Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

Gyömrő

A város honfoglaláskori település lehet, a neve "Gemereu- alakban 1274-ben bukkan fel egy oklevélben. Nevének eredete is vitatott. Kiss Lajos szerint a Gömör helységnévre megy vissza, Halmi János szerint pedig a Szemere-Szömöre családnevek Gyömöre változatat, melyek mind "rontót, pusztítót- jelentenek, ami abban a régi harcias világban igen kedvelt és nagyrabecsült név volt. (1431-ben Pest vármegye egyik szolgabírája Gyömrői Péter fia, Gergely volt. Ez a név bizonyítani látszik a Pest megyei Gyömrő akkori létezését.) A kicsiny középkori falucskában, mely dél felől egy domb mögött rejtőzött, észak felől pedig mocsár vette körül, a dombtetőn, a mai református templom helyén állott a középkori - valószínűleg - csúcsíves templom. (Egy 1819-ben feljegyzett régi versezet így foglalja össze Pest vármegye legrégibb templomait: "Ócsa, Bócsa, Babócsa, Pótharaszti, Gyömrő.- Közülük az ócsai maradt meg s a pótharasztinak romja áll még.)
Buda elestével, 1542-ben Gyömrő is török kézre került, de nem pusztult el, mert az 1559-es defterben (török adólajstrom) 25 adófizető portával szerepel, ezekben 400-500 lakosa lehetett. (Ugyanebben az évben Mende 6, Oszlár 6, Üllő 11, Isaszeg 45, Cegléd 184, Vác 199 portával szerepel a kimutatásban.) 1592-ben Ahmed - Sinan fia - müteferrita (főtiszt) ziamatje (nagybirtoka) lett Gyömrő, de lakossága egyre fogyatkozott, 1627-ben csak 10, 1633-ban már csak 7 adófizető háza volt (kb. 100 lakossal). A reformáció a XVI. század közepén minden bizonnyal Gyömrőt is meghódította, s a néppel együtt reformátussá lett a középkori templom is. Írásos feljegyzés azonban csak 1628-ból maradt, amikor a ráckevei zsinaton prédikátora Ványai Kristóf képviselte Gyömrőt. (Desericius piarista szerzetes azt mondja, hogy "1604-ben, mikor Bocskay István erdélyi fejedelem Vácon időzött, ott református esperességet alapított, amelyhez 21 egyház tartozott és pedig a következők: Kosd, Nemesoroszi, Tótfalu, Monostor, Megyer, Aszód, Fót, Szada, Veresegyház, Palota, Mogyoród, Tarcsa, Kisnémed, Gödöllő, Hartyán, Pécel, Gyömrő, Üllő, Monor, Tura, Szentmártonkáta. A 22-ik volt Vác, a melyik akkor majdnem teljes egészében református város volt.-) A magyar protestánsság életében az 1670-80 közötti tíz évet nevezzük "gyászévtizednek-, amikor a legtöbb szenvedés zúdult őseinkre. 1674-ben Gyömrő prédikátorát, Decsi Györgyöt is megidézték a pozsonyi vértörvényszékre, további sosra ismeretlen. A pásztorától megfosztott nyájra még kevesebb évek következtek. (Az 1675-ben a Bars vármegyei szent-Benedeken tartott római katholikus egyházi gyűlésen a váci püspökségnek - aki akkor a török miatt nem tartózkodott Vácon - jelentik megbízott emberei, hogy a váci egyházmegyében melyek a római katholikus és melyek a református falvak. Tápió-Süly, Sáp, Úri, sőt Üllő is a római katholikus falvak között szerepel, bár az óriási egyházmegyében csupán 13 plébánia volt ebben az időben, s az egész egyházmegye területén 13 ezer római katholikus lélek volt. Vác a kimutatásban az egészen református helyek között szerepel, Gyömrő azonban sem az egyik, sem a másik csoportban nincsen. de ez még nem jelenti azt, hogy egészen lakatlan hely lett volna, mert a jelentés végén ez áll: "A felsoroltakon kívűl vannak más helyek is, ahova az utak veszélye és az idő rövidsége miatt nem jutottunk.-)
A Buda felszabadítása körüli esztendők, a török kivonulásával és a különféle hadak felvonulásával járó rettenetes pusztítások Gyömrőt is elpusztították, mert az 1690-ben a lakatlan helyek között sorolták fel. De 1697-ben ismét lakott, a váci püspök 1700-ban jelenti "Gyömrőn jó és fedett templom és kálvinista prédikátor van.- Az 1700-as évek elején a határokat nagy szorgalommal igyekeztek a gyömrőiek helyreállítani, szőlőket, gyümölcsfákat ültettek, a dudvával felvert kemény földeket felszántották és termékennyé tették, majd állatállományukat ismét megnövelni igyekeztek. Fuvarozással és kereskedéssel is fogalkoztak, mert 1734-ben feljegyezték, hogy "Vas Mihály törvénybíró vele utazó társaival megjövén, hasznából hoztanak a templombeli prédikátor székire egy szőnyeget.- Pár év múlva pedig azt, hogy "a sófuvarozók Szegedről megjövén, 70 dénárt adakoztak Isten dicsőségére.- A középkorból megmaradt ősi templomot 1717-ben megnagyobbították - hátsó falait kibontva meghosszabbították - és felújították, ami a lakosság számának örvendetes növekedését mutatja. Míg a XVIII. század elején a környék falvaiban idegenajkú telepesek ütöttek tanyát, Gyömrő mindvégig megmaradt színmagyarnak és színreformátusnak.
1732-ben jelenik meg a gr. Teleki-család Gyömrő életében, mely később az egyház fő támasza lett. Prédikátora Monori Bakos András 1760 körül a váci egyházmegye esperese, ebben az időben építették a parókiát. Az 1800-as évek elejére a sok száz éves templom már nagyon roskadozott és újra szűknek bizonyult. 1806-ban egy nagy vihar ledöntötte a templom tornyát, harangjai is a földre estek, a templom tetőzete is igen megrongálódott. Egyelőre bedeszkázták a tetőzetet, de mivel az épület annyira megrongálódott, nem látták értelmét a helyreállításnak, hanem új templom építését határozták el. 1809-ben hozzáfogtak a régi templom körül az új templom megalapozásához, de aszályos évek jöttek, a jószágállomány elpusztult, éhínség és a napóleoni háborúk, a pénz devalvációja következett. Hosszú évekig templom nélkül szűköldködtek. Istentiszteleteiket a gr.Teleki-család udvarán tartották, sátoros ünnepeken pedig a kastély ebédlőjének megnyitását kérték az úrvacsoraosztásokhoz. 1818-ban nagy erővel fogtak a templomépítés munkájához, amit Báthory Gábor püspök látogatása is lelkesített, a nép és a földesurak közös áldozatkészségével 1820-ban tető alá hozták, 1824-ben pedig a tornyát is felépítve teljesen befejezték és a harangokat mozsarak dörgése közben a toronyba felvonták. A templom építésekor volt egy oldalbejárat is, ott ahol most az emlékmű van elhelyezve falon. A szószék pedig a templom végében volt, a mostani orgonakarzat helyén. Az eredeti toronysisak párnatagos alakban készült. A templom falában 1829-ben helyezték el a Canova emlékművet, ekkor megszüntették a déli oldalbejáratot. Talán éppen ekkoriban vették az orgonát, melynek karzatot építettek, s ezzel együtt a templom belsejét átalakították, a szószéket áthelyezve a mai helyére. 1928-ban került sot a templom felújítására Dabasi Halász Géza és Bier Mihály építészek terve szerint, ezzel azt méltóságteljesebbé tették, tornyát sudárrá alkították és toronyórát készítettek. A II. világháború alatt az orgona teljesen lepusztult, helyette 1947-ben építettek kilenc változatú újat Erdősi Józseffel. Legközelebb 1963-ban renoválták a templomot és legutóbb 1992-re öltött fehér színt a külseje. Ablonczy Zsolt idején új parókiát építettek és a tetőzetet is kicserélték. A belső felújítás Kovách Péter vezetésével történt meg. Lakatos Tibor vezetésével a gyülekezeti ház is megújult.

Templom

A templom kelet-nyugati tengelyben épült a községen jelenleg átmenő két főútvonal találkozása melletti dombra.
A templom főhomlokzata - mely az utóbbi átépítés óta klasszicista jeleggel bír - és homorított középső része előtt porticus van, négy, lábazatos ión fejezetű oszloppal, triglifes frízű, háromrészes párkány van toszkán pilaszterrel keretelve. A főhomlokzatot két oldalt mahas talapzaton álló, lábazatos, kötényes fejezetű két-két pilaszter tagolva, s az egészet összefogó háromszögű oromzat tárja. A tetőből kinövő torony felsőrészének mind a négy oldlán lizénákkal keretelt, félköríves, zárókővel díszített harangházablak van könyöklőpárkánnyal, fölötte óra, ezen felül a hegyes sisak. A keleti homlozati torony 25 méter magas. A templom mindkét hosszanti oldalán a torony alatt egy-egy kicsiny, majd három-három álló téglalap alakú (a középső mindkét oldalon vakablak), vakolatkeretes, könyöklő és szemöldökpárkányos ablak van, a templom egyenes záródású nyugati végén is egy ugyanilyen vakablakot látunk. A templom mind a négy sarka lemetszett. A 8x20 belső sík, vakolt mennyezete két mezőre osztott közepén egy -egy stukkó dísszel, a falak tetején körülfutó párkánnyal készüt. A torony alatti hatalmas kőkarzat földszinti és emeleti része megegyezik egymással, ezeken a hatalmas pilléreken nyugszik a torony. A három-három félköríves nyílás fölül vakolatkerettel, közepén zárókővel díszített. A nyugati karzat egyszerű, két vasoszlop támasztja alá, ezen van az orgona. Az északi fal közepén a szószék párkánnyal összekötött két falpillérből kialakított keret-díszben áll, ugyanilyenben van a déli fal közepén lévő síremlékmű. A hasábalakú, háromoldalas, klasszicizáló szószék téglából falazott. Padozaton álló magas talpazat mindhárom mellvédpadon faltükör van, a középsőben fogazattal díszített ovális keretben kalászok felett levéllel díszített kelyhet ábrázoló dombormű készült fából. Az úrasztala előtti részen a két első pad a síremlék elé behajlik (szokatlan megoldás!). Az aránytalanul magas (8 méter) belső tér a négy ablakon kevés világosságot kap, ezért meglehetősen sötét a templom belseje, amelyben 220 ülőhely van.
A templom műemlék!
Három harangja van. A 400 és 206 kg-osokat a bp-i Harangművek készítette 1923-ban, az I. világháborúban rekvirált két harang helyére. A 135 kg-os harangot Schaudt András öntötte 1861-ben, Pesten.
Fényes Elek szerint 985 református, 253 katholikus, 20 evangélikus, 90 héber, az 1911-es névtár szerint 1258 református és 724 másvallású lakója volt.

Lelkészei voltak többek között:
- Szondi László 1818-32, a templomépítő
- Kiss Lajos 1838-65, a temetőben nyugszik
- Szilágyi Benő 1865-93, a temetőben nyugszik
- Tóth József 1894-1921, a temetőben nyugszik
- dr.Halmi János 1922-45, megírta az egyház 400 éves történetét dióhéjban, ez szolgált az összeállítás alapjául
- Szilháti Sándor 1945-81, írta a "Vígasztaló szó- c. imádságos könyvecskét
- Ablonczy Zsolt 1981-1991
- Kovách Péter és felesége, Mészáros Erzsébet 1992-1989
- Lakatos Tibor és felesége Lakatos Zsuzsanna 2000-



































Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2017. november 16., csütörtök

    Nem, nem tévedés a cím, ilyenkor, novemberben. A szokatlan időzítés és a köszöntés hangvétele engem is igencsak gondolkodóba ejtett, így osztozom az O...
  • 2017. november 15., szerda

    Baksay Sándor azon szerzők közé tartozik, akiket bizony nehéz megismerni a fősodratú médiából. Mielőtt a neves lelkipásztor-író személyiségéről és mun...
  • 2017. november 14., kedd

    A reformáció öt évszázadának novelláiból válogat a Kálvin Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent Ideje van az olvasásnak című kötet. A novellagyűjtem...
  • 2017. november 14., kedd

    Kortárs irodalmi pályázat az 500 éves reformáció alkalmából
  • 2017. november 13., hétfő

    „Óhatatlanul előfordul, ha az emberek körben állnak, hogy valakivel szemben állok. De ha Krisztus áll középen, Krisztuson keresztül látom a másik embe...
  • 2017. november 12., vasárnap

    Nézd a fájdalmas mozdulatlanságot a jóra, ahol minden fa lekaszabolásra vár. Fák nélkül búslakodik a patakmeder. A magasba törő zöld katedrálisok mind...
  • 2017. november 09., csütörtök

    A reformáció örökségéről, az anyagi átláthatóságról, az üldözött keresztyének melletti kiállásról, a vezetői tisztújításról és a hittanoktatás sikerér...
  • 2017. november 08., szerda

    A szabadságharc tábori lelkésze, Petőfi és Arany barátja, költő. Nélkülöző diákként lopott tűzifát, majd egy verséért állt haditörvényszék előtt. Nem ...
  • 2017. november 07., kedd

    Néha az a csoda, amikor egy bortermő vidéken az emberek megérzik a tiszta víz jó ízét. A szekszárdi református gyülekezetben sokan járnak a templomba ...
  • 2017. november 06., hétfő

    „Magyar ember nem hagyja el a hazáját! Még a bitófa alá is vasalt nadrággal megyek!” Ezek Gulyás Lajos feleségéhez intézett szavai. A lelkipásztor az ...