Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Augusztus 3. - Ef 6, 10-13

ERŐSÖDJETEK MEG AZ ÚRBAN
(Sarkad-Újtelek, 2014. augusztus 3.)

Lectio: Józs 1, 7-9. v. + Ef 6, 10-24. v.
Textus: Ef 6, 10-13. v.
Énekek: 81/1-3; 390/1-4; 36/2; 151; 498/4-5; 471/1-4;

„Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.”

Szeretett Testvéreim!
A héten egy számomra igen megrázó kép került elém. Egy gázai kórház előterében készült, ahol mentősök ültek egy éppen soron következő légitámadás alatt. Fásultan, kimerülten, véresen, de a kezükön orvosi kesztyű, hogy azonnal indulni tudjanak, amikor lehet és kell. Aztán elolvastam a munkakörülményeiket. A norvég orvosprofesszor, akinek beszámolóját olvastam, azt írta, hogy a palesztin munkatársai, orvosok és mentősök hihetetlen kitartással dolgoznak, mert megerősíti őket az, hogy ha ők nem tennék, más nem tudná tenni a sebesültek mentését, lehetőség szerinti gyógyítását.
Ez a kép került elém, amikor készülni kezdtem erre az istentiszteletre. Távolról nézzük az összezsugorodott világunkban már nem is olyan távoli háborúkat: Kelet-Ukrajnában, a Közel-Keleten, Irakban és Szíriában. S a magunk békés, vagy békésnek hitt világából el sem tudjuk képzelni, hogy milyen szenvedések, nyomorúság, fájdalom, gyász szakadt azokra a népekre, amelyek állandóan rettegnek, éheznek, a betegeiket gyógyítani, a gyermekeiket megvédeni nem tudják.
De miközben távolról nézzük a háborút, könnyen elfeledkezünk arról, hogy mi is hadban állunk. A háború a mi területeinken is folyik. Csak nem tűnik olyan nyilvánvalónak. Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. Az a háború, amiben élünk, nem közvetlenül látszik véresnek, nem vesszük észre könnyen a sebesülteket, sőt időnként azt sem vesszük észre, hogy minket bombáznak, minket lőnek.
Ebben a háborúban, amiben mi vagyunk, az Isten országa ellen harcol a Gonosz. A szeretet ellen harcol a gyűlölet. A tisztaság ellen harcol a szennyáradat. Az igazság ellen harcol a hazugság. A békesség ellen harcol a mindent feldúló indulat. A jóság ellen harcol a közönyösség. A közösség építése ellen harcol az önzés és a dicsőségvágy.
És ebben a háborúban is vannak sebesültek, és vannak áldozatok. Itt egy család robban szét a hűtlenség bombája miatt. Másutt az alkohol rabja lesz valaki a reménytelenség kínzó rakétái miatt. Életre szóló lelki sebeket szereznek ártatlan emberek, gyermekek, nők, férfiak, az őket ért testi, lelki erőszak miatt. Egy szabadnak hirdetett országban százezrek szenvednek a kizsákmányolás önzése, hazugsága miatt. És már annak is örülnek, ha hónapokkal később valamit megkapnak jogos fizetésükből, mert állítólagos munkaadójuk előkerült a nyaralásból, ahová az ő pénzükön ment. Magukat tisztának gondoló életek szennyeződnek be, amikor felkészületlenül éri őket a rájuk zúduló testiség, erőszak, ármánykodás, és magával ragadja őket. Vagy elragadja akkor éppen a pénz, az anyagiak csábítása. Vagy a sokféle vallásosságból származó tévtanítások sora. Gyermekek válnak kiszolgáltatottá és magányossá, mert szüleik a tévé, az Internet vagy a szerencsejátékok rabjai lettek. És az anyaméh már régóta nem csak az oltalom, az irgalom helye. A társkereső oldalakon pedig feltűntek azok, akik kimondják: függetlenek kíméljenek. Csak házasságban, kapcsolatban lévőket keresek… De mit eredményeznek az ilyen „társas” kapcsolatok?
Háború dúl, amelyben a Gonosz arra törekszik, hogy mindenkit megfosszon Isten Országa védelmétől, a békesség örömétől, a szeretet boldogító ajándékától, az igazság biztonságától, a jóság oltalmazó erejétől, a tisztaság felüdítő szépségétől.
Nem új keletű harc ez. A bűneset óta tart, mert a Gonosz embergyilkos volt kezdettől fogva. A háború, gyűlölet, erőszak, a közösség elleni vétkek, az ármánykodás és megosztás, az önzés és a mások letiprására épülő élet a Gonosz céljait szolgálja.
De Jézus Krisztus azért jött, hogy lerontsa az ördög munkáit. Azért jött, hogy kiszabadítson a bűn rabságából és leemeljen a kísértés kényszerpályáiról. Azért jött, hogy bekötözze sebeinket, hogy meggyógyítsa, helyreállítsa azt, amit a Sátán tönkretett, szétszaggatott.
Minden ember áldozata ennek a háborúnak, bármelyik oldalon is áll. Ennek a háborúnak az áldozata az az idős asszony, akit a Combino villamos alá rúgott egy férfi Budapesten, de ennek a háborúnak az áldozata ez a 41 éves, pszichiátriai beteg férfi is, aki a gyilkosságot elkövette.
Az Egyház Ura, Jézus Krisztus pedig ránk bízta a mentők szolgálatát. Ő azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet, és ránk is ezt a feladatot bízta. Akik az övéi, azokat kiküldi a frontvonalba: mentsetek életeket. Gyógyítsatok betegeket. Kötözzétek be a sebesülteket. Vigasztaljatok minden gyászolót. Legyetek szelídek. Imádkozzatok ellenségeitekért. Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, áldjátok és ne átkozzátok. És a mentés lelkületéhez, az újrakezdés bátorságához mindig újra ő ad erőt. Mi könnyen belefáradunk, hiszen úgy tűnik, semmi értelme nincs a mentő szolgálatnak. Ahogy Gázában is sokan vannak, akiket hiába visznek kórházba, mire oda érnek meghal. Vagy nem tudják bekötözni őket már a kötszerhiány miatt, és ebbe halnak bele. Nekünk is vannak ilyen keserű tapasztalataink. Mintha hiába küzdenénk egy jobb világért, békésebb életért, tisztább, hűségesebb családokért.
Jézus Krisztus nem fegyvertelenül küld ebbe a harcba. Hanem olyan fegyverzetet ad, ami nincs az ellenségnek. Ha az ellenség fegyvereit használnánk, olyanokká válnánk, mint ő. És akkor máris célt ért. De Jézus Krisztus olyan fegyverzetet ad, amely az emberek között áldás annak, aki használja és áldás annak is, aki felé használják. Olyan fegyverzetet ad, amely erejének forrása nem ebben a világban található, hanem Jézus Krisztusban. Ezért leszünk legyőzhetetlen mindaddig, amíg magunk is Krisztusban maradunk.
Meg kell tanulnunk azonban, hogy Jézus Krisztus fegyverzete előbb mindig minket győz le. S ha ez nem így történik, akkor nem tudunk vele másokat sem legyőzni. Mi magunk is kiszolgáltatottak vagyunk a Gonosznak. Mi magunk is megsebeztünk, tönkretettünk, megbotránkoztattunk másokat vétkeinkkel. Lehet, hogy csak néhány percre tudott legyőzni a Gonosz, lehet, hogy csak néhány percig tettük azt, amit a Gonosz sugallt, de az éppen elég volt, hogy életre szólóan megsebezzünk másokat.
Ezért, mielőtt Krisztus fegyverzetével harcba akarnánk szállni, engedjük, hogy Jézus Krisztus előbb minket győzzön le. Mert ha nem győzhet le Krisztus a szeretetével, ha nem győzhet le az igazságával és a jóságával, akkor látszólag az ő harcosai vagyunk, s mégis árulók, mert az ellenség érdekeit szolgáljuk.
Ebben a világban azt gondoljuk, hogy az elsődleges a győzelem, a felülkerekedés. Pedig az elsődleges az, hogy ellent tudunk állni a gonosz mesterkedéseivel szemben. Nem győznünk kell minden áron, hanem harcolnunk kell a Bűn ellen, aki azt gondolja, hogy mindent legyőzött egyszer s mindenkorra. Már az Jézus Krisztus dicsőséges hatalmát hirdeti, Isten Szentlelkének közöttünk való munkálkodását jelenti, hogy Krisztus fegyverzetével készek vagyunk ellenállni a bűnnek.
Nem test és vér ellen van tusakodásunk, ezért hadakozásunk fegyverei sem testiek. Öltsétek fel az igazságszeretetet, a megigazulás, a Krisztusban elnyert igazság biztonságát és biztosítását, és legyetek készek vallást tenni a Jézus Krisztusról szóló evangéliumról. És az erőszakkal, gyűlölettel átszőtt világban vigyétek magatokkal a Krisztus békességét. Éljetek a megváltottak biztonságával, akik várják a feltámadást és az örök életet, amit Jézus Krisztustól kaptak ajándékba. És szóljátok Isten szavát, akaratát. Isten szavát szóljátok, ne a világ hangját szajkózzátok. Merjetek más hangon megszólalni, mint amilyen hangot a világ használ.
És imádkozzatok. Mert minden alkalom, amikor ellent tudtatok állni a gonosz támadásának, minden alkalom, amikor valakin segíteni tudtatok, az nem a ti erőtökből, hanem Isten szeretetéből fakadt. Ezért újra és újra kérnünk kell Isten erejét és segítségét, hogy a Gonosszal szemben ne a Gonosz eszközeivel, hanem Krisztus fegyvereivel harcolhassunk. És így tudunk majd életeket menteni. Így tudunk sebeket kötözni. Így nem fogunk végleg kimerülni, hanem mindig újra tudjuk kezdeni. Még ha közben mi magunk is megsebesülünk. Még ha közben időnként mi magunk is padlóra kerülünk. Még ha közben, mi magunk is sebzünk, mert visszatérünk egy-egy időre a Gonosz eszközeihez és csábításához.
De imádkozva, Krisztus kegyelmét elfogadva mégis újra tudjuk kezdeni. Újra megtisztulva újra kiküld Urunk a frontvonalra, hogy az Ő áldott, szelíd, igaz fegyvereivel harcoljunk a bűn, a betegség, a nyomorúság, az erőszak, az igazságtalanság, az ármánykodás elszenvedőiért, hogy őket mentsük és átsegítsük a Szentlélek erejével Isten Országába, Krisztus birodalmába.
Bár sokszor tűnik reménytelennek a harcunk. Sokszor tűnik hiábavalónak a küzdelmünk. Sokszor elcsüggedhetünk. De Jézus Krisztus erejében megerősödve mindig újra kezdhetjük. Álljunk be Jézus Krisztus zászlaja alá. Vegyük fel ma is a tőle kapott fegyverzetet, és azzal éljünk. Azzal küzdjünk. Azzal harcoljunk! S akkor meglátjuk: Övé a győzelem. Hiszen már győzött bűn és halál felett. Szolgáljuk hát örömmel Urunkat Krisztusunkat, és ne féljünk az ő fegyvereivel kimenni abba a harcba, amit úgysem kerülhetünk el. Krisztus győzelmes zászlaja alá beállva tegyük mindazt, amire ő elhívott! S ha a bűneink miatt le is győz egy-egy időre a Sátán, Krisztus kezébe megkapaszkodva álljunk fel és harcoljunk tovább! Ámen.

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2017. október 18., szerda

    Elsajátítani a keresztyén értékrenden alapuló, etikus vezetést – ez volt a célja a közelmúltban Budapesten megrendezett GLS Nemzetközi Vezetői Konfere...
  • 2017. október 17., kedd

    Részt vett az Iszlám Állam elleni harcokban, igaz, az ő fegyvere az a fényképezőgép, amelynek objektívjén keresztül három kontinens lakosságához jutot...
  • 2017. október 16., hétfő

    A hivatali lelkipásztorkodás ideje egészen biztosan lejárt, különben azokat is elveszítjük, akik jelenleg gyülekezetbe járnak - adott hangot véleményé...
  • 2017. október 15., vasárnap

    Két egyházvezető párbeszéde, ahogyan még sohasem hallhatta őket. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Bogárdi Szabó István reformá...
  • 2017. október 13., péntek

    Közös nyilatkozatot fogadott el a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójá...
  • 2017. október 13., péntek

    Válaszúthoz érkeztünk. Vagy hátat fordítunk Istennek, jogosnak gondolva csalódásunkat. Vagy meg kell tanulnunk hinni egy új Istenben.
  • 2017. október 12., csütörtök

    Az a helyzet, hogy a missziónak mi csupán munkatársai vagyunk, nem a gazdája. A gazdája maga Jézus Krisztus. Ő a Szabadító.
  • 2017. október 10., kedd

    Fa, papír, vászon, textil és agyag.
  • 2017. október 09., hétfő

    Drogterápián részt vevő fiatalokkal együtt tekerték körbe a sukorói református gyülekezet tagjai a Velencei-tavat az elmúlt hétvégén. A közös sport ne...
  • 2017. október 08., vasárnap

    „Annyi titkom maradt” – ízlelgetem a kerek 100 esztendeje született Szabó Magda írógépe előtt állva az írónő szavait. Forgatom magamban a titkosság té...