belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Bogárdi Szabó István

Az MRE elmúlt tíz évének írásos értékelései

II.

Alig hihető, ám idestova egy esztendeje márciusban jelent meg Kósa László "Kilencszáz szó rólunk, reformátusokról" című vitaindító irata, mely 12 pontban foglalkozik egyházunk kérdéseivel, egyházunk mai vagy elmúlt tíz esztendejének problémáival. Ugyancsak egy éve már, hogy Isépy Gábor lelkipásztor, hitoktató többekhez eljuttatott egy közel ötven oldalas tanulmányt, melynek címe: "Tíz év az idő mérlegén." Ebben az elemzésben, mint ahogy azt dolgozata alcímében jelzi is, tíz esztendővel, az 1990 és a 2000 közötti időszakkal foglalkozik. 2000. augusztusában, tehát mintegy fél esztendeje hangzott el, majd most jelent meg februárban a Református Egyházban Szabó Imre sárbogárdi nyugdíjas lelkész előadása, "Küldetésünk aktualitásai" címmel. És végül, 2000. októberében hangzott el Cegléden Sipos Ete Álmosnak, a Bibliaszövetség főtitkárának előadása "Hangsúlyeltolódások a Magyarországi Református Egyház teológiájában a rendszerváltozás után" címmel (Ez utóbbi interneten is hozzáférhető). (Korábban olvasható volt a Biblia Szövetség honlapján. - szerk.)

Számos egyéb értékelésre is utalnom lehetne-kellene. Ilyen értékelések többek között a THÉMA által indított nyílt fórumok, ilyen volt a pápai nap, a miskolci nap, aztán értékelésként jöhetnek számításba az egyházkormányzati, püspöki, esperesi jelentések, jelzések. Ezeket észben tartom, de részletesen most nem tudok rájuk kitérni. Voltaképpen még egy értékelő forrást szerettem volna elemezni. Egy igen ígéretes címmel megjelent kiadványt, amit a Magyar Református Tanácskozó Zsinat adott ki a nyári világtalálkozóra. Címe: 10 esztendő után. A könyv ünnepi kiadvány, szerkesztőjét, vagy egyáltalán az ötlet felvetőjét feltétlenül meg kell dicsérnünk. Mert az ötlet kitűnő. Ám a kivitelezés és a megvalósítás rendkívül egyenetlen. A kötet gyönyörű heraldikai gyűjtemény, minden egyházkerületnek önálló címere van, s a kötet ezek bemutatásával valódi esztétikai élvezetet nyújt. Ám mivel a kötet a Világtalálkozóra jelent meg, feltehetően érdekelné a Dunántúli Egyházkerületben szolgáló lelkészt, vagy presbitert vagy gyülekezeti tagot, hogy mi van ma a Tiszántúlon, vagy érdekelné a kárpátaljai reformátust, hogy mi van Ausztráliában, vagy az amerikait, hogy mi van Nyugat-Európában. Erre nézve viszont rendkívül kevés információt tartalmaz az anyag, noha talán éppen azt reméltük volna, hogy egyszer számszerűen is tudjuk azt, hogy hány reformátust tartunk számon, hány választó van az egyházközségekben, hányan konfirmáltak, mondjuk 1990-ben, aztán 2000-ben, hány keresztelés volt, hány temetés, hány presbiter szolgál az egyházainkban, stb. stb. E kötetben alapvető információkhoz nem jutunk hozzá. Amúgy is nagyon egyenetlen az anyag. S egy csemegét is hadd hozzak föl. Az egyik szerző a kommunizmus 40 évéről értekezve mondja: "Ám elkövetkezett egyházunk életében a kommunista diktatúra 40 esztendeje, a babiloni fogság, a pusztai vándorlás szomorú időszaka." Nem akarok ironizálni, csak felhívom mindenkinek a figyelmét arra, hogy tíz esztendő telt el azóta, egészen pontosan július 21-én lesz tíz esztendeje, hogy a szovjet csapatok eltávoztak Magyarországról. S azóta sem jutottunk oda egyházi gondolkodásunkban, nyelvhasználatunkban, hogy megfelelő bibliai metaforát alkalmazzunk az elmúlt 40 évre. A szerzőnél említett két kép nem jön össze. A babiloni fogság ítélet volt, a pusztai vándorlás pedig ígéret. Ha a 40 esztendő pusztai vándorlás volt, akkor nekünk most éppen a kommunizmusba kéne bevonulni és ott hont foglalni. Hiszen a pusztai vándorlás ezt célozta. A babiloni fogság meg 70 évig tartott, itt meg a számolás nem stimmel.

Azért is említem ezt, mert éppen őszi ittjártakor kérdezte tőlem Gerhard Sauter, hogy alakult-e valamiféle konszenzus, van-e valami konszenzus a református egyházban a tekintetben, hogy milyen bibliai metaforát alkalmazunk erre a bizonyos 40 esztendőre, és miért? Megszégyenülten azt kellett felelnem, hogy mindenkinek van valami javaslata, de valójában még nem gondoltuk végig a 40 évet. Nemhogy azt a tízet, teszem most hozzá, amelynek értékeléseivel most foglalkozunk.

Szeretnék most röviden rátérni valamennyi értékelő anyagra, mégpedig oly módon, hogy röviden bemutatom a tartalmát, a teljesség igénye nélkül. A bemutatás után az előbb felsorolt elvek, értékelő szempontok szerint néhány teszek még megjegyzést.

2. oldal ( összesen 4 ) Következő oldal Előző oldal
2024. március 29., péntek,
Auguszta napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 2752
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57521856

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat