Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Somorján énekeltünk

2011. május 14-15. - Énekkarunk a csallóközi Somorján járt. A szombati és a vasárnapi istentiszteleten énekeltünk. Egy kicsit bepillanthattunk a gyülekezet életébe, ismeretségek születtek, és ismerkedtünk a város nevezetességeivel. Olyan lélekkel szeretnénk vendgül látni somorjai testvéreinket ősszel, ahogyan ők fogadtak minket.

(Nemes Gábor és Fazakas János képei. Várjuk testvéreink felvételeit.)

 

 

Utazás


A szegedi Tisza Lajos körúton, egy csendes kora reggelen a Honvéd téri reformátusok lelkes kis csapata gyülekezett. A lélek gyümölcsét, a türelmet gyakorolva várta a különjáratos buszt, és a szeretnivaló későket. Miután az Úr segítségével sikerült mindenkinek megérkezni, a csoport 2011. május 14-én útnak indulhatott Szlovákia felé. De vajon mi indíthat egy 30 fős csoportot arra, hogy egy kétnapos látogatás kedvéért több mint öt órát utazzon? És vajon mivel lehet gazdagodni ilyen rövid idő alatt, ami miatt az ember hazaérve ezt mondja: Uram, köszönöm! Megérte elmennem!

 

A busz Komáromnál hagyta el a trianoni határokat és az anyaországot, átlépve a leszakított Felvidékre, hogy megpillantsa a Komarno feliratot. Ez volt az első alkalom, hogy Nagy-Magyarország egy elveszített területére léptem. Azt gondoltam, olyan lesz, mint máskor, amikor külföldre utaztam, hogy a benzinkútnál, ahol megállunk pihenni, idegen nyelven fognak köszönni nekem, az étteremben ahol majd eszünk nehézségeim lesznek, hogy megértessem magam a pincérrel, hiszen nem beszélek szlovákul, a gyülekezeti ebéden sztrapacska fog gőzölögni a tányéromban és, hogy a gyülekezet, amely vendégül lát minket idegenként fog bánni velünk. Nos, ez volt az én képem, amit történelmi tanulmányaim alatt a határon túli magyar területekről és az ott élő magyarokról alkottam. Isten ennek az ellenkezőjét, egy csodaszép, színes képet festett nekem, melyből sugárzik a szeretet. A benzinkútnál, az étteremben több magyar szót hallottam, mint szlovákot, az ebédünk gulyásleves volt, és a gyülekezet... Valóban testvérek, valóban összetartozunk. Nem csak hitünk, de nemzetiségünk, anyanyelvünk, kultúránk, történelmünk miatt is. Egy az Istenünk, de egy nyelven is valljuk, hogy Jézus az Úr. Az igazat megvallva, eddig kicsit mindig féltem a határon túli magyaroktól, mert annyian mondják azt, hogy ők „nagyobb magyarok" és jobban tartják a szokásokat, hagyományokat, mint mi, akik az anyaországban élünk, és azt hittem, hogy ők ezért megszólnak minket. De ezen az utazáson úgy tűnt, félelmem alaptalan, ugyanis somorjai testvéreink lelkipásztorukkal, György Andrással nagy szeretettel fogadtak bennünket, és remélem, ők is megtapasztalták, hogy vannak a trianoni Magyarországon is, akik tiszta szívből szeretik a hazájukat, és nem tudják elképzelni, hogy valaha is máshol éljenek. Ez a tapasztalat és szeretet volt az, amivel gazdagodtunk az út során. És indulásunk oka?

2011. május 14-én, este hat órakor a Somorjai Református Egyházközség középkorban épült templomában a Szegedi Kiss Kórus imádságos szívvel, énekszóval dicsőítette a Megváltót. Énekkarunk már több éve végez szolgálatot mind saját, mind pedig más gyülekezetekben. Nem csak azért szoktunk mosolyogni, mert szeretett karnagyunk Nagy-Szabó Kornélia, a próbák alkalmával mindig fölhívja figyelmünket, hogy az evangélium örömhírét, s a boldogságot, hogy gondviselő Atyánk tenyerén hordoz minket, csak így tudjuk átadni a hallgatóságnak, hanem azért is, mert a Szentléleknek hála ilyenkor szívünket átjárja a mennyei öröm, hogy Isten minket használ hírvivőiként. Május 15-én, a vasárnap délelőtti istentiszteleten dr. Kereskényi Sándor, a Szeged-Honvéd téri Református Egyházközség lelkipásztora hirdette az igét, az alkalom elején a somorjai gyülekezet kórusa dicsérte Istent énekszóval kántoruk, ifj. Pongrácz Eszter vezetésével, a végén pedig ismételten a szegediek szolgáltak. Látogatásunk megkoronázásaképpen a somorjai testvéreinkkel közösen zendítettünk rá a „Hálás szívvel áldunk Téged, Istenünk" kezdetű Elgar műre.

Nagyon élveztük a Somorján tett látogatást, jó volt velük közösségben lenni, és együtt érezni Isten jelenlétét. Menedékre leltünk a templomban, amikor a vihar elől menekültünk, és megcsodáltuk a különböző századokban keletkezett freskókat. A gyülekezet kis létszáma ellenére szeretetben, mosolyban és áldásban gazdag volt ott létünk, ez tette különlegessé utunkat. Isten áldását kérjük a somorjai testvérgyülekezetünkre, hogy növekedjenek hitben és szeretetben, kérjük kórusunkra és kántorunkra is, hogy még sokáig szolgálhassuk Teremtőnket és egyházunkat énekhangunkkal. Soli Deo Gloria! Végezetül hadd idézzek a búcsúzáskor elénekelt ősi ír áldásból: „És míg újra látjuk egymást, szent kezében őrizzen meg Ő!"

Prém Alexandra

érettségire készülés közben

 

 

 

 

 

 

 

 

A DUNA TV műsora Somorjáról (Isten kezében - háttérzene: Szegedi Kis Kórus)

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 384, összesen: 1282841

  • 2018. augusztus 21., kedd

    Még mindig tudja, mit lehetne tenni, csak már nincs annyi ereje hozzá – mondja a kilencvenegy éves Kovács Miklós. Ennek ellenére fiatalokat megszégyen...
  • 2018. augusztus 20., hétfő

    Vajon mindenhol ilyen hosszú ideig kell várni a menyasszonyra? Már órák óta tartott az a feszengés, ami az első rántott csirkecomb és az első kávé köz...
  • 2018. augusztus 19., vasárnap

    Két szülő, négy nagyszülő, nyolc dédszülő, tizenhat ükszülő, harminckét szépszülő – megdöbbentő, de mindannyiunknak ennyi felmenője volt csak a minket...
  • 2018. augusztus 19., vasárnap

    Memoria Sanctorum című sorozatunk következő részében Szent Isvánról, államalapító királyunkról emlékezünk meg.
  • 2018. augusztus 17., péntek

    „Én az Úr vagyok, a te Istened…” 2Móz 20, 2
  • 2018. augusztus 16., csütörtök

    Mi sülhet ki egy olyan filmből, ahol a festőből rendező lesz, egy koreográfus úgy dönt, hogy létrehoz egy furcsa társulatot, és a főszereplő meghal, m...
  • 2018. augusztus 16., csütörtök

    Idén tizenkettedik alkalommal rendezik meg a felekezet- és nemzetközi Balaton-NET találkozót. Sokszínű, mindenkihez szóló programok mutatják meg az eg...
  • 2018. augusztus 15., szerda

    Egyháztól idegen, ateista kamaszok térnek meg és válnak gyülekezeteink aktív tagjaivá. Erre a csodára ember nem képes. A REFISZ nyári táborában több s...
  • 2018. augusztus 14., kedd

    Mikroszkóp alá helyezni egy ízeltlábút, gyönyörködni a kevésbé népszerű teremtményekben, és amint észrevettük, milyen szépség rejtezik világunkban, az...
  • 2018. augusztus 13., hétfő

    Gyanútlanul, rekkenő hőségben indultam a találkozóra. Mintha éreztem volna a vihar szelét, mégis, volt bennem halvány remény, talán nem ázom el. Téved...