2015. október 25., vasárnap - Szerkesztő Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Elhunyt Molnár Miklós

Molnár Miklós református lelkipásztor 2015. október 23-án, 86 éves korában elhunyt.
Életéért, szolgálatáért a Budapest Kálvin téri gyülekezet templomában istentiszteleten adunk hálát 2015. november hó 9. napján 12 órakor.

 

 

Molnár Miklós halálára

A magyar reformátusok egész közössége együtt érez Molnár Miklós családjával szeretett lelkipásztorunk halálakor. Szeretett gyülekezetei, igehirdetésének hallgatói, lelkigondozó munkájából áldásokat nyerő lelki testvérei szomorúsággal, de életéért Istennek hálát adva kérik a vigasztaló Lélek kiáradását megszomorodott övéire.
Van abban valami jelképes, hogy október 23-án halt meg, azon a napon, amit a mai zilált és magába forduló magyar társadalom a legkevésbé tud ünnepnapjának tekinteni. Sosem volt forradalmár – annál több volt: keresztyén. Tudta a szólás és hallgatás idejét is. Mert csak azok hallgatásának van súlya és érvénye, mi több, ereje, akik befogadták az Igazságot és egész életük a krisztusi kegyelem megismerésében telik. Mert akik követik a szeretetet (1Korinthus 14,1), azok ismerhetik meg azt igazán.
Azok közé a lelkipásztorok közé tartozott, akik nem 1956 nagyszerű őszén fogalmazták meg igazságukat, hanem már előbb, akkor, amikor még aggódni is tilos és veszélyes volt az önfeladás révületébe hajszolt egyházért. S azok közé tartozott, akik nem vették száműzetésnek a hátratételt, még ha a megtorlók annak szánták is – ő szolgálati lehetőségnek fogta fel azt is, hogy övéitől messzire vetve tehetségét próbáló helyzetbe került. Azok közé tartozott, akik a rehabilitálásukat sem intézték el érdemük elismerése gyanánt, abban is újabb szolgálatot láttak. Sokak áldott igehirdetője, tanítója, lelkigondozója lett így, az evangélium hűséges munkása, aki mindig gyülekezethez, igéből táplálkozó közösséghez kötötte magát. Múlhatatlan állhatatossággal szolgált Putnokon, aztán megelevenítve a gyülekezetet Cegléden és Budapesten, a Kálvin téren is. Egyszerű és tiszta igehirdetése a szüntelen készülésben, mérhetetlen műveltségében, de leginkább a tudós lelkipásztor teljesen megélt hivatásában gyökerezett. Sosem izgatta az (egyház)politika, félreállt bármikor akarnok indulatok elől, tudva, hogy az alázat nem megalázkodás, mint ahogy a büszkeség sem erény. Nem vetélkedett, hanem lelkekért viaskodott, nem hangoskodott, de hangja tisztán szólt – Mesterétől tanulta, hogy hiába nagy a hangerő, ha hamis a szólam. A tiszta szó, az Ige szolgálja volt.
Néhány éve, még betegsége előtt, egy rövid beszélgetésünket követően így summázta tanácsát: ne félj, sose félj a hatalmasoktól, csak kövesd a szeretetet! Több volt ez, mint jó szó egy fiatalabb szolgatársnak – ez az egész keresztyén lét modern kori összegzése, ez a Krisztus szerelmeseinek felülmúlhatatlan szabadsága, ez az az egy mondat, amely ha elhangzott, akkor már a hallgatásnak is roppant nagy lesz a súlya. Legyen emléke áldott!

Bogárdi Szabó István püspök

Csatolt dokumentumok:

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Kapcsolat

Látogatók ma: 654, összesen: 2039413

  • 2017. október 17., kedd

    Részt vett az Iszlám Állam elleni harcokban, igaz, az ő fegyvere az a fényképezőgép, amelynek objektívjén keresztül három kontinens lakosságához jutot...
  • 2017. október 16., hétfő

    A hivatali lelkipásztorkodás ideje egészen biztosan lejárt, különben azokat is elveszítjük, akik jelenleg gyülekezetbe járnak - adott hangot véleményé...
  • 2017. október 15., vasárnap

    Két egyházvezető párbeszéde, ahogyan még sohasem hallhatta őket. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Bogárdi Szabó István reformá...
  • 2017. október 13., péntek

    Közös nyilatkozatot fogadott el a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójá...
  • 2017. október 13., péntek

    Válaszúthoz érkeztünk. Vagy hátat fordítunk Istennek, jogosnak gondolva csalódásunkat. Vagy meg kell tanulnunk hinni egy új Istenben.
  • 2017. október 12., csütörtök

    Az a helyzet, hogy a missziónak mi csupán munkatársai vagyunk, nem a gazdája. A gazdája maga Jézus Krisztus. Ő a Szabadító.
  • 2017. október 10., kedd

    Fa, papír, vászon, textil és agyag.
  • 2017. október 09., hétfő

    Drogterápián részt vevő fiatalokkal együtt tekerték körbe a sukorói református gyülekezet tagjai a Velencei-tavat az elmúlt hétvégén. A közös sport ne...
  • 2017. október 08., vasárnap

    „Annyi titkom maradt” – ízlelgetem a kerek 100 esztendeje született Szabó Magda írógépe előtt állva az írónő szavait. Forgatom magamban a titkosság té...
  • 2017. október 05., csütörtök

    – Hogy bízzak meg benne ezután? – kérdezte tőlem valaki nemrég. – Sehogy, megértelek – hangzott a válaszom.