Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

Encsencsi Református Egyházközség

Encsencs bizonytalan eredetű neve aránylag későn bukkan fel. Ugyanis a Gut-Keled nemzetségbeli Báthory család 1321. évi osztálylevelében szerepel először az encsencsi Szentlélek tiszteletére szentelt templom. Nagy jelentőséggel bír számunkra, hogy István király rendelete alapján, miszerint minden tíz település építsen egy templomot, - s tudjuk, hogy ez nem egy-két év alatt valósulhatott meg, - Encsencs azok közé a falvak közé tartozhatott, ami nem csupán lakott település volt, hanem olyan gazdasági és vagyoni szinten állhatott, hogy meg tudott építeni egy kis középkori kápolnát, a jelenlegi református templom helyén. Ugyanis ásatások bizonyították, hogy a református templom főfalainak egy része ennek a középkori kis templomnak az alaptestén áll.

Kb. 400 év történetére borul az ismeretlenség fátyla, egyes források szerint a török világ idején elhagyatott a templom, majd ismeretlen időben lett a reformátusoké, a sekrestyéje azonban elpusztult. A 2002. évi alap megerősítéssel egybekötött ásatások alapján, valószínűleg leégett.

Az 1808. október 6-i jelentés így szól: "Vagyon egy téglából épített templom, melynek elsőbb része még az embereknek emlékezetét is meghaladja, valóságos céh munka, hátulsóbb része 1803-ik esztendőben toldatott ki kerekded formára. Az egész épületnek hossza 13 öl, szélessége 4 öl. Az újabb résznek mennyezetén ez az írás olvastatik: »A Szent Háromság Isten dicsőségére építette ezen Szent Házat az Entsentsi Reformata Szent Ekklésia maga tulajdon költségével, T. Tóth István prédikátorságában, Kis János Oskola Reckorságában, Botár György Bíróságában, Ns. Nemzetes Józsa György tér-Hadnagyságában, Harsa Ferencz Curatorságában, Kóródi Mihály Egyházfiságában,...« Vagyon egy 1780ik esztendőben épített fatornya, melyben vagyon egy egymázsás harang ilyen felírással: » Goss mich Thomas Sondeger in Ao 1765 Rosenau.« A másik harang most vagyon munkában, hárommázsás, készíttetik Tasnádon, ezer és egynehány Rforint. Margittai József prédikátor.-

A templomot 1828-29-ben építették át mai formájára, a falakat megemelték és új ablakok készültek, ekkor épült a nyugati kőkarzat is. A 24 méter magas torony is ugyancsak ekkor épült a nyugati homlokzat elé. A munkálatokat két nyírbátori mester és Gulyás József helybeli molnár végezte. A templom mai formájában aránytalanul hosszúnak tűnik, mert a belső hosszúsága 27 méter, s ennek a fele jut a 6,2 méter szélességű keskenyebb, félkörívesen záródó keleti részre, és ugyanannyi a 9,6 méter szélességű nyugati hajóra. A deszkából készített mennyezetet 1889-ben festették ki, klasszicizáló szószéke és 300 ülőhelye van. A torony földszintje és a kőkarzat alja csehsüveg boltozatos. Az orgonát Demény Imre építette 1946-ban négy változattal, úgy, hogy a második világháború utáni nehéz években a gyülekezet terményt és élelmiszert gyűjtött és cserélt aranyra Bécsben. A késő barokkos stílusjegyeket viselő templom a település jelenleg egyetlen műemlék épülete.

A 168 kg-os harangját Lázár Áron öntötte 1809-ben Tasnádon, a 80 kg-osat pedig Walser Ferenc 1924-ben Budapesten. - Fényes Elek szerint 763 református és 244 más vallású, az 1911-13. évi névtárak szerint 1002 református és 476 más vallású lakója volt.

1768-2003 között 27 lelkész volt az egyháznak. Közülük megemlítjük Budaházy Lajost, aki 1897-1937-ig szolgált. - Keresztes Sándort, akit 1944-ben garázda szovjet katonák lőttek agyon. -Virágh Lászlót, aki 1959-1996-ig szolgált, s közben 5 évig a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának vallástanára volt, jelenleg nyugdíjasként feleségével Debrecenben él. A gyülekezet jelenlegi lelkipásztora Baracsi István, aki 1995-1996 között Virágh László mellett segédlelkészként, 1996-tól beiktatott lelkészként végzi a szolgálatokat.

Az egyházközség jelene:

A település 2059 lakosának egyharmada református, egyharmada görög és római katolikus, és egyharmada cigány származású, akiknek jelentős többsége reformátusnak vallja magát, de az egyházhoz való tartozásuk kimerül gyermekeik megkeresztelésével és halottaik eltemetésével. Gyermekeik közül kevesen részt vesznek ugyan az iskolai hitoktatásban, de a felnőttekhez hasonlóan templomi istentiszteletre szinte egyáltalán nem jönnek el.

Az egyházközség anyagi terheit hűségesen hordozók mintegy 430-an vannak. Ez nem sok, tudva azt is, hogy a bevételek 70-75%-át a 80-100 főből álló, hűségesen templomozó gyülekezet adja össze.

Ez a példaértékű adakozás teremtette meg azokat a lehetőségeket, hogy a falunak mindenkor legyen helyben lakó lelkipásztora, önálló fenntartással bíró lelkészlakása-parókiája, temploma, gyülekezeti háza. Az encsencsi gyülekezet egy elöregedő gyülekezet. Tagjainak 70 %-a 60 év feletti idős ember. Főként mezőgazdaságból, kiskerti és őstermelői munkából élő, szorgalmas emberek, akik között tapasztalható saját maguk munkával való hajszolása, a megfáradás és a közöny, ami sokakat távol tart a gyülekezeti alkalmaktól, főként férfiakat és fiatalokat. Noha áldozatkészek és felelősségteljes keresztyén életre törekednek, mégis tapasztalható, hogy könnyebb a kevesebből adni, mint a többől.

1996 óta a gyülekezet igen jelentős önerővel, mintegy 3 millió forint felhasználásával teljesen felújította és korszerűsítette 1872-ben épült (jelenleg 132 éves) öreg lelkészlakását. Területrendezéssel, parkosítással, mellék-épületek építésével, a falu közepén egy patinás kúria benyomását kelti. 2002-ben a gyülekezet megkezdte műemlék templomának teljes körű felújítását. A műemlék épület szerkezeti és állagmegóvási munkák elvégzést igényelte, amiben alap megerősítést és újjáépített tető és toronyszerkezetet kapott. 2003-ban elkészült templom teljes külső felújítása, jelen évben pedig tervezik a templombelső teljes rekonstrukcióját, eredeti állapotban való helyreállítását. A teljes munka több mint 24 millió forintot igényel, aminek jelentős részét pályázati pénzek tették ki. Sok segítséget adott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Helyi Önkormányzat, a Tiszántúli Református Egyházkerület és a gyülekezet tagjai.
Istentiszteleti alkalmak:
Minden vasárnap és ünnepnap de. 9 órakor gyermek istentisztelet, de. 11 órakor felnőtt istentisztelet, du. 3 órakor istentisztelet a templomban. Minden szerdán este bibliaóra.

























Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2018. január 18., csütörtök

    Hárman összesen hatvannégy kilóval lettek könnyebbek, az egészséges táplálkozásnak és a rendszeres mozgásnak köszönhetően ma már egészségesebbek és en...
  • 2018. január 18., csütörtök

    A Juhász Zsófia Díjjal az intézményes diakóniai szolgálatot, a Kiss Ferenc Díjjal a gyülekezetekben végzett diakóniai szolgálatot kívánja elismerni a ...
  • 2018. január 18., csütörtök

    „Igen hasznos, ha felidézzük a szentek emlékezetét, és a szentek szent példáit mindenkinek követésre ajánljuk.” (Második Helvét Hitvallás, XXIV.)
  • 2018. január 16., kedd

    Anyagi haszonszerzés helyett a társadalmi felelősség vállalására hívták fel a figyelmet keresztyén vállalkozók nemrégiben a Sukorói Értelmiségi Kör ke...
  • 2018. január 16., kedd

    Kilencedik alkalommal rendezik meg idén a kortárs keresztény ikonográfiai biennálét a Kecskeméti Katona József Múzeumban.
  • 2018. január 15., hétfő

    Az Unitárius Egyház zárónyilatkozata a Tordai Országgyűlés 450-ik évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségsorozatról.
  • 2018. január 15., hétfő

    Mindnyájunknak szükségünk van évente egy olyan hétre, amely hitünkben, szolgálatunkban épülést jelent a tanulmányi hetek áldásain túl.
  • 2018. január 14., vasárnap

    Egész napos intenzív ifivezető-képzést tartanak Gazdagréten az ifjúsági munka minden résztvevője számára.
  • 2018. január 12., péntek

    2018. január 23-án, kedden, 10 órakor temetik Tőkéczki László Széchenyi-díjas történészt.
  • 2018. január 12., péntek

    „Igen hasznos, ha felidézzük a szentek emlékezetét, és a szentek szent példáit mindenkinek követésre ajánljuk.” (Második Helvét Hitvallás, XXIV.)