Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

Encsencsi Református Egyházközség

Encsencs bizonytalan eredetű neve aránylag későn bukkan fel. Ugyanis a Gut-Keled nemzetségbeli Báthory család 1321. évi osztálylevelében szerepel először az encsencsi Szentlélek tiszteletére szentelt templom. Nagy jelentőséggel bír számunkra, hogy István király rendelete alapján, miszerint minden tíz település építsen egy templomot, - s tudjuk, hogy ez nem egy-két év alatt valósulhatott meg, - Encsencs azok közé a falvak közé tartozhatott, ami nem csupán lakott település volt, hanem olyan gazdasági és vagyoni szinten állhatott, hogy meg tudott építeni egy kis középkori kápolnát, a jelenlegi református templom helyén. Ugyanis ásatások bizonyították, hogy a református templom főfalainak egy része ennek a középkori kis templomnak az alaptestén áll.

Kb. 400 év történetére borul az ismeretlenség fátyla, egyes források szerint a török világ idején elhagyatott a templom, majd ismeretlen időben lett a reformátusoké, a sekrestyéje azonban elpusztult. A 2002. évi alap megerősítéssel egybekötött ásatások alapján, valószínűleg leégett.

Az 1808. október 6-i jelentés így szól: "Vagyon egy téglából épített templom, melynek elsőbb része még az embereknek emlékezetét is meghaladja, valóságos céh munka, hátulsóbb része 1803-ik esztendőben toldatott ki kerekded formára. Az egész épületnek hossza 13 öl, szélessége 4 öl. Az újabb résznek mennyezetén ez az írás olvastatik: »A Szent Háromság Isten dicsőségére építette ezen Szent Házat az Entsentsi Reformata Szent Ekklésia maga tulajdon költségével, T. Tóth István prédikátorságában, Kis János Oskola Reckorságában, Botár György Bíróságában, Ns. Nemzetes Józsa György tér-Hadnagyságában, Harsa Ferencz Curatorságában, Kóródi Mihály Egyházfiságában,...« Vagyon egy 1780ik esztendőben épített fatornya, melyben vagyon egy egymázsás harang ilyen felírással: » Goss mich Thomas Sondeger in Ao 1765 Rosenau.« A másik harang most vagyon munkában, hárommázsás, készíttetik Tasnádon, ezer és egynehány Rforint. Margittai József prédikátor.-

A templomot 1828-29-ben építették át mai formájára, a falakat megemelték és új ablakok készültek, ekkor épült a nyugati kőkarzat is. A 24 méter magas torony is ugyancsak ekkor épült a nyugati homlokzat elé. A munkálatokat két nyírbátori mester és Gulyás József helybeli molnár végezte. A templom mai formájában aránytalanul hosszúnak tűnik, mert a belső hosszúsága 27 méter, s ennek a fele jut a 6,2 méter szélességű keskenyebb, félkörívesen záródó keleti részre, és ugyanannyi a 9,6 méter szélességű nyugati hajóra. A deszkából készített mennyezetet 1889-ben festették ki, klasszicizáló szószéke és 300 ülőhelye van. A torony földszintje és a kőkarzat alja csehsüveg boltozatos. Az orgonát Demény Imre építette 1946-ban négy változattal, úgy, hogy a második világháború utáni nehéz években a gyülekezet terményt és élelmiszert gyűjtött és cserélt aranyra Bécsben. A késő barokkos stílusjegyeket viselő templom a település jelenleg egyetlen műemlék épülete.

A 168 kg-os harangját Lázár Áron öntötte 1809-ben Tasnádon, a 80 kg-osat pedig Walser Ferenc 1924-ben Budapesten. - Fényes Elek szerint 763 református és 244 más vallású, az 1911-13. évi névtárak szerint 1002 református és 476 más vallású lakója volt.

1768-2003 között 27 lelkész volt az egyháznak. Közülük megemlítjük Budaházy Lajost, aki 1897-1937-ig szolgált. - Keresztes Sándort, akit 1944-ben garázda szovjet katonák lőttek agyon. -Virágh Lászlót, aki 1959-1996-ig szolgált, s közben 5 évig a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának vallástanára volt, jelenleg nyugdíjasként feleségével Debrecenben él. A gyülekezet jelenlegi lelkipásztora Baracsi István, aki 1995-1996 között Virágh László mellett segédlelkészként, 1996-tól beiktatott lelkészként végzi a szolgálatokat.

Az egyházközség jelene:

A település 2059 lakosának egyharmada református, egyharmada görög és római katolikus, és egyharmada cigány származású, akiknek jelentős többsége reformátusnak vallja magát, de az egyházhoz való tartozásuk kimerül gyermekeik megkeresztelésével és halottaik eltemetésével. Gyermekeik közül kevesen részt vesznek ugyan az iskolai hitoktatásban, de a felnőttekhez hasonlóan templomi istentiszteletre szinte egyáltalán nem jönnek el.

Az egyházközség anyagi terheit hűségesen hordozók mintegy 430-an vannak. Ez nem sok, tudva azt is, hogy a bevételek 70-75%-át a 80-100 főből álló, hűségesen templomozó gyülekezet adja össze.

Ez a példaértékű adakozás teremtette meg azokat a lehetőségeket, hogy a falunak mindenkor legyen helyben lakó lelkipásztora, önálló fenntartással bíró lelkészlakása-parókiája, temploma, gyülekezeti háza. Az encsencsi gyülekezet egy elöregedő gyülekezet. Tagjainak 70 %-a 60 év feletti idős ember. Főként mezőgazdaságból, kiskerti és őstermelői munkából élő, szorgalmas emberek, akik között tapasztalható saját maguk munkával való hajszolása, a megfáradás és a közöny, ami sokakat távol tart a gyülekezeti alkalmaktól, főként férfiakat és fiatalokat. Noha áldozatkészek és felelősségteljes keresztyén életre törekednek, mégis tapasztalható, hogy könnyebb a kevesebből adni, mint a többől.

1996 óta a gyülekezet igen jelentős önerővel, mintegy 3 millió forint felhasználásával teljesen felújította és korszerűsítette 1872-ben épült (jelenleg 132 éves) öreg lelkészlakását. Területrendezéssel, parkosítással, mellék-épületek építésével, a falu közepén egy patinás kúria benyomását kelti. 2002-ben a gyülekezet megkezdte műemlék templomának teljes körű felújítását. A műemlék épület szerkezeti és állagmegóvási munkák elvégzést igényelte, amiben alap megerősítést és újjáépített tető és toronyszerkezetet kapott. 2003-ban elkészült templom teljes külső felújítása, jelen évben pedig tervezik a templombelső teljes rekonstrukcióját, eredeti állapotban való helyreállítását. A teljes munka több mint 24 millió forintot igényel, aminek jelentős részét pályázati pénzek tették ki. Sok segítséget adott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Helyi Önkormányzat, a Tiszántúli Református Egyházkerület és a gyülekezet tagjai.
Istentiszteleti alkalmak:
Minden vasárnap és ünnepnap de. 9 órakor gyermek istentisztelet, de. 11 órakor felnőtt istentisztelet, du. 3 órakor istentisztelet a templomban. Minden szerdán este bibliaóra.

























Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2018. május 25., péntek

    A Fekete hattyú című film az igazság kutatásáért lemegy a legelemibb szintre, az ösztönökig, és nulla prüdériával vezet végig azon, hogy hogyan tud la...
  • 2018. május 24., csütörtök

    Hagyomány, egyszerűség, minőség – ezzel a három szóval foglalható össze a Magyarországi Református Egyház új arculata. Elkészült az arculati kézikönyv...
  • 2018. május 23., szerda

    Felekezettől függetlenül egyre több lelkész ismeri fel a szükségességét az igényes és kompromisszumoktól mentes teológiai vizsgálódásnak, hogy a rábíz...
  • 2018. május 23., szerda

    A hétvégi fesztiválon mutatjuk be egyházi hagyományainkat, zenei kincseinket, református iskoláinkat, irodalmunkat, nép- és képzőművészetünket, misszi...
  • 2018. május 22., kedd

    Teljesen más életkor, személyiség, képzettség és Isten kegyelméből mégis együtt és ugyanarra készül a 16 éves kamasz és az ősz hajú 70 éves, élete alk...
  • 2018. május 21., hétfő

    A nyelv nem veszélytelen: amit néven nevez, az lángra kap. Az Igazság nem csak szabaddá tesz, de az Igazság Lelke ki is égeti belőlünk mindazt, ami ha...
  • 2018. május 20., vasárnap

    Ha közeledünk Istenhez, egyre jobban tapasztaljuk a hit megújuló erejében, a józan reménykedésben és a készséges szeretetben, hogy Isten nem valamit (...
  • 2018. május 18., péntek

    Amikor az emberek anyanyelvükön hallják a bibliai tanítást, mindig feszült figyelemmel követik a magyarázatot és képeket.
  • 2018. május 18., péntek

    Berki Viola Az embernek fia című képével hitvallást tett. A kép különössége, hogy Viola hitvallása a hívő keresztény hitvallása mellett az alkotóművés...
  • 2018. május 17., csütörtök

    Három református gimnáziumban érdeklődtünk a diákok terveiről és arról, mit jelent egy református intézményben készülni az első nagy megméretésre.