő buzgóság, az Úr háza iránti szereleme mily mérhetetlen nagysága! ...Talán még el sem hamvadtak a július 5.-iki tűzvész zsarátnokai s 6-án már hozzákezdenek új szent sátor építéséhez; 9-én már egy kisleánykát tesznek benne Jézus karjaira!
Ez a szerencsétlen tűzvész volt az a keserű öröm, melyből Isten későbbi örömének nedveit facsarta. A lakosság ekkor már átesett a megtelepülés nehézségein, - 60 év múlt el - vagyoni helyzete is kedvezőbb lett. Elhatározzák tehát, hogy egy az eddigi fatemplomnál nagyobb, állandó jellegű templomot építenek. Azokban az időkben azonban nem volt egy ilyen lelkes elhatározás, de még az áldozatkészség se, az instenciák és kérvények egész hosszú sorának kellett mennie Bécsbe, hogy azok az „Isten kegyelméből uralkodó" osztrák császárok, akik olyan sokszor felesküdtek a vallás szabad gyakorlását biztosító törvényekre, megengedjék, hogy a Duna partján alakult új településen egy templom épüljön Isten dicsőségére. Sok kérelmezés után végre megjött a várva-várt engedély, építhetnek maguknak a dunaszentgyörgyiek  templomot, de torony nélkül, előírva, hogy a hossza 12, szélessége 6, s a magassága 3 öl lehet. S a mi mostani templomunk alapkövét az engedély alapján letették a drága ősök 1781. május 3-án. És épült a templom, 2 évig épült, míg felderült az áldott nap, a felszentelés napja: 1783. augusztus hó 10-én.
E napra vonatkozólag az említett régi anyakönyv 124. oldalán ezt találjuk: „Occasione consecrationis Templi beptisata est (A templom szentelés alkalmával megkereszteltetett) Szabó Pál leánya Lídia."
Ezidőtájt nevezetes fordulat előtt állt az idő kereke. Más szelek kezdtek fújdogálni Európában. Mária Terézia, a hódító külsejű királynő lehunyta szemeit, utána fia, II József, a kalapos király következett a trónra, aki a francia eszmékkel s a türelmesebb felfogással erősen rokonszenvezett. Kiadja híres „Türelmi rendeletét" amelyre hivatkozással a dunaszentgyörgyiek 1786-ban tervbe veszik, hogy templomukhoz tornyot is építenek. Nemcsak tervbe veszik, ugyanezen évben meg is építik és készen van a takaros kis templom.
Egy épület jó karbantartásához szükséges, hogy csaknem minden évben felülvizsgáltatván, a hiányok pótoltassa-nak. Kisebb javítások voltak is az idők folyamán 1836-ban aztán egy nagyobb megújuláson esett át a templomunk, új tetőt kapott. Tervbe vette a gyülekezet ugyan azt is, hogy a falakat megemeli s a templom hajóját megnagyobbítja, ez utóbbi munkálatok azonban valami ok miatt elmaradtak, s csak a tető újítás történt meg. Hogy ez a munkálat mennyibe került, az a régi írásokból nem tűnik ki. Csupán annyit tudunk, hogy a tető újítás költségeire minden 16 éven felüli egyháztagra 1 frt. pótadó vettetett ki, ami nem volt abban az időben csekély-ség, mert akkoriban egy borjú ára 2 frt. volt. Ebből a pótadó kivetéséből 1342frt. 97 kor. jött be. Ezen felül a fuvarokat, anyaghordást az egyház tagjai közmunkában ingyen teljesítették.
1843-ban a mostani torony teteje került megújítás alá s ez, nem számítva az egyházközség által teljesített közmunkát, 1650 frt-ba került. E költség részint adakozásból, részint 20 garas fejadó pótkivetéséből állott elő.
1847-ben elhatározta a presbitérium, hogy a régi toronyórát újjal cseréli ki. Hogy a régi órát mikor szerezték be, erre vonatkozólag adatot nem találtam. Az új óra beszerzési költségeire fejenként 1 váltóforint pótadó vettetett ki. Az új órát Németh Péter szabadkai órás mester állította be 1848. április 24-én, 628 frt., 28 kr. költséggel.
Az 1862-es évben újabb pótadót vetett ki a Presbitérium:" a torony tetőzete szorult nagyobb javításra, bár a templom tetőt is bontogatni kezdte az idő pusztító keze."(1) Ez a munka is elkészülhetett,  maga a bádogozás került 300 frt-ba

Új iskola épületre volt szükség:"1884-ben építette az egyházközség az új nagy 3 tantermes iskoláját rektor lakással együtt."

1885-1889 között nagy erőfeszítések közepette a templom generális átépítése valósulhatott meg ennek összköltsége 20.327 frt.32 kr. volt.

„1903-ban a torony régi teteje vörösrézzel lett felcserélve."(2)

„1909-ben új orgona került a templomba."(3)

„A templomon 1930-ban belső javításokat 1934-ben a külsején végeztek el javításokat  és 1956-ban részleges renoválás történt,....1974-ben a torony,1975-ben pedig a templom teljesen új külső vakolást kapott."(4)

A Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) 1935-től működött a gyülekezetben. Konferenciákat tartottak és konferenciákra jártak a fiatalok. Állandó létszámuk olyan 30-40 fő között mozgott. Hatékony munkát végeztek a fiatalok körében.1947 áprilisáig folyhatott a KIE munka, hatalmi szóval ezt is megszüntették.

1948-ban az ébredés évében Dunaszentgyörgyön evangelizál Margaret Friesen.1949-ben a községbe költözött Dr. Laczfy Endre a paksi Járásbíróság egykori főbírája, aki a Bethánia Egyesületnek volt az aktivistája, több fiatalt vitt el az ekkor működő és élő alcsúti evangéliumi konferenciákra, ahol Szikszai Béni szolgált igehirdetéseivel.

Csak nagy ünnepen mozdul a gyülekezet, az 1960-as években ilyen ünnepeken 600-an is vannak a templomban, egyéb vasárnapokon 80-an járnak. Az 1970-es évekre itt is fogyás regisztrálható 400-an vannak nagyünnepen és közvasárnapon 60-an járnak templomba.

A templom befogadó képessége: kb. 830 ülőhely a karzatokkal együtt.

A Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) 1935-től működött a gyülekezetben. Konferenciákat tartottak és konferenciákra jártak a fiatalok. Állandó létszámuk olyan 30-40 fő között mozgott. Hatékony munkát végeztek a fiatalok körében.1947 áprilisáig folyhatott a KIE munka, hatalmi szóval ezt is megszüntették.

1948-ban az ébredés évében Dunaszentgyörgyön evangelizál Margaret Friesen.1949-ben a községbe költözött Dr. Laczfy Endre a paksi Járásbíróság egykori főbírája, aki a Bethánia Egyesületnek volt az aktivistája, több fiatalt vitt el az ekkor működő és élő alcsúti evangéliumi konferenciákra, ahol Szikszai Béni szolgált igehirdetéseivel.

Csak nagy ünnepen mozdul a gyülekezet, az 1960-as években ilyen ünnepeken 600-an is vannak a templomban, egyéb vasárnapokon 80-an járnak. Az 1970-es évekre itt is fogyás regisztrálható 400-an vannak nagyünnepen és közvasárnapon 60-an járnak templomba.

A templom befogadó képessége: kb. 830 ülőhely a karzatokkal együtt. (6)

Ezek után is sok-sok tennivaló volt a templomon és a templomban:

„1975-ben került bevezetésre a villanyharangozás.

1976: villámhárító kiépítése,

1981 részleges templomtatarozás,

1985 templom belső meszelése

1989 a templom tető palázása, gerendák cseréje,

1989 a harmadik harang öntése, beépítése, a harangmozgató szerkezetek cseréje

1990 az  orgonajavítás, a gyülekezeti terem kialakítása, berendezése."(5)

Egy 1971-es felmérés adatai szerint a 20-30-40-es évekről az egyházközség lélekszámáról nincs adat, de valószínű, hogy az egész falu a gyülekezethez tartozott kivéve néhány római egyházhoz illetve a zsidó felekezethez tartozó családot.

1950-től a kommunista-ateista rendszerváltás következtében itt is igyekeztek a templomba zárni a gyülekezeti életet. Néhány adat az említett felmérésből:1920-ban megkereszteltek 103 gyermeket, meghaltak 47-en, 36 házasságkötést regisztrált az anyakönyv.1970-ben ugyanezen adatok: megkereszteltek 30 gyermeket, meghaltak 23-an, házasságot kötöttek 12-en. Jellegzetes bizonyíték a rombolásra az általános iskolába beíratott tanulók közül 1950-ben a 60%-ot (220 fő), 1960-ban 50 %-ot (165 fő), 1970-ben 23 %-ot (37 fő) írattak be hitoktatásra. (6)

1993-94-ben a templom teljes külső felújítása készül el, a rézborítású toronysisak sérült lemezei is kicserélésre kerülnek.

1998-99-ben a lelkész váltás kapcsán felújításra kerül a lelkészlakás.

2000-03-ban a templom életveszélyessé vált födém szerkezetének cseréjére kerül sor, teljes belső és villamos felújítás mellett.

2004-06-ban a Gyülekezeti ház kerül felújításra.

2009-ben az orgona új „hangtalan" fujtató motort kap.

2010-11-ben elkészül a templom vízzáró szigetelése és a templom tér megújítása, térkövezése.

2011-ben a lelkészlakás külső szigetelésére és térburkolat cserére valamint új kerítés megépítésére kerül sor.

A harangok története:

"Az első világégés idején,1916-ban, amikor már egyre jobban ráfonódik a hurok a nagyhatalmak nyakára, minden lehetőséget és forrást felhasználnak az utolsó elkeseredett hadműveletekhez. Pénz, katona és persze fegyver kell. Nagyhatású fegyver kell, lehetőleg ágyú. Ebből a megfontolásból jönnek Ferenc József császár katonái a község templomához, ahonnan két harangot sikerült elvinniük: elviszik a kis- és nagyharangot is.

Csak az Istenfélő lakosság hosszas rimánkodásának köszönhető, hogy a középső harang nem ágyúként, kint a csatatéren funkcionál tovább. Hat évig szolgálja az egyházat a középső harang, amikor Ferenczi Sándor és neje, Pázsit Julianna adományaiból, gyűjtéseiből sikerült pótolni a hiányzó harangokat 1922-ben.

1944 már a II. világháború utolsó fejezetét és a hűségesen szolgáló középső harang elvesztését is jelenti. A bronzharangból újra életeket kioltó ágyú lesz míg „bátyja és öccse" békésen hívja az otthoniakat az istentiszteletre.

45 éven át üres volt a hajdani középső harang helye a dunaszentgyörgyi református templomban. Egészen addig, amíg dr. Zábó István, aki már régen elszármazott e kis községből, gyűjtést nem indított a középső harang elkészítési költségeihez. Kevesebb mint egy év szükségeletetett ahhoz, hogy dr. Zábó István kezdeményezése nyomán összegyűljön az a pénz, ami az anyagköltséget és a mestermunkát fedezi.

•1989. októberében az utolsó simítások is elkészültek azon a harangon, aminek felszentelése 1989. október 15-én, vasárnap történt meg a templom előtt. Nagy ünnep volt ez a község életében, hiszen utoljára 45 évvel ezelőtt 1944. elején volt teljes a harang-triumvirátus ,.." (6)

A harangok adatai:

Nagyharang: 7, 5 q. 1922-ben a Harangművek Rt. öntötte.

Felirata: „BUDAPESTEN HARANGMŰVEK RT. ÖNTÖTT ENGEM F.W.R. ÁLTAL. ÖNTETTE A DUNASZENTGYÖRGYI REFORMÁTUS EGYHÁZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE 1922-BEN"

Középsőharang: 3, 4 q. 1989-ben Gombos Lajos őrbottyáni műhelye öntötte.

Felirata: „ EGYEDÜL ISTENÉ A DICSŐSÉG "JERTEK ÖRVENDJÜNK MINDNYÁJAN AZ ÚRBAN ..." 95. ZSOLTÁR. DUNASZENTGYÖRGY 1989."

Kisharang: 2, 5 q. 1922-ben a Harangművek Rt. öntötte.

Felirata: „1922 ÖNTETTE: FERENCZI SÁNDOR ÉS NEJE PÁZSIT JULIANNA ISTEN DICSŐSÉGÉRE DUNASZENTGYÖRGYÖN 1922-BEN"

 

A gyülekezet legrégebbi úrvacsorázó edénye 1711-ből való kehely, melynek felirata a következő: "Dorogi lakós Sörös Mihály pohárja 1711." (6)

 

 

Jegyzet.

Krónikások:         (1)-(2):Palcsó László:A dunaszentgyörgyi református templom története 1934,Paks

(3)-(5): Kovács Erzsébet: A Dunaszentgyörgyi Református Egyház története 1995.Pécs

szakdolgozat - kézirat.

(4)Iktató 47/1971 Felmérõ adatok 1920-1970.(Pánczél Zoltán lelkipásztor)

(6)Horváth Mónika:Dunaszentgyörgy története Szekszárd (dátum nélkül)