Archívum

 

Mindhalálig böjt 2015

Csendben kell maradni, mert az Úr halk, szelíd hangon szól, és azt mondja: ne egyél, ne habzsolj abból, amit a világ ad, mert életet csak én adhatok!

A böjt sokak számára nem jelent egyebet, mint a táplálék fogyasztásától való időleges tartózkodást. Vannak, akik a böjtöt egyfajta lelki gyakorlatnak tekintik, amelynek meghatározott időszakai vannak. És persze vannak olyanok is, akik a böjtöt – tegyük hozzá, hibásan – a középkor vallásos nyelvemlékeként tartják számon, ezért annak szükségességét és jelentőségét nem érzik fontosnak. Kétségtelen tehát, hogy a böjt jelentése jelen társadalmunkban sokféle lehet, ezért abban a reményben, hogy megfelelő útmutatást kapunk, menjünk vissza a bibliai kezdethez!
Egyik jeles könyvünk amikor a böjtről elmélkedik, a Paradicsomig megy vissza. „Aki először a böjtöt rendelte a Paradicsomban, az az Isten maga. Ez is lett az első törvény, melyet Isten kiadott, megparancsolván Ádámnak, hogy a megtiltott gyümölcsnek ételétől magát megtartóztassa." Bizony, valljuk be, a böjtre a legkevésbé sem gondolunk úgy, mint egyetemes első törvényre! Az Isten azonban azt mondta: Ne egyél belőle! Tartóztasd meg magad! Uralkodj magadon! S ahogy a mondatokkal egyre távolodunk az evéstől, egyre jobban érezzük, hogy itt többről van szó. Egy teljes életprogramról. Eltilt a cselekvéstől, az aktivitástól, hogy az engedelmes passzivitással valami többet nyerjünk. Íme, Isten, ellentétben velünk, hosszú távon gondolkodik. Azt mondja, ha nem eszel belőle, élni fogsz. Az Isten tehát ebben a böjtben az életet adta!
Ez az élet azonban az engedelmességen alapult. Nem tűrt meg semmiféle elhajlást, elcsábulást, amely az ember és közé ékelődhetne. És azt mondja ma is: Ne akarj mindent tudni! Ne te akard megmondani, hogy mi jó és mi rossz! Mert ha te akarod megmondani, akkor megtagadod a böjtöt, és elszakadsz Tőlem, amelynek vége: halál. A böjt tehát ebben az esetben azt jelenti, hogy alapvető döntésünkre nézve Isten bennünket fölülíró törvényt adott, tartalma pedig egy életre szóló engedelmesség, azaz önmegtartóztatás mindattól, amit Isten tilt. Mert a tiltás megtagadása elidegenedés. Szakadás.
Ebből következően a böjt gyakorlása nem lehet kizárólag időszakos, mint ahogy az Isten sem csupán egy-egy időszakra alkotta meg rendeletét. Kálvin is hangsúlyozza – mégpedig anélkül, hogy a különböző böjtök létjogosultságát negligálná –, hogy: „Szükséges (...), hogy a kegyesek életét mértéktartás és józanság irányítsa úgy, hogy amennyire lehet, a böjtnek némi látszatát egész lefolyása alatt magán viselje." (Inst. IV. xii. 18) Mindezek mellett azt is meg kell tanulnunk Kálvintól, hogy az eseti böjti gyakorlatoknak „sem idejük, sem módjuk, sem alakjuk nincs előírva Isten igéjében." (Inst. IV.xii.14) Éppen ezért reformátor eleinkre nézve, tőlük tanulva, újra és újra figyelmeztetni kell önmagunkat: nehogy az időszakos böjt időszakos keresztyénséggé, kegyességgé váljon!
Tegyük föl a kérdést és adjunk őszinte választ! Böjtölünk-e? És mikor? Föllelhető-e az életünk egész lefolyásán látható böjt? Azt tesszük-e, de legalább törekszünk-e rá, amit Ő parancsol? Elfogadjuk-e akaratunk ellenére való tiltásait? Tiltásait, amelyek tulajdonképpen útmutatások. Milyen a mi életvitelünk, életstílusunk? Ha önmagamat és a körülöttem lévő világot nézem, bűnbánattal kell megállapítanom: bizony van min változtatni. Önfejűségünk, önteltségünk, felsőbbrendűség-tudatunk, felszínességünk, hamis toleranciánk (különösen önmagunkkal szemben), azaz sorozatos „gyümölcsszakításaink" figyelmeztető hatásai erről beszélnek. Csak nem halljuk meg. Mert mi még az Istent is képesek vagyunk túlkiabálni, túlharsogni. És a böjtöt végül megsemmisíti az üvöltő, önkielégítő mindent akarás.
Csendben kell lennünk, mert az Isten nem versenyez. A hangerőben sem. Neki nem kell versenyezni ahhoz, hogy Ő legyen az első.
Ám ennek igazsága csak a folyamatos böjtben tárul föl előttünk. A böjt áldásainak megtapasztalásaiban. És akkor rájövünk, hogy a böjt alapvetően és valójában hálaadás. S ha mindez megvalósul, akkor jöhet a böjt a böjtben. A különleges alkalmak és könyörgések. Amelyek hozzátesznek, de nem helyettesítenek.
Lássuk meg tehát, hogy mi a böjt elsődleges jelentősége! A nem kevés fáradságot és lemondást igénylő Rá figyelés, mindhalálig tartó megszentelő életvitel, egyszersmind mégis gyönyörűség is, az Isten élvezetében élhető élet.

Apostagi Zoltán
A szerző református presbiter

 

 

Február 26-án, csütörtökön este 19 órakor községszintű presbiteri találkozóra kerül sor, a Gidófalvi Református Egyházközség gyülekezeti termében. Idén a gidófalvi presbitérium vállalta a találkozó szervezését, melyre szeretettel várják az étfalvazoltáni, fotosmartonosi és angyalosi egyházközségek presbitériumait

 

Egyetemes imahét 2015
Gidófalva

Hétfő: Fancsal Zsolt
Református lelkipásztor, Magyarhermány

Kedd: Hankó Szilamér
Evangélikus lelkipásztor, Hétfalu

Szerda: Tódor Béla
Református lelkipásztor, Kézdialbis

Csütörtök: Györgyi Zsolt
Református lelkipásztor, Maksa

Péntek: Szabó Adél
Unitárius lelkipásztornő, Kálnok

Szombat: Pap Zsolt
Református lelkipásztor, Eresztevény

Emlékezzünk a gidófalvi veszedelemre


Idén lesz 64 éves a gidófalviak emlékében a kollektivizálás ellenes megmozdulás, amikor 1950 szeptember 22-én két fiatalembert lőttek le Gidófalván és hat családot deportáltak kulákság vádjával. 2010-ben állítottunk emléket és lepleztük le egy ünnepi istentisztelet keretében az esemény 60. évfordulóján, egy kőtáblát a templom cintermében. Azóta minden év szeptemberében megemlékezik Gidófalva közössége a tragikus eseményről. Emlékeztetésképpen 1950 szeptemberében a gidófalviak közel egyhetes kollektívellenes megmozdulása, a belépési nyilatkozatok elégetése után a román néphadsereg katonái milicistákkal és szekusokkal együtt a községet bekerítették, és az éjszaka közepén hat, előre kiszemelt családdal együtt kihajtották, ott teherautókra lökdösték, majd szinte megállás nélkül Dobrodzsáig vitték őket vonaton.

A megemlékezés idén sem marad el, szeptember 28-án emlékezik a közösség a szomorú eseményre, vasárnap délelőtt 11 órától kezdődően a református templomban. Hívogatjuk falus társainkat az alkalomra, hogy együtt emlékezzünk kegyelettel és tisztelegjünk a bátor mártírjaink előtt.

írta: Sárdi Hunor



Kapcsolódó cikk: A kollektivizálás elleni megmozdulás Gidófalván

2014. szeptember 20.

 

Pünkösd





A Pünkösd ünnepével kapcsolatban, sok kőltőnk írt verseket. Íme egy pár ezek közűl.

PÜNKÖSD NAPJA, Somogyi Imre

Aki nem tud a hit szárnyán
a magasba szállni,
nem is tud a Megváltónak
Szentlelkére várni.

Ó, emberek! Krisztus nélkül
mit ér ünnepléstek?
Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás,
ahol nincs Szentlélek.

Azért tehát Őt várjátok,
Őt várjátok! - eljő
Hittel égő lelketekbe,
Mint a nyári szellő...

Eljön Krisztus szeretettel,
eljön Szentlelkével,
ha várjátok s imádjátok
pünkösdi reménnyel!

Megtelik a szív és lélek
nemes indulattal,
ha bevonul oda Krisztus
teljes diadallal.

Csak úgy lehet pünkösd napja
áldás, öröm, béke -
a győzelmes, igaz hitnek
gyönyörű pecsétje!


PÜNKÖSD UTÁN, Turmezei Erzsébet

Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt - esedezés, esengés.
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.
Csendesen várni - várni, hinni, kérni!
Aztán - boldog pünkösd utánba érni!

S pünkösd után - szent égi erőt-vetten,
pünkösd után - Lélekkel telítetten,
pünkösd után - bátor tanúvá lenni,
pünkösd után - szolgálni, égni, tenni,
pünkösd után - régit kárnak ítélni,
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után - adni, adni, adni!

 

Böjti tanácsok

Az alábbi böjti tanácsok böjtfő vasárnapjától egészen húsvét napjáig nyújtanak számunkra egy-egy útmutatást naponként, hogy hogyan éljünk, mire figyeljünk a böjti időszakban, a vastag betűs mondatok a vasárnapokat, illetve az ünnepnapokat jelzik.
1. A böjt kezdőnapja vasárnap, böjtfő: családunkkal együtt menjünk istentiszteletre. Ha valaki egyedül él, rokonával vagy barátjával.
2. Tartózkodjunk a televíziótól, amivel visszavonulót fújunk lelki szféráinkba, jelezvén, hogy az ünnep megkezdődött!
3. Vegyük fel valakinek a keresztjét, segítsünk terheinek a hordozásában – amiképpen Czirénei Simon! Lehet szomszéd, barát, családtag, munkatárs vagy bárki, aki valamilyen különlegesen nehéz terhet kell, hogy vigyen.
4. Mondjunk le valamilyen kedvenc ételünkről! Figyeljünk arra, hogy lelki éhségünk mélyebb legyen, ne az étel után, hanem Isten után vágyakozzunk.
5. Vegyük észre a természet szépségeit és csodáit! Isten csodálatos világot adott, örüljünk, és adjunk érte hálát.
6. Imádkozzunk azokért, akikkel a nap során találkozunk!
7. Takarítsuk el a szemetet! Az otthonunkban, a munkahelyünkön felhalmozódó rendetlenség a szívünkben uralkodó rendetlenséget is tükrözheti. Tégy rendbe egy fiókot, egy elhanyagolt helyiséget, és gondolj arra, hogy Isten hogyan akar rendet tenni benned!
8. Kedves bibliai alakunk életéből ragadjunk meg egy mozzanatot, azt igyekezzünk megvalósítani!
9. Félelem-böjt. valahányszor félelem támad bennünk, érzésünket formáljuk hálaadó, magasztaló imádsággá, amiben kifejezzük, hogy Istenbe vetett bizalmunk nagyobb, mint a félelmünk. Figyeljük mennyivel könnyebb a napunk, ha a hit és nem a félelem parancsol!
10. Bocsássunk meg! A Miatyánkban azt kérjük, úgy bocsásson meg Isten nekünk, ahogy mi egymásnak.
11. Rádió-böjt vagy számítógép-böjt. Ma ne kapcsold be! Olyan sok hanggal és zajjal töltjük meg az életünket, hogy ama halk és szelíd hangot nem tudjuk meghallani.
12. Emlékezz egy áldott elődödre: lehet az egy idősebb családtag, rokon, barát, aki már lehet, hogy nem él. Idézd emlékezetedbe azt, amit tőle tanultál! Azért lehettünk hívővé, mert valaki beszélt nekünk Róla!
13. Erőszak-böjt. Ne hangoskodj, ne légy erőszakos, de légy kedves, türelmes!
14. Ma a gyülekezetedért és lelkipásztorodért imádkozz, akire Isten az igehirdetés szolgálatát bízta. Emlékezz: a papjával perlekedő népen nem lehet Isten áldása!
15. Vegyünk részt az istentiszteleten. Énekeljünk!
16. Ma keressük az alkalmat arra, hogy elismerjük valakinek az erőfeszítéseit!
17. Hallgassunk! Egyik legjobb eszköz arra, hogy kifejezzük gyermekeink iránti szeretetünket, ha időnkből adunk nekik, s odafigyelünk rájuk. Ma még inkább figyeljünk arra, mit akarnak mondani nekünk. Ma a csendet ízlelgessük, és figyeljük: Isten talán valami nagy hiányérzetünkre választ akar adni!
18. Szépítőszer-böjt. Ma ne használj kozmetikumot! Emlékezz: porból lettünk és ismét porrá kell lennünk.
19. Adakozz! Mondj le édességről, cigarettáról vagy valami olyasmiről, amit szeretsz. Az árát add valakinek, aki rászorul.
20. Szakíts időt a játékra! Az öröm Isten országának a jellemző vonása. Szakíts időt arra, hogy gyermekeiddel játssz, társasjátékozz, énekelj vagy mesélj nekik!
21. Olvass egy keresztyén könyvet! Hitünk épülésére szolgálhat a Biblia mellett más hitmélyítő, egyházi könyv, kiadvány is.
22. Keresd a jót! Figyelj arra, milyen jót kaptál Istentől: család, barátok, munkatársak stb. Mondj el legalább egy dolgot valakinek a nap folyamán, amiben Isten szeretetét ismerted föl.
23. Édesség-böjt. Ne egyél édességet, de figyelj oda azokra az ízekre, amelyeket Isten azon kívül adott!
24. Vizsgáld meg lelkiismeretedet! Vizsgáld meg magad, kérj Istentől erőt, hogy hajlandó légy föladni olyan szokásodat, ami megakadályoz abban, hogy kifejezd szeretetedet Isten és a családod iránt.
25. Pletyka-böjt. Szívesen feketítjük be a másikat, hogy mi különbnek mutatkozzunk. Ma gyakorold magad abban, hogy nem figyelsz oda pletykára, és nem is adsz tovább ilyeneket!
26. Készség keresése. Gyakran tudjuk, hogy mit kellene tenni, de nem tesszük. Kérd Istent, hogy tegyen késszé a cselekvésre, és segítsen véghez vinni azt, amit elhatároztál!
27. Légy békességteremtő! Boldogok a békességteremtők... Imádkozz a békéért. Világunk tele van békétlenséggel, fájdalommal. Kérd Istent, adjon békét egyének, népek és a világ számára.
28. Küldj üdvözletet! Írj levelet vagy hívj fel valakit, aki magányos. Gyermekeidet is kérheted, segítsenek rajzolni, írni.
29. Légy rejtett samaritánus! Tégy valamit családtagodért anélkül, hogy hivalkodnál vele, hogy te voltál. Isten látja, s megfizet nyilván.
30. Őszinteség! Vizsgáld magad a nap folyamán, mennyire őszinték a szavaid, a viselkedésed, a motivációd. Leplezd le önmagad előtt hazugságaidat és törekedj őszinteségre.
31. Töröld le a könnyet „Jézus arcáról”! Ahol szenvedést látsz, segíts, nem várva semmit érte!
32. Kritika-böjt. Ma a kritizálás kísértésében tanulj megállni. Családtagjaid bírálása helyett légy kedves velük vagy egyszerűen maradj csendben. Korholás helyett dicsérd gyermekeidet, ismerd el bennük a jót!
33. Önbecsmérlés böjtje. Gyakran önmagunknak vagyunk a legnagyobb ellenségei. Olyan szigorúan bíráljuk magunkat, hogy attól nem tudunk lélekben nőni. Ma tudatosítsd magadban, hogy Isten szeretett gyermeke vagy!
34. Figyeljünk belső ösztönzésünkre: mire ösztönöz Isten Igéje, hogyan akarja aktualizálni magát bennünk?!
35. Ma különösen egy családtagodért imádkozz, pl. akinek a helye a legközelebb van hozzád!
36. Hangolódj Jézus passiójára! Emelj ki belőle egyetlen mozzanatot. Gondolkodj és imádkozz ezzel kapcsolatban!
37. Hétfő: Adj hálát Istennek! Írj össze tíz dolgot, amiért igazán hálás vagy Istennek. A hálás élet szent élet.
38. Kedd: Ma te határozd meg a böjt tartalmát.
39. Szerda: Ma a „legkisebbekért” imádkozz: a legelhagyatottabbakért, hatalom nélkül valókért.
40. Nagycsütörtök: Imádkozz azokért, akik elárultak, hűtlenek lettek hozzád. Imádkozz ellenségeidért.
41. Nagypéntek: Köszönd meg, hogy Jézus érted is meghalt a kereszten. Háládat azzal fejezd ki, hogy másnak is elmondod Nagypéntek üzenetét: meghalt, hogy a kárhozatból megváltson, hogy örök halál helyett örök életünk legyen.
42. Nagyszombat: Rendezd el azt, amit akkor tennél, ha ma hazahívna Urad.
43. Húsvét: Fogalmazd meg, mit jelent számodra Húsvét!
44. Ne hagyd abba! Gondolj vissza az elmúlt hetekre, válassz ki egyet, amiben gyakorolni szeretnéd magad. Határozd el, hogy ezekre a jövőben is figyelsz!

 

Karácsony 2013

 

MÓRA LÁSZLÓ:

Karácsony édes ünnepén
Legyen ma templom minden ember szíve,
Melyben a lélek szárnyat bontogat!
Karácsony édes ünnepén
Legyen imádság minden gondolat.
Legyen ma templom minden ember szíve,
S legyen a templom tiszta, szent fehér.
Karácsony édes ünnepén
Istennek tetsző legyen a kenyér.
Szálljon szívünkbe áldott akarat,
Ez kösse egybe mind a kezeket.
Karácsony édes ünnepén
Te légy vendégünk: Jóság, Szeretet!
Akinek könnyet osztogat az Élet
És kín a napja, kín az éjjele,
Karácsony édes ünnepén
Ne fuss előle! Óh beszélj vele!
Testét takard be s enyhítsd sok sebét!
Óh lásd meg, tudd meg: testvér ő veled.
Karácsony édes ünnepén
A szíved szépül, őt ha öleled.
Az emberszívek örökélő őre
Tegye ma össze mind a kezeket!
Karácsony édes ünnepén
Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet!

Ünnepi eseménynaptár

December 23. délután 5 óra, bűnbánati istentisztelet

December 24. Szenteste, 5 órától istentisztelet és a gyermekek szereplése

25. Karácsony első napja, 11 órától istentisztelet és Úrvacsora osztás, a gyülekezet kórusának szereplése

26. Karácsony második napja, 11 órától istentisztelet

 

Újévi jókívánság (erdélyi népi köszöntő)

Borongós napok tűnjetek tova
Okkal szomorú ne legyél soha
Lépteid kísérje töretlen szerencse
Derűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre
Oszoljanak el az óévnek sötét árnyai
Gúzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai

Új évet hozzon a nesztelen iramló idő
Jöjjön már a rég várt, csodálatos jövő
Évek ha múltok, ha elszálltok napok
Vidámságot, örömet számolatlan adjatok
Elfusson most az óévnek malaca
Többé ne legyen senkinek panasza

Kerüljön betegség, bánat messzire
Írmagjuk is vesszen mind a semmibe
Vágyaid sorra valóra váljanak
Álnok szavak többé ne bántsanak
Növekedjen az igaz barátok tábora
Okosan élj, ne legyél ostoba
Kívánom neked, legyen 365 szép ünneped!


Kívánunk minden kedves testvérünknek szeretettel teli békés karácsonyt, és egy boldog új évet!

 

 

 

 

 

Meghívó

Szeretettel hívjuk meg kedves testvéreinket, a 140 éves műemlékorgona felújításának hálaadó istentiszteletére, melyet november 10-én d.e. 11 órai kezdettel tartunk a református templomban, melyen bemutatkozik az orgona művészi és komolyzenei szerepében is , mind szólisztikus, mind pedig kísérő hangszerként. Az alkalomra meghívott vendégelőadók a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus, Ruszka Sándor kézdivásárhelyi iskolalelkész, orgonakíséretes zsoltárfeldolgozásaival, és a házigazda gidófalvi refomátus kórus, a kiskonfirmandusok és a gyülekezet kántora is.
Békesség Istentől!

 

 

Kányádi Sándor:
Őszi elégia..

Fölszáradt-e vajon a harmat
az erdő alján, vagy dérré változott?
Kijár-e még az a magányos
őzsuta alkonyatkor a tisztásra,
hol delelni szokott a telehold?

Szokásban van-e még a lombok
jámbor tereferéje, vagy vacogó
félelem, sorvasztó civakodás,
ágrólszakadt levelek siráma lett
a hajdani harmóniából?

Elfogyott a hold. Riadtan fut az őz,
gyapjasul magánya.
Szűkre húzott szemű éjszaka néz
ridegen a meddő mogyorókra s a
kikericsek mérgező csillagaira.



Október, majd november jön...


Október, majd november jön és...elmúlik. Ahogy végeredményben elmúlik minden. Ez a két hónap hagyományosan az emlékezés ideje. Ahogy október 6-ra, 23-ra, vagy 31-re emlékezünk, ahogy megtartjuk a Halottak Napját, ahogy kilátogatunk a temetőbe. Ilyenkor szoktunk mélabúsan nézegetni kopaszodó fákat, hulló faleveleket és elgondolkodhatunk azon, hogy volt itt tavasz, volt itt zsongás, volt itt május, ellenállhatatlan nyár, ahogy rezignáltan konstatáljuk, ennyi volt.
Aki elég bátor és szembenéz a mindennapjaival, az elmúlt, rohanó idővel, érdekes következtetéseket vonhat le. Ez a szembenézés taníthat meg igazán arra, hogy ki a fontos, ki az, akiről csak azt hittük, es ki az, aki kitörölhetetlen nyomott hagyott. De hiába, van olyan gyász, veszteség, amelyiket nem könnyű feldolgozni, hiába mondják, hogy el kell engedni halottainkat, igen, vannak pótolhatatlan emberek, akiknek az elvesztésébe nem fogunk belenyugodni. Emlékezni viszont nem könnyű.
Tárgyakba, történetekbe, szavakba kapaszkodunk, hogy visszahozzuk a visszahozhatatlant, újra és újra elkeseredünk hiábavaló próbálkozásainkon. Amikor rájuk gondolunk, akkor vagyunk igazán azok, akik vagyunk, és kevésbé, amikor egy évben egyszer a temetőben keressük az eltűnt időt (háromszék). Mégis, kellenek ezek az ünnepek, ezek a szokások, mert egy közösség tagjaivá tesznek. Akkor is amikor az aradi vértanúkra, akkor is, amikor a 13 napig tartó magyar csodára gondolunk, amikor beállunk a sokezer atyafiánk közé a székelyek nagy menetelésébe. Sokszor kellenének még az ilyen csodák, hogy egyként mozdulunk, érzünk, beszélünk, hogy mosolygósak, türelmesek vagyunk ahogy békések, erősek vagyunk, vagy amikor éppen a reformációra emlékezünk.
De ezt csak azoknak mondom, akiknek nem mindegy! Október után majd novembert írunk. Vég nélküli, hosszú sötét őszi-téli esték. De ki látja, hogy valahol pirkad a tavasz? Feltámadunk? Feltámadunk!