Budapest Pasaréti Református Templom

Bereczky Zoltán 2011 október 2-án elmondott prédikációja

Kedves Testvérek!

Innen, a szószékről körülnézve most először látom, hogy minden éppen fordítva látszik, mint ahogy a karzaton ülve látszott, ahonnan három-négy évtizeddel ezelőtt - vagy 25 éven keresztül - hallgattam Istennek igéjét sok -sok gyermek- és ifjúkori, ma már nagyszülő.korban lévő kedves testvéremmel együtt.

Életemben már nagyon sok templomban jártam - kirándulások, táborok, egyházi szolgálatok és segélyutak alkalmával, és még több templomot vizsgáltam meg képekről építészeti, művészettörténeti, néprajzi és legfőképpen abból a szempontból, hogyan is hirdetik az épületek, szent helyek Istennek igéjét.

Kevés helyen látni ilyen nagy, egybefüggő fehér, szinte vakító falfelületet, mint itt, ebben a templomban, s ez engem mindig is erre az igére emlékeztetett: ha a világosságotok megvan, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek. Ezeket mondá Jézus, és elmenvén, elrejtőzködék előlük. Itt, ebben a templomban mindig is világos volt, s akik egykor ide jártak, s ma ide járnak templomba, azoknak szól a mai igénk is: Nektek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait. Bizony, ez a templom és ez a gyülekezet is már nagyon régóta, amióta megalakult, őriz egy titkot: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkát tudjátok! S nekem az a templom ezt az emléket és ezt a valóságot őrzi, hogy sikerült valami nagy dolog: sikerült az elmúlt évtizedekben megőrizni a titkot, Jézus Krisztusnak a titkát.

Ez a nagy fehér fal felidéz bennem egy régi történetet. Egyszer majdnem sikerült néhány mennyezetkazettát ide elhelyezni. Valamikor raktárosként a Néprajzi Múzeumban dolgoztam, ahol nagyon sok titkot őriztek, és azidőben senkinek sem volt érdekében, hogy láthatók is legyenek az ott őrzött tárgyak. Sőt erősen titkolták, hogy vannak olyan tárgyak, amelyek Isten igéjét hirdetik valamilyen módon. Felfedező útjaim egyikén a raktárban egyszer egy hatalmas táblaképet fedeztem fel, amin egy gyönyörű forgó nap képét láttam. Éppen olyan volt, mint itt az úrasztalán az írásos terítőn. Akkor a legrégibbi mennyezetkazettás templom, az erdélyi ádámosi templom festett mennyezetkazettájára bukkantam. Tudtam, hogy titkot őriz és továbbít későbbi korok emberének is, és ez a felette nagy titok Krisztusnak titka kell legyen.

Nektek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait.

Azokban a nehéz évtizedekben múzeumi raktárakban őriztük, raktároztuk, leltároztuk a magyar népi kultúra fennmaradt tárgyait, a titkokat, amelyek egész nemzeti kultúránkat, és azokban a mi keresztény kultúránkat, azaz Krisztust őrizték. Nem beszéltünk róluk sokat, mert bár nem tudtuk pontosan, miképp, de mégis éreztük, hogy a magyar kultúra keresztény kultúra, s valahogy mindenképpen meg kell őrizni. Néhány év múltán a múzeumból a teológiára kerültem, és mivel már házas voltam, a zsinat gyűjteményi osztályán dolgoztam mint nyilvántartási szakember. Az volt a dolgom, hogy megkeressem a múzeumok raktáraiban őrzött egyházi-gyülekezeti tárgyakat. Bejárva újra a múzeumba, szorgalmasan másoltam a katalóguscédulákat, majd egy alkalmas pillanatban a büfében a régi munkatársaknak elejtettem, hogy újabban ( a hetvenes években !) a kommunista állam derék módon közeledik az egyházakhoz és így vissza fogja kapni a református egyház a mennyezetkazettákat, hogy például ide Pasarétre, erre a nagy üres falra feltegyék… Alig egy hét múlva a múzeum folyosóján szembe jött velem a főigazgató és már messziről hangoskodott: - Nem fogja visszakapni az egyház a mennyezetkazettákat! Már kiemeltük a vizes raktárból őket, restaurálni fogjuk és kiállítjuk, méghozzá állandó kiállításra. Sohasem fogjátok megkapni! - Megköszöntem kedvességét, hogy megmentette a magyar kultúra és Krisztus titkát őrző kazettákat, ezek ma is láthatók a Nemzeti Galériában. Igazából csak azt tudtam, hogy Isten szeretetének titkát fogalmazzák meg ezek a csodálatos tárgyak, de akkor még nem tudtam, hogyan. Pedig (nekünk) … megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait.

Talán nem is baj, hogy megmaradt ez a fal itt fehéren, tisztán, a világosság titkának jeleként. Sokan tudják, hogy ez a templom úgy épült még a világháború előtt, hogy a másik falon nem csak ott fent volt üveg, hanem le a földig csupa üveg volt minden, hogy a fény, a világosságosság áradjon be a templomba. A tervező azzal, hogy utat adott a Napnak, a fénynek, egyben beengedte ide az Úr Istent, hiszen "Nap az Úr Isten", és az ő szent Fiát, Jézus Krisztust, aki maga a világosság. Ezt a világosságot, ezt a fényt kell megőriznetek a Szentlélek segítségével. Ezek a falak így lettek építésük pillanatától templommá. Sajnos a szörnyű háború, a lövöldözéssel, sérültekkel, halottakkal járó front után le kellett falazni itt mindent , olcsóbb volt a tégla, mint az üveg. Azóta az itt elhangzott igék tették és teszik templommá a templomot mind a mai napig, s nektek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait.

Mi van a titkaiddal? Mi van azokkal a titkokkal, amelyeket jól elrejtettél és senkinek sem, talán még magadnak sem, Jézusnak sem mondasz el? Meddig őrizgeted őket, jól tudva, hogy jobb lenne megtisztulni tőlük?

Ismered és őrzöd-e az igazán nagy titkot, hogy Jézus megtisztította, megváltotta az életedet? Használod a titkot a mindennapokban? Benne van a titok a munkádban? Eljutott a titok a házastársadhoz, a gyermekedhez, a szüleidhez, a tanítványaidhoz,, a munkatársaidhoz ?

Amikor régen, 2o-25 éven keresztül szinte minden vasárnap ennek a templomnak a karzatán ültem, nem ez a terítő volt az úrasztalán és a szószéken, hanem tiszta fehér, aminek a mintáját csak úrvacsoraosztáskor láttuk közelebbről. Most itt ezek a szép piros, életszínű írásos virágok díszítenek mindent. Lehet, hogy ez itt valami írás? Csak nem a mi szent írásunk? Jó, hogy itt van ez a terítő és jó, hogy nagyon sok lelkész és mások Bibliáját ilyen gyönyörű hímzés borítja. Mindezek között Kori néni Bibliája volt mindig is a kedvencem, - aki itt lakott a szemben lévő házban. Nemcsak, hogy mindennap olvasta és emiatt már majd' minden lap kijárt belőle, hanem benne tartotta könyvjelzőként a gázszámlától kezdve az összes orvosi leletét. Ez a Biblia univerzális volt, mert pl. engem, az ifjú, esténként Toldit táncoló táncost Kori néni, a gyógytornásszá vált egykori balerina a tükör előtt arra tanított, hogyan is kell egyenesen állni,forogni, lépni, menni - fejemen a gyönyörű szép hímzéses, salátalapos Bibliával….. Benne volt a könyvben, a Bibliában Jézus minden titka, és rajta volt a Biblia borítóján is írásos jelekkel - én meg álltam, fejemen a Bibliával, szívemben és testemben őrizve Krisztus titkát, ahogyan nektek is megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait.

De hát mi is van ezeken a terítőkön? Kedves pasaréti testvérek, hadd áruljam el, hogy vagy harminc évi kutatás és egy fiatal gyülekezeti tagunk Istentől kapott felfedezése eredményeképpen sikerült megérteni, hogy a távoli csengersimai templom festett mennyezeti képei mit is jelenthetnek. Ennek nyomán tudjuk, hogy ezeknek az "írásos mintáknak" is pontos jelentésük van. Titkot őriznek, mégpedig keresztyén hitünk titkait. Életünk legnagyobb élménye volt, amikor rádöbbentünk arra, hogy MEGTALÁLTUK az általunk csodált, szeretett s a magyarság által megőrzött gyönyörű képek, hímzések, rajzok, festmények értelmezhetők és megfejthetők, és mindegyik hozzánk szól, Krisztus titkát őrizve. Ahogyan nektek is megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait.

Ezeken a terítőkőn két fő jelet látunk. Az egyik jelentése, …aki fogantatott Szentlélektől és született szűz Máriától, az feltámadott és feltámadásával megnyitotta a kapukat az ég és föld között. Felszámolt minden gátat teközötted és az Isten között. Vagyis ugyanaz a tudás van rávarrva a terítőre, amit itt őriztek a szívetekben és az életetekben évtizedek óta. Aki készítette, talán már nem tudta, nem tudhatta, hogy üzenetet közvetít, de nem tudott mást csinálni, minthogy hűségesen hirdesse az evangéliumot ezekkel a jelekkel, amelyeket megörökölt magyar keresztény őseitől…S van egy másik jel is, mégpedig a hét lánggal vagy virággal forgó Nap jele, amely a folyamatosságot, s az időn túliságot is jelenti. Tehát nem csak Jézus Krisztus titkát őrzik ezek a jelek, hogy feltámadott, hogy újra értelmet adott az emberek életének és így a te életednek is, mert megnyitotta a kapukat ég és föld között, hanem azt is üzeni ez a jel, hogy minden időben érvényes Isten kegyelme, azaz Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz…Tehát most …nektek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait.

Minden nap használt Bibliájuk a keresztény gyülekezeteknek, s hívő embereknek csak néhány évszázada van. Ezért hát ezek a minták nem valami pogány agyszülemények, hanem az évszázadok során képben megőrzött evangélium. Krisztus titkának jelei. De jó, hogy megtaláltuk a kulcsot a titokhoz , hiszen már azt hittük, hogy a magyarság úgy ahogy van, pogány volt és pogány is maradt, mit sem változtatott rajta az elmúlt ezer év. Hányszor hallottuk, hogy a magyar nép nem tért meg, s nem az Isten útján járt. Ezért is sújtott annyi szenvedés, ezért büntetett minket Isten törökkel, tatárral, Habsburggal, szovjettel, globalistákkal, s még ki tudja, kikkel. De jó tudni, hogy a magyar nép műveltsége mindenestől keresztény a kezdetektől fogva, még ha a legutóbbi Bibliás évszázadok alatt szinte elfelejtődött is a jelek értelme, amire persze rásegítettek éppen aktuális szellemi, lelki megszállóink. Pedig szólnak hozzánk a jelek, jelentésük föltárul, megérthetők, s beépíthetők életünkbe szervesen, ahogy itt ezek a terítők is a titokról beszélnek és nektek most megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait.

A világon sok ezer keresztyén szenved ma is üldöztetést hite miatt. Sokáig nekünk is titokban kellett tartanunk Istenhez tartozásunkat, de ma már nem olyan időket élünk. Mégis - a korábbi népszámlálási adatokból - tudjuk, hogy bár itt sokan vannak vasárnapról vasárnapra - , az egész népességhez képest alig néhány százalék jár rendszeresen templomba a magyarok közül. Pedig nagyon sokan keresik a magyar kereszténységüket. Ezért ezt a titkot, hogy Isten kegyelme velünk van Jézus feltámadásában, el kell mindenkinek mondani. Különösen most, amikor Európa megtagadta közös alkotmányában a kereszténységet, azaz hivatalosan, politikailag, gazdaságilag, kulturálisan nem őrzi a titkot. Mi magyarok, éppen a krisztusi titkot őrző keresztény kultúránk segítségével , - mely kultúra őrzi a legtöbb ősi elemet minden tekintetben - kell hirdessük itt Európában az evangéliumot. Hiszen a koronán Krisztus van kiábrázolva, az alaptörvényünk így kezdődik: Isten áld meg a magyart! Egész Európa, s minden józanul gondolkodó ember ma keresi azt a titkot, amely Krisztusnak a titka , és keresi azt a formát azt a kultúrát, amely segítségével ezt meg is lehet élni, s ez az hogy Nektek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait.

Miközben őrizzük a titkot, adjunk szüntelenül hálát Istennek, hogy erőt adott a titok megőrzéséhez és lehetőséget arra, hogy elolvassuk az ő jeleit. Kiáltsunk hozzá, hogy őrizzen meg bennünket továbbra is, mert ha te meg nem tartasz minket, Uram Isten, hiába vigyáznak a mi szemeink. Ámen