Reformáció napján elmondott prédikáció gondolatai.

Jakab 3:17.

A felülről jövő bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos , engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes.

A reformáció ünnepén visszatekintünk az elmúlt fél évezredre. Általában ilyenkor a szószékeken végigsorolják azokat a tételeket, amelyek megkülönböztetnek bennünket a római katolikus egyháztól. A felülről jövő bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos , engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes.

Vannak olyan hívek, lelkészek, egyházi csoportok, akik ma is irtóznak a római katolikus misétől, vallásgyakorlattól, a pap ruhájától, hangjától és mindattól, ami őket jellemzi. De nem csak tőlük, hanem minden más reformátustól is, aki nem olyan, m int ők. Ez a türelmetlen törvénykező csoport, minden felekezetben törvény vallású és nem szeretet vallású. S persze nemcsak külsőségekről van szó, hanem dogmatikai, hitvallásbeli, etikai különbségekről is. Évtizedek, évszázadok teltek el hitvitákkal, s még ma is hallani vitákat arról, hogy melyik az igaz vallás, igaz kegyességi szövetség és melyik a hamis. Búza és a konkoly. Arról lehet felismerni öket, hogy ezt mondják, gondolják: - ÉN VAGYOK a búza, te vagy a konkoly.

A felülről jövő bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos , engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes.

Elfelejtkezünk arról, hogy az európai ősműveltségnek, melyet az antropológusok, genetikusok és a nyelvészek szerint a negyvenezer éve helyben lakó őslakosság hozott létre, nem csak ősnyelve, ősjelkép rendszere, őstáncai, ősmondái voltak, hanem ősimaképei, ősi Istenhez kapcsolódó gondolatai, cselekedetei is. Nyomon követhető mindez a parancsolatokban. Előbb csak a nagy parancsolat volt. Szeresd az Istent és szeresd az embert. Ez volt az alap.  Ezt magyarázta a 10 parancsolat, majd a 10 parancsolat magyarázata vagy 650 tételben. És akkor jött Jézus és a szeretet ősparancsolathoz, valláskultúrához tért vissza. Hanem azt mondom, hogy egymást szeressétek. A felülről jövő bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos , engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes.

A református gondolat szerint mindig szűkítésről van szó. Igyekeztek a reformátorok lehámozni mindent a kijelentésről, ami az évszázadok alatt feleslegesen reá tapadt. A reformátusok számára a Biblia az Isten Igéjének hordozója, a katolikusok számára a Biblia és a szent hagyomány. A reformátusok egyedül Jézus Krisztust tartják az Isten és az ember közötti közbenjárónak, a katolikusok ehhez hozzá veszik a szenteket, s az őrangyalokat is, sőt Szűz Máriát is, mint kiemelt személyt. Egyébként Szűz Mária magyarok számára különösen fontos személyiség, ugyanis István király Máriának ajánlotta fel a Magyarországot, amely felfogható sokféle értelmezéssel, de úgy is, mint Rómától való különállás kijelentése. Azaz nem a római egyház hűbérese Magyarország, hanem egyenesen az ég királynője, Mária tulajdona. Ennek a gondolatnak és tettnek nagyon fontos jelentése volt 1000 évvel ezelőtt. Szinte egyházszakadással fenyegetett. Nem is kapott a magyarság azóta sem segítséget a pápától, sem a tatár idején, sem a török idején, sem pedig a múlt században a szabadságharc idején. Ma pedig a római katolikus egyház a csángóknak még magyar nyelven miséző papot sem hajlandó küldeni. Pedig a XVI. században a reformáció idején csak és kizárólag Csíkban és Moldvában maradt meg háborítatlanul a katolikus egyház. Kár, hogy a hivatalos protestáns egyházak  lavórjából a magyarok boldogasszony ősképe is kiloccsant a gyerekkel együtt.  A felülről jövő bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos , engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes.

Van egy emlékünk, hogy a magyarság István király előtt nem pogány, hanem keresztény volt. Keleti keresztény, amelyet András, Tamás, és más apostolok, valamint a nesztoriánusok és a maniceisták vittek keletre. Nagyon messzi. Ez a keleti kereszténység mindig is jelen volt a Kárpát - medencében, sőt megerősítették a keletről jött Árpád magyarjai is. Ezt a kereszténységet, vagy 4 - 5 hullámban megpróbálták az árpádházi királyok politikai okokból  kiirtani. A látható egyházat ki is irtották a emberek istenhez való tartozásuk ősgyakorlatát nem tudták. Így lett MAGYAR EGYHÁZ az unitárius és a református vallás. S erről tanúskodnak a kazetták is. De az ősi kereszténységünket előbb a református puritanizmus, már a XVI. században meglévő könyörtelen, mindig Isten törvényére és a nyugati teológiára hivatkozó türelmetlensége és a pietizmusból kinövő, mai nemzetek feletti univerzális, globalizált kegyes, jó hívő irány az eredeti magyar vallásmüveltségben megmaradt ősi keleti kereszténység minden látható elemét kiradírozták. A felülről jövő bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos , engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes.

Ma egyházpolitikai okokból, figyelnünk kell nyugatra. Nem hozhatók elő az alapkérdések, így csak az 500 évvel ezelőtt megállapított válaszok érvényesek. Ma lelki globalizációs okokból nem hozható elő a nemzet kérdése, mert aki hívő akkor lesz igazán hívő, ha zsidó keresztényként teszi ezt meg. Még jó, hogy a politikai , gazdasági folyamatok és kényszerek ma Közép - Európát a nemzeti gondolat felé indította el. Biztos, hogy 500 év után lesz kérdés az istenhez való tartozás őskulturája felé is.  A felülről jövő bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos , engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes.

A reformáció azonban nemcsak vallási megtisztulást hozott, hanem a teológus tudósok szerint a protestáns etika alapvetően megváltoztatta a világot. Magyarul azok, akik az új vallás hívei voltak, másképpen gondolkodtak és másképpen éltek, mint a régi vallásrend hívei. A kegyes, minden nap imádkozó, tisztességes, becsületes családok minden vagyonukat, minden keresetüket újra visszaforgatták és egyre jobban fejlesztették termelőképességüket. Azaz a mesteremberek nem költötték el a pénzüket, hanem újabb és újabb szerszámokat, eszközöket, nagyobb műhelyt, tágas, jól felszerelt házakat vásároltak, egyre több alkalmazottat alkalmaztak és ennek segítségével még több jövedelemre tettek szert. Ez a különbség ötszáz évvel ezelőtt tényleg nagy különbség volt. Azt mondják a tudósok, hogy ennek köszönhető a mai civilizáció, a mai magas európai életszínvonal, s az, hogy mára az egész világ egészen más, mint fél évezreddel ezelőtt volt. A felülről jövő bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos , engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes.

A baj az, hogy akkor az emberek kimondottan Isten dicsőségére cselekedtek, s minden vagyonukról tudták, hogy egyedül Istennek köszönhetik, mára viszont az emberek többsége, akár református, akár katolikus elfordult az Istentől. Igaz, mostanában a politikai helyzet, vagy a migránsok azért eszébe juttatták Közép - Európa népeinek, hogy kéne a kereszténység. A mai világ nem az Isten ismeretéből, szeretetéből él, hanem mindent a pénz, ezen belül pedig szűk pénzügyi csoportok próbálják meg irányítani. Az emberek a reformáció után csak egy-két évszázaddal lettek ilyen mértéktelen  haszonlesők, s a mai globális pénzhaszonleső állapot csak nagyon lassan, a mai időkre alakult ki. A felülről jövő bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos , engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes.

Hogy milyen szörnyű hatása van a pénznek az abból látszik, hogy az ősi, évezredek alatt kialakult önfenntartó, életképes kultúrákra ráépült egy teljesen emberidegen, kizsákmányoló, pénzszívó egyenkultura, egyenviselkedésmód. Itt Európában és az egész világon. Moldvában, a csángók között Luisi Kalugarban lehet kólát kapni, Dél - Amerikában a legeldugottabb helyen is az emberek farmer nadrágban járnak. Afrikában mindenütt fogni lehet a műholdas adásokat és a kicsi néger gyerekek amerikai rajzfilmeken nőnek fel, elfeledve a régi meséket. Valamint mindenki rajta van a fészbukon.

Ma nincsen a világnak olyan helye, olyan népe, embercsoportja, amely ki tudná vonni magát a jelen hatalmi viszonyai alól. Számítógépekkel össze van kötve az egész világ egyetlen nagy piaccá, ezért képtelenség kivonulni egy-egy országnak, vagy egy-egy családnak, egyháznak ebből. A pénzben élünk, akár akarjuk, akár nem, s a pénz az, ami már nemcsak a külső életünket, hanem sok esetben a mindennnapi létezésünket is meghatározza. A felülről jövő bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos , engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes

A reformáció azt jelenti: visszatérni az eredetihez. Visszatérni Jézus Krisztushoz.

Gazdasági szempontból ma azonban nem lehet visszatérni az eredeti állapotokhoz gazdasági, társadalmi téren. Ma képtelenség visszatérni a természethez, képtelenség kivonulni a világból, mint azt a szerzetesek tették, és mintha képtelenség lenne visszatérni az Istenhez. Most ötszáz év után újabb változás elé nézünk életünk minden tekintetében. Akkor ugyanis, amikor 500 évvel ezelőtt megváltozott minden, egy hiány volt az emberekben. Hiányzott az Istenhez való tartozás személyes élménye. Istent a formák, a gyönyörű templomok, a szebbnél szebb énekek közvetítették az emberek számára, de igazából a személyes hit és a személyes, tudatos isten-élmény hiányzott. Ezt a reformáció adta meg.

Ha valahogy ki akarunk kászálódni ebből a mai életcsapdából, amelyben benne van az egész világ, akkor azt kell megkeressük, hogy mi hiányzik ebből a világból. A válasz erre az, hogy látszólag semmi. Mindenünk megvan. Élelem, ruha, lakás, sokunknak kiskert, nyaraló, könyvek, TV, számítógép, minden héten találkozunk hívő testvéreinkkel, imádkozunk, énekelünk, mi igazán sokat énekeljük a régi gyönyörűséges énekeket... mi hiányozna a világból ? Mi kell még? A felülről jövő bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos , engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes.

Irgalmasság. Ugyanis ebben a világban nincsen irgalom. Nem lehet. Nem adhatom át a helyemet másnak, mert akkor nekem nem lesz munkám és nem tudom eltartani a családomat. Egyetlen vállalkozás, egyetlen intézmény, egyetlen család, egyetlen ember sem mondhat le a vagyonáról, cselekvőképességéről mások javára, mert meggyengül és elveszíti cselekvőképességét. Közgazdasági szempontból nincsen megoldás.

Mégis nekünk irgalmasságban kell élnünk. Ugyanis az Atya irgalmas volt velünk, amikor megteremtette az életet és minket erre a földre küldött, hogy itt éljünk. Az Atya irgalmasságot cselekedett Noéval és így elmondja nekünk, hogy mindig irgalmasságot fog cselekedni az emberiséggel. Nem elpuszítani akar bennünket, hanem megtanítani az életre, a boldogságra. Isten bennünket azért küldött erre a földre, hogy boldogok legyünk.

Miképpen lehet a pénzhatalom markában boldog az ember? Úgy, hogy irgalmassággal kell fordulnunk önmagunkhoz és azokhoz, akik körülöttünk élnek. A családunkhoz, a munkatársainkhoz és minden keresztyén testvérünkhöz. Meg kell keresnünk azokat a pontokat, amelyekben egyek lehetünk: az irgalmasság, a szeretet, a jó cselekedetek. S akkor majd a Lélek megmondja, hogyan és miképpen cselekedjünk. A LÉLEK kell ahhoz, hogy az Istentől formált lelkünket és életünket, amelyet a pénz világa annyira deformált, hogyan is reformálhatjuk tisztává, azután békeszeretővé, méltányossá , engedelmessé, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljessé.