"szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük előtt" Apcsel 1:9

2016. május 5-én, Áldozó csütörtökön, templomunk harangja Istentiszteletre hívott. Krisztus mennybemenetelére emlékeztünk.

Nagytiszteletű Márkus Gábor, gyülekezetünk lelkipásztora, igehirdetésében, a Jelenések Könyve 21. fejezet 1-8 verssorait idézte. Elmondta, hogy Jézus Krisztus elvégezve az Atyától kapott földi küldetését, a tanítványok szeme láttára felemeltetett, és elfoglalta helyét Mennyei trónusán. Isten elfogadta Jézus Krisztus tökéletes áldozatát. Krisztus győzedelmes küldetése arra kell, hogy indítson bennünket, hogy Jézus Krisztussal mi is győzhetünk, Jézus Krisztusban mi is Isten fiaivá válhatunk. Nekünk csak az a dolgunk, hogy elfogadjuk Jézus Krisztus értünk hozott áldozatát, és ezért hálát tudjunk adni!

Az emberiség évezredek óta vágyik egy jobb világra, ez a jobb világ Jézus Krisztussal, az örökkévalóságban, valóra válik.   Az emberi életet egyedül Jézus Krisztus tudja újjá teremteni! Ő „letöröl minden könnyet a szemünkből, és halál sem lesz többé" Jézus megmutatta, és előkészítette nekünk az utat. A kérdés az, hogy ellent tudok-e állni a kísértéseknek, meg tudok-e maradni Jézus Krisztusban, az Ő szeretetében. Ha nem, akkor az életünk útja a semmibe vész. Dönteni nekünk kell. „Válaszd hát az életet" 5Mózes 30, 15-20

Az Istentisztelet, a himnusz eléneklése előtt, a Református énekeskönyvünk 360. énekével fejeződött be. (szk)

„Mennybe menése az ember Fiának, Záloga lelkünk mennyei jussának. Melyet szerzett, mint kezes, vérével, és közöl minden igaz hívével. Ő emberré, mi atyánkfiává lett, Atyjának minket örökösivé tett: Maga előttünk mennybe felmene, Nékünk is helyet, hogy készítene."