"Nemcsak kenyérrel él az ember..."Máté 4,4

Húsvét utáni első vasárnapon - 2017. április 23-án - megtartott Istentisztelet gyülekezetünk számára ismét ünnepi alkalom volt, hiszen ezen az Istentiszteleten a keresztség szentségének kiszolgáltatására is sor került. Egy kisgyermek szülei és keresztszülei tettek fogadalmat, hogy gyermeküket keresztyén hitben, a református egyház közösségében fogják felnevelni.

Isten igéjét, nagytiszteletű Fónagy Miklós ny. esperes úr a Máté 8,5-13  alapján hirdette.

Keresztelési igehirdetésének egyik fontos gondolata, a Máté 4,4-ben szereplő vers alapján fogalmazódott meg: „Nem csak kenyérrel él az ember..."

"Nagyon fontos a kenyér megléte. Azért dolgoztok ti is, hogy a kisfiatoknak mindig meglegyen mindaz, amire szüksége van.  És ez jól van így!" Mondta.

"De van ezen túlmenően, ami igazán emberivé teszi az embert, hogy kapcsolatba kerül az Istennel, és amíg ez a közösség nem jön létre, addig nem teljes az élete..."

„Akkor lesz teljes az ember élete, amikor megismeri ő is Megváltó Urát, Jézus Krisztust!"

Esperes úr többek között arról is beszélt, hogy „sokan beleesnek abba a tévedésbe, hogy mindent megadnak a gyermekeiknek. Mindene megvan. Amit csak szem-száj kívánhat, minden kívánsága teljesül. Mi kell még? Elfeledkezünk arról, hogy minden gyermeknek lelke is van, lelki élete is van, és hogy ha a lelket nem tápláljuk, akkor az elcsökevényesedik. Akkor előáll a torzó...... a lélek nélküli ember, az embertelen ember.

Aki csak kenyérrel él, az nyilvánvalóan nem él teljes életet. Mert nem csak kenyérrel él az ember." Hangsúlyozta.

A keresztelési igehirdetés kedves fordulata volt amikor megtudtuk, hogy esperes úr személyesen is érintett, hiszen ezen az alkalmon keresztlánya kisfiát részesítette a keresztség sákramentumában.

„És én, mint a ti családotoknak egyik tagja, de lelkipásztorotok is, féltő szeretettel ajánlom nektek, hogy éljetek együtt kisfiatokkal, Andrissal is, az Úr Jézus Krisztus jelenlétében"

Nagytiszteletű esperes úr az 1Thesszalonika 5,23 versével mondott áldást, majd az édesanyával, aki a megkeresztelt gyermekét az ölében fogta, együtt imádkoztak. /szk/