Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek."

(Máté evangéliuma 11,28)


Gyülekezetünk nevében nagy szeretettel köszöntjük Önt a Sáregresi Református Egyházközség honlapján. Kívánjuk, hogy legyen bátorítás a következő néhány kép és beszámoló minden Kedves Látogatónk számára!


Tisztelettel és testvéri szeretettel:


Boza Kristóf (lelkész)
Kondor Lajos (gondnok)

 

Sáregres története:

Az Egres helységnév a nyelvemlékbeli magyar eger (égerfa) főnév - s képzős származékból való, s égerfákkal benőtt helyet jelöl. A megkülönböztető szerepű Sár- előtag a sárvíz mellékével kapcsolatos. A Középkorban szerepelt Alsó és Felső Egres közül a mai Sáregres felel meg a régi Felegresnek A török hódoltság idején Felegres a simontornyai szandzsákhoz tartozott. Fejér vármegye visszaállítása után Tolna vármegye akarta bekebelezni Felegrest, amiből a 2 vármegye között civódás támadt. Herceg Esterházy Pál nádor, a két megye között -Felegres- miatt támadt határvillongás elintézésére biztosokat küldött ki 1710-ben, akik Fejér vármegyéhez tartozónak mondották ki Felegrest. Ezután már csak Egresnek hívták, és később kapta a Sáregres elnevezést.

A Sáregresi Református Egyház története:

1738-ban Parókia épült - "Anno Domini 1742. 23. Novembris végezteték el ez a mi Fel Egresi fából épített Tornyunk, mellyet csak mi Reformátusok, magunk költségén viszünk véghez más religiójú embereknek bizony csak egy pénze sints abban.- (Historiális könyv.) 1742-ben fa harangláb állt, és a templom is fából lehetett.
A mai templom K-Ny-i tengelyben épült 1817-ben, 1842. okt.18.-án szentelték fel. A nyugati homlokzat előtti 30m magas torony1884-ben épült. Renoválták 1841, 1851, 1884, 1906, 1925-ben. Belseje 8×26 m-es, 450 ülőhellyel. Az 1868-ban öntött két harangot rekvirálták az I. Világháborúban. - A késő barokk templom hajója 3/8-os záródású, nyeregtetővel. Klasszicizáló falazott szószék copf fa koronával, a XIX. század első feléből. Padok a XIX. sz. közepéről, az úrasztala empire intarziával, 1842-beli.
A templomnak három harangja van. A 350kg-os harangot Gombos Lajos öntötte 1986-ban Őrbottyánban, felirata: "Tebenned bíztunk eleitől fogva... - Isten dicsőségére készíttették a református egyház hívei...- A 150 és 65 kg-osokat Szlezák László öntötte 1928-ban Budapesten, feliratai: a nagyobbiké: " Dicsőség a magasságban Istennek. Készítette a sáregresi református egyház...- A kisebbiké: "Jer menjünk az Úr eleibe. Készíttette a sáregresi református egyház...-



Lelkészek:

Árvay Dániel 1812-17

Szilvási György1817-31

Kollár György 1831-41

Oroszi József h. 1841

Váradi Péter 1841-44

Kálmán Károly 1845-52

Kóczán Sámuel 1852-53

Vida Lajos 1853-86

Csikós Péter sl. 1886-87

Szombath János sl. 1885

Csizmadia Lajos sl. 1887-89

Csorba Barnabás sl. 1889-92

Bakó József 1892-99

Szakács Imre 1899-1902

Szokó István 1903-09

Bózsa Sándor h. 1910

Tóth Sándor 1911-20

Bózsa Sándor (1886-1947) 1920-47

Varga József 1948-78

Debreczeni Károly István 1979-86

Niederhoffer Zoltán 1987-95

Sándor József 1996-2002

Vass Edit Szeréna h. 2003-2005

Polgár Tibor 2005-2011

Nemes Gyula h. 2011

Boza Kristóf 2011-




Csók István (1865. febr.13 - 1961 febr)

Csók István, a világhírű festőművész Sáregresen született 1865. febr.13.-án, apja jómódú molnármester, anyja Öreg Julianna volt. A sáregresi református templomban keresztelte meg Vida Lajos lelkész febr.16.-án. Hosszú pályája során egyike volt a legtöbb hazai és külföldi elismerést, díjat nyert magyar festőknek. Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte. 1886-87-ben a müncheni festőakadémián, majd 1880-tól Párizsban tanult. Évekig Münchenben élt, majd 1896-ban csatlakozott a Hollósi Simon vezette nagybányai csoprothoz. 1903 és 1910 között Párizsban élt. Festészete egyre jobban közelebb került a posztimpresszionisták festészetéhez. Ekkor készültek nevezetessé vált aktos kompozíciói.
Hazatérése után 1911-ben nagy állami aranyérmet nyert, 1914-ben gyűjteményes kiállítása nyílt a Műcsarnokban. Az 1910-es 1920-as években festette legszebb és legérettebb sorozatait: pl. a kislányáról festett Züzü képek, Balatoni sorozat, Arcképek stb.A világhírű festményéhez "Ezt csalekedjétek..." szülőfaluja templomában, egy újkenyéri Úrvacsoraosztás alkalmával kapta a döntő élményt, amit részletesen leír Emlékezésem című könyvében. A templomi Istentiszteletre szinte csak véletlenül keveredő festő cinikusan, hanyag, világot járó lezserséggel lépett be. S íme így távozik: "Én szótlan maradtam egész úton.Nem tudtam számot adni magamnak az érzéseimről,de azt már tudtam, hogy mi lesz az, amivel igazán meg fogom hódítani a világot. Ami engem magamat is meghódított, az >>Úrvacsoraosztás.<<" A képet Münchenben kezdte festeni,de a következő nyáron az egresi malom nagy szekérszínében fejezte be. A festmény rögzíti az akkori templombelsőt. A főalak, az első úrvacsorázó leányalak, a sáregresi Érsek Örzsi. Ez a festménye nyert el később Párizsban három aranyérmet. Csók István 1961-ben hunyt el Budapesten.

 

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 2, összesen: 125606

  • 2017. május 25., csütörtök

    Kijöttünk Isten szabad ege alá, tudunk az Úrnak és egymásnak örülni – mondta a vértesaljai egyházmegyei családi napon Szabó Ferenc esperes.
  • 2017. május 25., csütörtök

    Ajánló. Petrőczi Éva költészetét, így most legújabb könyvét is négy szóval jellemezhetjük: játékosság, személyesség, műveltség, üzenet.
  • 2017. május 24., szerda

    Épp érettségi időszak van. Sokan nemrég ballagtak el, és épp most hagynak maguk mögött remélhetőleg csodálatos éveket. Valami jó dolog véget ért, és a...
  • 2017. május 23., kedd

    Egy reformátor, aki világhírű lehetett volna, mégis inkább honfitársainak prédikált; egy prédikátor, akiről sokáig úgy tartották, a törökök ölték meg;...
  • 2017. május 22., hétfő

    Az elmúlt hétvégén tizennyolcezer ember gondolta úgy, hogy pihenés helyett, inkább másoknak segít.
  • 2017. május 22., hétfő

    Május 20-án szombaton reggel kilenc órakor a budai Szeretethíd programunk egy zenés-énekes áhítattal kezdődött a Szilágyi Dezső téri templomban.
  • 2017. május 20., szombat

    Nagyváradon tartották a református egység napját, ahol az egységes Magyar Református Egyház megalakulásának nyolcadik évfordulójára emlékeztek.
  • 2017. május 18., csütörtök

    A XIV. Református Zenei Fesztiválon istenhívő zenészek játsszanak, akik egész életüket annak szentelték, hogy valami jót adjanak az embereknek.
  • 2017. május 18., csütörtök

    Már lehet regisztrálni az idei Csillagpont református ifjúsági találkozóra, amelynek a mottója a reformációra és a folyamatos megújulásra utaló&nbsp;R...
  • 2017. május 16., kedd

    „A totális média, az inflálódó szavak, képek és Twitter-üzenetek korában különösen fontosak az időtálló, ötszáz vagy több ezer éves gondolatok" – mond...