Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

Amit a Pátkai Református Egyházról tudni érdemes:

A település Budapesttől mintegy egyórányi autóútra fekszik a Vértes hegység és a Velencei Hegység közötti Zámolyi medence déli részén. Lakossága 1650 fő körül alakul. Nyolc osztályos iskolájának névadója Gárdonyi Géza, aki gyermekkora nyarait itt töltötte. Vak Bottyán kuruc generális 1707-ben e községben tartott haditanácsot, erre az Önkormányzat falán emléktábla emlékeztet. A település mellett fekvő víztározó római eredetű, túlsó partján még pár éve is kerültek elő használati tárgyak. A honfoglalás korából származik a Nemzeti Múzeumban őrzött, Pátkán előkerült fibulapár.
Pátka község neve írásban először egy tizenharmadik századi pápai tizedjegyzékben szerepel, még Patca írásmóddal. Ezzel együtt a hódoltság előtti történetéről nem sokat tudunk. Az bizonyosnak látszik, hogy a 16. és a 17. század fordulóján virágzó település volt, erős, a kálvini reformációt követő gyülekezettel. Alapítási évszámaként 1598 maradt fenn. Nem sokkal később azonban a falu az e vidéket sem elkerülő hadműveletek miatt elnéptelenedett. Lakói szétszéledtek, s csak az 1630-as években települt újra a falu a székesfehérvári pasa rendeletére, főképp protestánsokkal. 1635-re már imaházzal büszkélkedhetett a református közösség, és ebben az időben itt szolgált prédikátor nevét már ismerjük: Atsádi Jánosnak hívták. A korabeli viszonyoknak megfelelően nagy volt a fluktuáció a gyülekezet élén, de a 18. századtól már folyamatos a lelkészek és tanítók sora. Az imaház azonban 100 év alatt tönkrement, 1735-ben szükségessé vált egy új építése. Az ellenreformáció miatt időtálló anyagból lévő épület építéséhez csak nagy nehézségek árán lehetett engedélyt kapni. Végül a régi tető alá sikerült a sárfal helyére kőfalat húzni, és ebbe ablakokat is vágni. Ez a négy fal lett a mai templom kiindulópontja is. A század végére kitoldották hosszában, az 1800-as évek közepén pedig kereszthajót és tornyot építettek hozzá.




Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2017. február 28., kedd

    Mi a megtérés és mi nem? Kibékíthető-e az iszlám a keresztyénséggel? Mikor jó az igehirdetés? – A többi közt ezekre a kérdésekre kaptunk választ...
  • 2017. február 28., kedd

    Jobb, ha a sörházban gondolunk a templomra, mint ha a templomban a sörházra. Nem tudom, hogy valóban elhangzott-e a Luthernek tulajdonított mondás, de...
  • 2017. február 26., vasárnap

    450 évvel ezelőtt, 1567. február 24-én fogadta el a II. Helvét Hitvallást a debreceni zsinat. A hitvallás nagyon gyorsan elterjedt Európában, a reform...
  • 2017. február 25., szombat

    Miért teszem, amit teszek? Miért vagyok, ahol vagyok? Mit teszek ott? Mire használom az időt, a kapcsolatokat, a munka tartalmát, a forrásokat?
  • 2017. február 23., csütörtök

    A reformáció ötszázadik évfordulóján néhány korábban készült interjúnkat ajánljuk a Kedves Olvasó figyelmébe visszatekintő sorozatunk utolsó részében....
  • 2017. február 23., csütörtök

    A Dunamelléki Református Egyházkerületben a megüresedett lelkészi főjegyzői tisztségre elkezdődtek a jelölések az egyházmegyékben.
  • 2017. február 22., szerda

    Jókedvű szőlőből lehet jó bort készíteni – ez a titok, vallja Mészáros Pál borász. A szekszárdi szőlősgazda nyerte el az év borásza címet tavaly...
  • 2017. február 22., szerda

    2017. február 17-én került megrendezésre a Jándi Tanoda EFOP-3.3.1-15-2015-00138 számot viselő programjának Nyitó rendezvénye.
  • 2017. február 21., kedd

    Egzotikus és rendhagyó nyelvórák, úti beszámolók, nemzetek sportjai, játékok, szavalatok, teaház, zene, skót dudás, nemzeti ételkülönlegességek, minde...
  • 2017. február 20., hétfő

    Több mint kétszázötven napja járja az országot az a Luther-figura, ami hamar az internet népkedvence lett. Luther mindennapjaiba egy református lelkés...