Gyülekezetünk egyéni honlapja:

http://refkom.fw.hu/


Komáromi Gyülekezet története

Komárom neve bizonyára a Vármegye első ispánjának (Komár) emlékét őrzi, ehhez járulhatott a kicsinyítő funkciójú -m képző. A megye legsajátosabb sorsú városa, mely évezredek óta lakott hely. Otthonra leltek itt a folyók találkozásánál a kelták, a rómaiak s a honfoglaló magyarok. Komárom várát és a köréje szerveződött várispánságot már 1037-ben említik az oklevelek. A vár neve vitatott eredetű. Egyes források szerint a Kamár személynév, mások szerint a szláv komár (szúnyog) szó származéka. Találkozunk olyan magyarázatokkal is, mely szerint a komora, komorin, azaz kamarai hely megjelölést rögzíti. A várral szemben, a két part közötti átkelőhely déli pontján szintén kialakult egy település a XI-XVI. században, melyet Rév-Komáromnak is neveztek. Ez elnéptelenedett, majd a XVIII. sz. elején a mai Erzsébet híd déli hídfőjénél "Rév- elnevezéssel újból benépesült. Az évszázadok során egészen a 1740-es évekig főleg a Duna bal partján fekvő várat övező város fejlődött, mint a nevéről jegyzett vármegye székhelye. Még e században a két part között repülőhíd révén összeköttetés jött létre. A Duna jobb partján lévő hídfő újból benépesült, melyet ebben az időszakban Újszőny néven emlegettek, lévén, hogy Szőny mellett létesült. Ennek hatására Szőnyt a XVIII. században Ószőnyként különböztették meg a kialakuló, fejlődő Újszőnytől. Tőle nyugatra feküdt Koppánmonostor (Katapánmonostor). A török idők alatt elpusztult, majd ismét benépesült kis település Ó-, majd Újszőny részeként élte életét. 1900-ban Újszőny és Komárom - melyet Rév-Komárom előnévvel is illetek - egyesült. Az első világháború után - a trianoni békeszerződés értelmében - ismét külön választották. Az ősi város, Komárom (Rév-Komárom, Észak-Komárom) a Komarno nevet kapta, s határainkon kívülre került. A volt Újszőny (Újkomárom, Dél-Komárom megnevezés is ismeretes) lett a magyarországi Komárom. Az 1938-as első bécsi döntést követően a Duna két partján fekvő város ismét egyesült, majd 1945-ben szétvált. A jelenleg is fennálló helyzetet a Párizs környéki békeszerződés rögzítette. A Duna jobb partján lévő Komárom, mely magában foglalta Koppánymonostort, megőrizte városi rangját. 1977-ben Komáromhoz csatolták a korábban önálló Szőnyt.
A Duna jobb partján fekvő településrész közigazgatásilag korábban Szőnyhöz tartozott. Fejlődését elősegítette a Bécs-budai országút közelsége és a szőnyi uradalom terjeszkedése. Hajóvontatók, fuvarosok telepedtek le itt. 1764-ben már 242 lakosa volt. 1777-ben Újszőny néven önálló község lett. Itt volt az Ács és Neszmély közötti posta váltóállomása is. Újszőny a szabadságharcban csaknem teljesen elpusztult. A rövidesen megkezdett újjáépítés során a tervek már a Duna mindkét partjára kiterjedő, egységes Komárom gondolatának jegyébe készültek. a trianoni békeszerződés nyomán a magyar területen maradt Dél-Komárom önálló árossá lett. Az önálló városi részhez szükséges középületek, a gazdasági és egyéb feltételek azonban hiányoztak. Az 1919-38 közötti időszakot az építkezések jellemezték. Ekkor épült a városháza, a polgári iskola, a katolikus iskola, a rendőrség, a járásbíróság, a strand és egyéb középületek. 1922-ben Szőny határából nagy területeket csatoltak Komáromhoz, a külső képében is városiasodó település lakossága 1938-ban 8000 fő volt. Ekkor a városhoz tartozott Koppánymonostor, a Csillag-, az Igmándi- és a Monostori várerőd is. 1938-45 között a felvidéki részek visszacsatolásával ismét egyesült a két város. A II. világháború súlyos károkat okozott. A visszavonuló német csapatok a hidakat felrobbantották, a város víz nélkül maradt. Ebben a helyzetben az erődöknek különleges szerep jutott. Az Igmádi-Erődben helyezték el 1939-ben a Magyarországra menekült lengyel katonaság egyes alakulatait, a Csillag-erőd egy ideig lőszerraktár lett. A város 8000 lakosából 3700 maradt a megrongált, tönkretett településen. Az újjáépítés leírhatatlan nehézségek árán indult meg. Csehszlovákiából sok önként eljött, valamint kitelepített család költözött ide, a lakásínségben még az erődök egészségtelen kazamatái is megteltek. Az 1950-es évek elején indult meg a lakásépítés, majd elkészült a város rendezési terve. A város 1919-ben rövid ideig Komárom vármegye székhelye volt, 1950-ig a gesztesi, ugyanezen év június 1-től a komáromi járás székhelye lett és maradt a járások megszűntetéséig.
A református egyház 1919-ben alakult, élete 1921. október 18-án kezdődött. Iskolájukat 1923-ban nyitották meg. 1924-ben vált önálló anyaegyházzá. Az 1928-ban felavatott neoromán homlokzatú templomnak bélletes kapuzata is neoromán. A belső szegmensíves dongaboltozat, a karzat földszintjén román kocka és kosárfejezetekkel, magyaros díszítésű keresztelőkúttal, neoromán szószékkel. Kétmanuálos orgonáját Gersetenengst József építette 1940-ben 9 változattal, 1958-ban Fittler Nándor felújította. Emléktáblák: 1. A cinteremben: "E szent hajlék épült az örökkévaló Istennek dicsőségére Főtiszteletű és méltóságos dr. Antal Géza püspök lelkészsége és Szenczi Mihály gondnoksága idejében gr. Klebersberg Kunó m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter őfőméltósága támogatásával az Úrnak 1929. esztendejében. Tervezte Dudás Kálmán műszaki tanácsos. Építették Káldy Mihály és Farkas Árpád építőmesterek. >Nem egyéb ez, hanem Istennek háza és az égnek kapuja. I Mózes XVIII:17.<-
2. 1947-97. "Jövevény voltam és befogadtatok... Máté 25: 35. Az áttelepítés 50. évfordulóján a gondviselő Isten iránti hálából állítatták a Komáromban otthonra lelt reformátusok.-
Az úrasztala carrarai fehér márványból készült, aljzata 50 cm széles, a tartóoszlopa 30 cm, lapjának átmérője 1m. Felirata: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan. Máté 11:28.- A K-Ny-i tengelyű templom nyugati homlokzati tornya 38 m magas. A belső 17x24 m-es, 400 ülőhellyel.
Az 525kg-os harangot Seltenhofer Frigyes öntötte 1932-ben Sopronban, felirata:
"Az Örökkévaló Istennek dicsőségére ajándékozta a református nőegylet dr. Toót Zsigmond elnöksége alatt vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzósága, dr. Antal Géza püspöksége és Szenczy Mihály főgondnoksága idejében... Hiszünk Magyarország feltámadásában. 5638 sz.- A 75kg-osat Walser Ferenc öntötte 1895-ben Budapesten, felirata: "Az újszőnyi ev.-ref. egyháztagok részére készült Pap Gábor lelkész, Konkoly Thege Béla főgondnok, Pap Sándor iskolai gondnok és Mészáros Gyula tanító működése idejében...2230. sz.-
Lélekszáma: Fényes Elek szerint 212 református, 590 római katolikus, 23 evangélikus lakossal. A 1941-es névtár szerint 7562 lakosból 1402 református, 1999-ben kb. 1955 református.
Lelkészei: Győry Elemér 1923-26. - Dr. Antal Géza 1924-27. - Sári Imre 1927-53. - Trombitás Dezső 1953-54, esperes. - Gyulay Imre 1955-95. - Máté László 1995-től mind e mai napig.
Helyettes-, segéd- és hitoktató lelkészek voltak: Szíjj József 1919. - Németh István 1919-21. - Mikos Lajos h. 1922-23. - Várady Lajos h. szőnyi, 1923. - Csizmadia Dániel sl. 1924-25. - Szűcs István 1925-27. - Fazekas Mihály 1927. - Mátyás Lajos h. 1927. - Pintér Béla h. 1954. - Gyulay Imre hitokt. 1947-55
Az 1921. október 18-án választott presbitérium tagjai voltak: Szenczy Mihály gondnok, Asztalos Béla, Czina Lajos, Cseke Sándor, Győri Gergely, dr. Jakus Benő, Komlóssy Károly, Konkoly Thege Béla, Molnár Sándor, id. Papp János, Sulacsik Lajos, Szakáll Imre, Szathmáry Gyula presbiterek.

A KOMÁROMI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG TEMPLOMA
Egy új egyház a trianoni határon
Dr. Antal Géza püspök hatalmas egyházépítő munkája.
Írta: Mátyás Lajos

Hazánk kegyetlen megcsonkításának illusztrálására alig lehetne megkapóbb példát találni Komárom városánál, mely a trianoni béke előtt, az ország szívéhez közel, most egészen az ország széléhez került. Magát a várost is kettészelte a trianoni békeszerződés által megvont határvonal. A régi Komárom megyei hivatalokkal, nagyszabású kultúrintézményeivel a csehek számára utaltatott át, dacára annak, hogy a vármegye székházával az összes várlakossága színmagyar úgy, hogy egyetlenegy tótul, vagy csehül beszélő ember nem volt polgárai között. Odaát maradt a virágzó református gyülekezet, Jókai által annyiszor megénekelt kollégiumával, díszes templomával, püspöklakásával, s iskoláival egyben. A Duna innenső részén elterülő régi Újszőny, majd Komáromújváros csak most fejlődik, s fejlődését egyedül annak köszönheti, hogy kiváló vasúti csomópont Budapest és Bécs között, Győr mellett a legforgalmasabb vasútállomás.
Csonka Komáromnak mintegy 7000 lakosa van, melynek kb. egynegyede református. A református híveknek míg az egyház a komáromi anyaegyházhoz tartozott, csak egy kis iskolájuk volt, isteni tiszteletre, s egyházi ünnepélyekre, a Duna túlsó partján lévő Komáromba játak át. Ez az állapot Komáromnak cseh uralom alá jutásával megszűnt. A komáromi hívek kezdetben régi iskolájukban, majd a város különböző nagyobb helyiségeiben gyűltek össze isteni tiszteletre. 1923-ban a kultuszminisztérium támogatásával megépítették új iskolájukat, melyet a Dunántúl nagynevű püspökéről, a majdnem két évtizeden át volt komáromi lelkészről: "Dr. Antal Géza elemi iskolá--nak neveztek el. Ettől az időtől kezdve ennek az iskolának tanterme szolgált isteni tisztelet tartására oly módon, hogy a két terem között lévő deszka közfalat eltávolították, s az isteni tisztelet végeztével újra helyre állították. Ez időre esik legnagyobb magánháznak megszerzése is, melyet a gyülekezet akkor gondozólelkészének, Győry Elemérnek és a gyülekezet gondnokának Szenczy Mihálynak gondoskodása folytán előnyös árban sikerült megszerezni. Az egyháznak első alapjai így meg voltak vetve, bár a gyülekezet még nem alakult meg önálló anyaegyházzá, ez csak 1924 őszén történt meg, amikor is a gyülekezet egyhangú lelkesedéssel meghívta a dunántúli egyházkerület nem régen azelőtt megválasztott püspökét, dr. Antal Gézát lelkészül, aki a meghívást elfogadta és 1924. decemberében elfoglalta a komáromi lelkészi állást.
Ettől fogva a gyülekezet gyors ütemben, s hatalmas arányokban fejlődött tovább. Az egyház megvásárolt egy, az említett lakás tőszomszédságában lévő nagy magtárépületet, hozzá mintegy 800 négyszögöl telket. Komárom városától sikerül sikerült kieszközölnie, hogy a város ezen telekkel határos, mintegy 1200 négyszögöl beépítetlen területet elcserélje az egyház tulajdonát képező és távolabb fekvő földbirtokból kihasított egy és félszer akkora területért. Az egyház így a maga 1923-ban épített iskolájával közvetlen szomszédságba került, s belsősége, amelyen lelkész lakása is fekszik egyike a legnagyobb belsőségeknek, mert mintegy 4000 négyszögöl kiterjedésű.
Ezen a gyönyörű belsősége emeli fel az egyház a maga tanítói lakását és templomát. A tanítói lakás három tanító számára készült, akiknek lakása mellett épült fel az egyház csinos tanácsterme is. Ez az épület augusztus 1-re elkészül és átadatott rendeltetésének.
A templom a nagybelsőség északi részén emelkedik, amelyen az eredetileg megvett lakás egyik szárnyépülete állott, s azt a szárnyépületet az egyház lebontotta, a kikerült anyagot: tető, cserepet résben a tanító lakás, résben a templomépítésnél használta fel. A templomot Dudás Kálmán műépítész, az Akadémia műszaki tanácsosa tervezte, építését Farkas Árpád és Káldy Mihály győri vállalkozók nyerték el, mint legolcsóbb ajánlattevők. Az anyagot az egyház szerezte be, s ennek a beszerzése kerek 600 millió koronába, azaz 50000 pengőbe került. Az építést magát az építési vállalkozók kerek egy milliárd koronáért, azaz nyolcvanezer pengőért vállalták el úgy, hogy a templom százharmincezer pengőbe került. Ebben nem foglaltatnak benn a templom belső berendezései, a harangok és az orgona, amelyeknek beszerzése a gyülekezet tovább áldozatkészségére vár. A tekintélyes összeg előteremtésében az egyházat nagymérvű segélyben részesítette a kultuszminiszter úr, hogy csonka Komárom, Csonka-Magyarország ezen végvára egyházi értelemben is minél előbb megépüljön.
A templom építését a vállalkozók október közepére kötelesek befejezni, s a komáromi református hívekben él a reménység, hogy október 31-én, a reformáció emlékünnepén átadhatják templomukat rendeltetésének.
A Komáromi Református Egyházközség megalakulása időpontjához a presbiteri jegyzőkönyve alapján annyi kiegészítés szükségeltetik, hogy különálló szervezeti egységként 1921-ben kezdődik a gyülekezet élete. Akkor még az "egységes komáromi református egyház újvárosi parochiális köre--ként határozták meg magukat eleink. Az 1921. október 18-án tartott egyházközségi közgyűlésen választottak önálló presbitériumot, határoztak meg önálló díjlevelet leendő lelkésznek, tanítónak. Az első presbitérium névsora: Szenczy Mihály gondnok, Asztalos Béla, Szakáll Imre, Sulacsik Lajos, Konkoly Thege Béla, Győri Gergely, Czina Lajos, id.
Dr. Antal Géza püspök egyházépítő munkájának hatalmas eredménye: a pompás szépségű református templom, elölnézetben.