A bibliai szövegek, történetek  vizsgálata kétezer éve foglalkoztatja a teológia művelőit. A könyvnyomtatás meggyorsította a Biblia hatalmas anyagának tanulmányozását. A kutatás egyik vonala a Biblia által közölt történeti adatok vizsgálata, a hitelesség igazolása, a másik pedig az egyes történetek, példázatok, tanítások üzenetének a megfejtése. Ennek legegyszerűbb módja a képes beszéd kutatása: a képben a szó, és viszont: a szóban a kép feltárása. Hiszen Jézus maga alkalmazta ezt a  kettősséget példabeszédeiben. Módszertanilag segített bennünket az ún. Aarne-Thompson népmese-katalógus, melyet a magyar kibővített népmese-katalógus követett 1887-90-ben. Ezernyi mesét viszonylag kevés csoportba tudtak sorolni belső szerkezetük, eszköztáruk, szereplőik, helyszíneik, mondanivalójuk vagy üzenetük szerint.  Antti Aarne & Stith Thompson: The Types of the Folktale.1928.

Az Újszövetség könyvei között a négy evangélium párhuzamosan mondja el Jézus életének, útjának történetét. (A képeken Gogánváralja négy evangélistája.) Német teológusok a különböző bibiliai könyvekben szereplő, azonos témájú történeteket egymás mellé szerkesztették. Synopsis quattuor evangeliorum. Locis parallelis evangeliorum apocryphorum et patrum adhibitis. Editii Kurt Aland. Stuttgart 1963,1985.

Naarden, Hollandia A XVII-XVIII. századi református templomának mennyezetén két sor bibliai kép látható: az egyikben ószövetségi, a másikban újszövetségi jelenetek sorakoznak. Így a párhuzamba állított képek témája, mondanivalója, üzenete látványosan egymást erősíti, magyarázza. www.grotekerknaarden.nl/new/grotekerkNaarden.html.

Az idők során sok bibliai történet képekben is megfogalmazódott, a képek pedig végül alig egy tucat csoportba sorolhatók.  Ezt használtam fel arra, hogy felépítsem minden vasárnapra és ünnepre az évkör szerinti bibliai történetválasztást, amely az evangélium hirdetésének alapja. Ezen rendszer elkészítéséhez felhasználtam  a  középkori egyházi textusválasztási gyakorlatát,  a bibliai hermeneutika tudománytörténetét és a bibliai történetek műfaji vizsgálatát. A mennyezetkazetták ősképeinek azonosítása után minden bibliai történettípus egy-egy ősképet tartalmazó KÉP mellé került, így a prédikációkhoz egy-egy mennyezetkazetta társult kivetítve a templomban. A kazetta és a prédikáció  azonos szerkezettel ugyanazt az igét hirdetheti. 2005 őszén kezdtem el ezzel a rendszerrel igét hirdetni és 10 éven keresztül minden vasárnap egy képet vetítettem ki a templomban.

2005-ben Cseuz Anett a csengersimai mennyezet másolatát az asztalra téve, a Nyilas-kazettára ráhelyezett egy világos Huszár sakkbábut, ami lólépésben lépett háromszor: - A Nyilas Istennek teremtő ereje. Első lépése az élet teremtése, második a világ teremtése, végül a Huszár az angyali üdvözletre lép!

Így kezdődőtt a mennyezet "leolvasása", ugyanis a Huszár, maga Jézus  nem csak ezt a három lépést tette meg, hanem végignyargalt a mennyezeten a teremtés előttől az utolsó ítélet utánig.

Három rendszer egybefonódása vezetett a leolvasáshoz: a 12 állatövi jegy, a 7 égitest és a 6 sakkbábu tulajdonságainak és mozgásának rendje. Egyes kazetták egy-egy állatövi jegynek/csillagképnek felelnek meg. Mindegyik jegy jelölhető a rá jellemző bolygóval, ezeket pedig már a középkortól megfeleltették egy-egy sakkbábunak. A simai mennyezet hálóján is sakkfigurák mint egyúttal üdvtörténeti személyek képviselik a bolygókat. A Király a Nap, a teremtő Atyaisten: minden irányba egyet léphet - ez kiadja a pont közepű kört, a Nap ősi jelét;  a Királynő vagy Vezér a Hold, Mária: a Király párja, ahogy a Nap égi párja a Hold, fényük is egy forrásból való;  a  Futó a Merkúr, a Szentlélek: a leggyorsabb mozgású bolygó, az „istenek hírvivője";  a Huszár (Nyilas, Ló) a Jupiter, Jézus: a keleti állatövben a Nyilast Lónak nevezik;  a Bástya a Szaturnusz: az épített kővár, ami védelmet nyújt az életnek; a Gyalog - mivel kétféle lépéssel mozoghat - kétféle bolygóminőséget jelöl: ha egyenesen lép, akkor a Vénuszt, ami a nőiesség, a szépség, a szerelem és a harmónia bolygója; ha üt, akkor pedig a Marsot, ami a „legfőbb hadúr", a férfias küzdelem képviselője. Egy évnyi képolvasás és bábutologatás eredményeként végül is 17 bábut=üdvtörténeti szereplőt, valamint 80 lépést sikerült azonosítani.

Ha a bábuk személyek, akkor akár élő bábuk is lehetnek, így azután 2008-ban a csengersimai iskolások sakk/üdvtörténeti szereplői jelmezbe öltöztek, és előadták  a 12 lépéssor alapján álló 12 misztériumjátékot, amit készítettem a számukra. Így a mennyezeten rögzült ismeret nemcsak olvashatóvá, hanem megmutathatóvá is vált. A csengersimai - és más - mennyezetfestőknek, a mennyezőknek aligha volt Bibliájuk, mert az akkoriban még nagyon drága volt. Mégis minden korabeli tudást képesek voltak a mennyezetre festeni, egy 250 évig rejtőző rendszer segítségével. A csengersimai mennyezet értelmezési rendszere hozzásegített a többi táblakép azonosításához, a képek csoportosításához, végül a nagy tömegű képből alaptípusok, azaz ŐSKÉPek meghatározásához. Bereczky Zoltán-Cseuz Anett: Simai sakkoló. Püski 2008.