Kirándulás Czetz János nyomában

A gidófalvi IKE csoport a Kovászna Megye Tanácsa által kiírt pályázaton nyert támogatás révén egy kirándulást szervezett június 15-én és 16-án "Czetz János nyomában" néven. A kirándulás a Czetz János által vezette csaták helyszíneit látogatta meg, történelmi bemutatással egybekötve. Az első nap útvonala Rupea, Fehéregyháza, Segesvár, Berethalom, Medgyes, Balázsfalva, Gyulafehérvár, Piski, Déva, Magyarigen, ahol az éjszakai szálláshely is volt. A második napon Alvinc, Szászsebes, Vízakna, Szeben és a Vöröstoronyi szoros volt látogatásunk célpontja, onnan hazafele vezetett utunk.

/ szubjektiv csatolmány egy pályázathoz/

Június 15-16-án a Kovászna Megye Tanácsának , Szórvány programja keretében indult el kis csapatunk két napos kirándulására, felkeresni azokat a ma Brassó, Fehér, Szeben megyei helyszineket ahol falunk nagy születte, Czetz János a legfiatalabb honvédtábornok is járhatott , és vitézkedett Bem tábornok oldalán. Túl a csaták helyszinein , azonban ez a kirándulás leginkább a szórványról szólt. Mit tud a tömbben élő magyar nemzettársairól , akik Erdély szórványaiban élnek? Mit tudnak a fiatalok mindarról mit jelent magyarnak lenni ott? Hogyan élnek , hogyan próbálnak megmaradni ? Milyen válaszokat ad vajon mindezekre ez a kirándulás?

Gidófalva- Sepsiszentgyörgy -Szemerja 1849 júl. 25 ...visszanéztünk a dombra. A templom alatti temetőre az akkori csata szinhelyére.... 40 szekérrel vitték innen Brassóba a sebesülteket./Egyed Ákos-Erdély 1848-1849/ Előpatak-Árapataki szerződés-Hídvég 1848 nov. 30, és dec. 24.
Földvár 1848 nov. 30- Heydte,az osztrák veszteséget 17 halottban jelölte meg.
Olthévíz, a suhanó autóból egy pillanat alatt eltűnik a Bod Péter idejében épült református templom.Nevével még találkozni fogunk.
Kőhalom, nem engednek fel az amúgy udvarias rendőrök, hogy megnézzük a 15 millió lejjel felújított várat. Megnyítóra készültek.
Fehéregyháza, megállunk egy pár percre a Petőfi emlékműnél, 1848 júl.31-én, itt a Sár-patak hídján látták utoljára a költőt . Czetz János Bem bukásáról azt írja, hogy maga Bem szintén megsebesült egy vízzel telt árokban, ahol elrejtőzött az iszapban, úgy hogy ellensége elszáguldott fölötte anélkül, hogy észrevették volna.Majd éjnek idején sárosan, vizesen gyalogolt egyedül Keresztúr felé./Czetz János-Bem Erdélyi Hadjárata 1848-49/
Segesvár, 1849 márc. 5-8, a város annyira el volt torlaszolva, hogy az ágyúkat csak nagy bajjal lehetett átvonszolni a szabálytalan, szűk utcákon. A városi munkásokat eközben a katonaság öltözéke és fegyverzete kijavítására fogták be./Czetz János/
Dános, megrakatta dandárral.... dragonyos sisakok fénylettek a Küküllőn túl is.

Berethalom, erdélyi szász püspökség székhelye 3 századon át. 1605 márciusában Bocskai őrsége bosszúból 132 lakost füstölt meg papjával együtt, az észak-nyugati bástyában. A templom ekkor sértetlen maradt, de egy évszázaddal később már a Rákóczi kurucai beveszik./Kőváry László – Erdély régiségei, és történelmi emlékei/ Ma 28 magyar reformátust tartanak itt nyilván.

Medgyes 1849 márc. 1-3 Ekemező, kőfallal kerített tömör kocsma ingoványos, mocsáros ,téglaégető kemencék. Ezt valahol ott kellene keresni ahol ma az ipari része van a városnak. A várost Bem a gálfalvi csata után veszi be a piski csata után ide vonul vissza, március 9-én innen indul Szebenbe. A brassói egyházmegye legnépesebb gyülekezete, akkor néhány magyar lakta a várost.

Kiskapus, égnek meredező gyárkéményeivel, a fekete város .Valahol a látóhatár szélén keresem a támpontokat. Valószínüleg az nem változott.
Csicsóholdvilág, 19 református otthona, Czetz Jánosék érintik ezt a falut február 11,14-én is.
Balázsfalva, Czetz János többször kapta azt a feladatot, hogy zárja le az utat Balázsfalvánál, vagy menjen és tegyen rendet a román felkelők között. 1849 jan. 17, ma már szinte semmi nem emlékeztet a magyar múltra, vagy mégis...? Mert 250 református él ebben a városban.
Marosszentimre 1442, Hunyadi János vesztett csatájáról és műemléktempomáról híres ősi magyar település. 1314-ben mint Saint-Emerikus tűnik fel . A később betelepült szász telepesek nem szenteltek tempomot az Árpádházi királyok tiszteletére, sőt ők már a tatárjárás után jöttek, így egy meglévő templomot vettek át. Szomorú valóság. Ma 3 református él itt.

Gyulafehérvár, sok öröm de sok a fájdalom is, ha az ember ebbe a városba megy. Több melléfutás után, megtaláljuk a várat is. De ez már nem az a város , és vár amelyekről a mellettem elmenő holland turisták azt mondják. Mooi ja ? (szép, ugy-e?). Mert átépítették 1713-38, mert lassan kiűznek minket. A nagy tér egy viszonylag kis sarkába menekül vissza a magyarság (Püspöki palota, székesegyház), de milyen sarkába ... Még ma is több, mint ezer magyar él itt. Így utólag nézegetve a fényképeket az egyik képen a bejárati kapun át kinézve nem csak az 1784-i parasztlázadás vezéreinek kivégzési helyén emelt monumentális oszlopot látom, hanem a piski csata után az erdélyi hadjárat egyik nyaktörő mutatványáról elhiresült Csüged közeli dombjait is. Bervén,Tóhát, Veresegyháza, Szászcsanád, Holdvilág, Nagy-Selyk, Asszonyfalva úttalan útjain szinte mászva jutottak át a csapatok. Érdemes megkeresni a térképen ezeket a helységeket. Ha ezt tudom (hogy az ágyúk horderejének körén belül visz az útunk Csüged ), nem mertem volna belevágni- mondja Bem Czetz Jánosnak később. Bem löveti jún. 14-15-én, aztán a Bánátba megy.
Szászsebes, ha valaki Fehérvárnak vagy Bánságnak tart, ezt a várost el nem kerülheti. Mert a hadiútak középpontjába fekszik, ezért a legkisebb és legszegényebb szász város. 1849 február 6-án látta először ellenségeit, mármint a forradalmi sereget. Ekkor történt meg Czetz János szerint, ami a szászok jellemét a történelemben örökre meg fogja bélyegezni. A román és szász felkelők betörik a kapukat, a város lakói, akik addig szinte kapkodtak az elszállásolandó sebesült katonák után, előrántják a fegyvereiket és az őrséggel együtt lemészárolják a sebesülteket, betegeket. Megérkezett Bem is és rendet teremt, nem hagyja a bosszút kiteljesedni. Még visszajövünk?
Szászváros, itt veszíti el az újját Bem és mondja Czetznek: „Minő komédia! Egy haszontalan újjammal kevesebb van!”. 1849 február 7 , a bepólyált, felkötött kezű Bemet bizonyára mindenki látta így. Ez akkor történt. Ma minden fölött ott lebeg a farkas..., és a dákó-román elmélet.

Piski, az jut eszembe a sebesen folyó Sztrígyet nézve, hogy legalább egy olyan tábla kellene, mint amilyen a tápióbicskei fahíd feljáratánál áll: „Ez a fahíd 1849 április 4-i tápióbicskei ütközet átkelőhelyének korhű mása. Lehet, hogy az ön ősei is küzdöttek ezen a harcmezőn. Ezért kegyelettel őrizze a hídat és a tájat”. Őrizze az emléket, és a hősiesség eme dícső helye előtt hajtson fejet. Próbáljuk összerakni az eseményeket Czetz János és Egyed Ákos leírása alapján. Vajon amit a rohanó folyómederben látunk az minek a csonkja? Ezen tanakodunk még akkor is, amikor már a régi, még álló-málló vámházat nézzük. A vámházban csupán egy egész szakaszt vagdaltak le, egy másik a hegyek között keresett menedéket. A vámház pusztulóban . Bár ott volt már minden, ahogy elnézem. Régebb a kollektiv használhatta. A jellegzetes falfestmények tanúsága szerint diszkót , bárt müködtettek itt.... Az ellenség vesztesége 2000 ember körül lehetett, mi körülbelül 500-700 embert vesztettünk, írja Czetz. A Piski-Déva közötti útat ellepték a menekültek. Ez a hadjáratot valóságos népvándorlássá tette. Ma másfajta népvándorlásnak vagyunk tanui. Mi is Déva fele tartunk.

Déva, Forró ezredes (1849 május 27) révén egy másik színhely, amelyet feltétlenül meg kell néznie a gidófalvi embernek. Forró ezredes a ma Gidófalvához tartozó Angyaloson született. Magas Déva vára megközelíthetetlennek, bevehetetlennek tünt, egészen addig, amíg Forró ezredes arra a közeli hegyre egy 18 fontos ágyút vontatott fel, erre megadták magukat a várbeliek, mintegy 200 ember, és szabadon elmehettek. Lenyűgöz a történelem. A vár építése körül vitatkoztunk: „Ki hordta fel ezt a töméntelen mennyiségű követ erre a magas hegyre?”,” A dombot használták fel!”- mondja Józsika. A Kőműves Kelemenné inkább a lányokat, a fiúkat Hunyadi János, Basta, Bethlen Gábor, Dávid Ferenc neve érdekli, de itt tette le a fegyvert Beke ezredes augusztus 18-án. Bemet és társait itt látták utoljára Erdélyben.

Magyarigen, Bod Péter, a magyarigeni legenda, Bethlen Gábor vadászháza, amely ma vendégház, jó bor, és élet a szórványban. Szombat este, nyár van meleg. Az a hölgy aki a tiszteletes úrnak segítkezik a felszolgálásban nem tud egy szót sem magyarul. De nem ez a lényeg, félreértés ne essék. A 48-as események ,a 187 magyar honfinak a síremléke akik pincébe menekültek , és ahogy egyenként jöttek ki lemészárolták őket. A síremlék csak azért maradhatott meg épen és sértetlenül, mert a rendőrség udvarán áll. Abrudbánya, Iancu, Zalatna, Vasvári. Csak az volt a furcsa, hogy az éjszakai hőbőrgés, ordítozás románul folyt.

Alvincz, február 8-án itt szállásolják el magukat a vesztett vízaknai csata után visszavonulóban Piski fele. Mi istentiszteletre megyünk, a belülről szépen felújított középkori templomba. Nem csak mi magunk vagyunk, a 12 reformátusból legalább haton ott voltak, és jött a szemerjai gyülekezet kórusa is. Mi is énekeltünk. Én egy helybeli emberrel beszélgetek arról, mit jelent itt magyarnak lenni. Hogy otthon románul beszélnek, hogy az esperes úr apja tanította, segítette és hogy mennyire örvend, hogy ma teplomba jött.Tényleg van-e a tömbmagyarságnak szórványmentő feladata? Fülembe csengenek Vetési Lászlónak gondolatai ,csak akkor szeretheted Székelyföldet , ha nem felejted a szórványt. Ma mü , holnap tü. Amikor a Martinuzzi kastélyról ír Kőváry László ezeket a sorokat találjuk: „Ott a kastély, amelyben egy kancellárissá és kincstárnokságra emelkedett pórfiú élt és uralkodott és árulta a hazát,... a bástya délről ott porlad még, miként porlada benne Martinuzzi hullája, míg a fejérvári káptalan márciusban el nem temetteté”.Az decemberben történt. A porladó bástya még ma is áll.

Szászsebes, most jobban körülnézünk a városban. Magyarázom, hogy az a festmény, amelyik a szászsebesi csatát ábrázolja, erről a helyről készült. Beállunk abba a szögbe. A templomot eléggé eltakarják a beültetett park fái, dísznövényei. Belülről sem tudjuk megnézni. De legalább körbejárhatjuk. Elmegyünk amellett a ház mellett is, ahol meghált Mátyás király, ahol meghalt Zápolya János király 1540 júl. 21-én. Úgy vivék innen Székesfehérvárra temetni. Bem augusztus 6-án még egyszer átvonul sebesen.

Vízakna, döbbenten olvassuk Czetz tudósítását a Vízaknai drámáról. Ahogy közeledünk a faluhoz a völgyszorulat után igaz , hogy a csapatok szó szoros értelmében egérlyukba vannak dugva. Az egyetlen kijárás Ladamos felé olyan keskeny, hogy könnyen el lehet zárni. Megnéztük, ma sem különb. Bolyongunk a szűk utcákon. Elképzeljük a ponyvás szekereket, az öldöklő küzdelmet, a hátrálás közbeni kézitusát, a plébánia körüli utcai harcokat, de ma már nagyon nehéz a csatazajt meghallani. Száz és száz fürdőző vendég, kocsik, beépített telkek, strandok, bárok feledtetik szinte még a mieinkkel is, hogy miért jöttünk. Megnézzük a Vízakna előtti sóbányákat, a mélyedések oldalait hegyek határolják. A sóaknák előtt széles kocsiútat hagytak, melyet egyik oldalon árok, másik felől földhányás határol, írja Czetz János. Ez ma sincs másképp.



Szeben 1849 jan 21, sikertelen támadás majd március 11-én Bem meglepve mindenkit a várost beveszi.. A várost kőfal veszi körül , melynek bizonyos távolságra kiszögellő tornyai jó karban voltak. A forradalmiak kezén maradt egészen július végéig. Augusztus 4-én Bem újra elfoglalta , de másnap el kellett hagynia a várost. Itt látták Czetz Jánost valamikor május végén. Egy késői visszaemlékezés szerint lovaglás közben, az evangélikus temető környékén olyan szerencsétlenül bukott le a lóról, hogy combnyaktörést szenvedett. Itt látták mankóval járni ./Történelmi lapok-Kuszkó István szerkesztésében/

Vöröstoronyi szoros , ma túlzás nélkül Románia egyik legforgalmasabb útvonala. De elég forgalamas volt ez mindig. 1849 januárja az oroszok első hulláma ezen a szoroson jött be. 1849 március 17, itt nyomja ki Bem az osztrákokat és a muszkákat. A várban az LV.honvéd zászlóaljat hagyván , az ágyuk kerekeit, lovakat ,mint tökéletes felesleget magával Szebenbe vitte./Kőváry László/ Latorvár vagy Hasadt torony.
Kerc –i nagytemplom balra, és a mai Franciaország területéről Burgundiából származó cisztercita rend. Lehet , hogy innen jött az a bizonyos francia szerzetes Couvour Guido akiről a nevét a falunk is kapta. A szájhagyomány azt is megőrizte , hogy Couvour Guido családos ember lett ,és leszármazottai a ma is élő Kövérek. Ugyanis a Couvour az idők során elmagyarosodott, mint ahogy a Gidó is. Valamikor Guido-falva lehetett, aztán lassan az u kikopott a névből , és maradt a Gidó.
Feketehalom Szeben bevétele után a fő erő Czetz parancsnoksága alatt Brassó felé indult . Március 18-án előbb Vladánynál, majd Feketehalom környékén újabb ütközetre került sor. Heydte akinek a magyar csapat hátába kellett volna kerülnie , csak nehezen tudott megmenekülni , hogy aztán a Törcsvári szoroson elhagyja Erdélyt./ Egyed Ákos/
Este már otthon. Igaz fáradtan , elcsigázva a több mint 670 km –es úttól , de remélem mindenkiben ott maradt az érdeklődés, esetleg a tenni akarás szikrája is. Útra indulni felkeresni, nem felejteni veszendő emlékeinket. Összefogni, testvérkapcsolatokat kialakitani, támogatni terveikben, ime néhány a megfogalmazódott tennivalók közül. Köszönjük a lehetőséget.