belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Kecskeméthy István

A hatalom titka

Mikor Johanan ben Zakkaj rabbi Vespasianus római császár előtt fennen dicsérte a lenézett Eleázár rabbi hatalmát, hogy az még a császári seregnek is ellene tudna állni, a császár csodálkozva kérdezte, hogy ugyan miben van hát ez a nagy hatalma?
Abban, felelte Johanan rabbi, hogy ez, nem is egy darab kenyéren, hanem egy szem borsón száz verset is elmagyaráz.


Arról most nem akarunk szólni, hogy az érdemes Eleázár rabbi bibliamagyarázatai aligha értek többet egy szem borsónál; hanem csak azt akarjuk felmutatni, hogy a rabbiknak az a bámulatos nagy hatalma, mellyel vallásukat annyi hányattatás közt is fenn tudták tartani, igénytelenségükben és buzgó bibliamagyarázásukban gyökerezett. Istentiszteleti rendjük is olyan volt, hogy azokban az időkben, amikor a könyv még olyan drága volt, hogy egy ótestamentum ára felért három faluéval, a templomba eljáró zsidók mégis jól ismerték az Írást, mert a templomban rendre felolvasták azt esztendőnként.


A keresztyén istentisztelet főrésze is a Biblia olvasása és magyarázása volt eleintén. És azt mondhatjuk, hogy sokkal többet olvastak, mint magyaráztak. Mert amit úgyis ért mindenki, minek annak a magyarázásával tölteni az időt. A könnyen érthető igék magyarázata tehát csak annyi volt, hogy azokat magukra alkalmazták a hívők. A bibliaolvasás mellett természetesen volt ének és ima is. Később azonban a Biblia olvasása és magyarázása meglehetősen kiszorult. Kiszorította azt először a művészies prédikáció, azután a sok ceremónia. Nálunk ceremónia már nincs; de van művészies prédikáció. És nincs bibliaolvasás. Sőt magyarázás is kevés. Egy vers, két vers az egész textus. Ennél több igét a gyülekezet nem hall. Magyarázatot pedig sokszor erről se sokat. Mert ismerünk olyan prédikációt, amelyiknek mikor a végére értünk, már el is felejtettük, hogy mi volt a textus.
Mindezt azért mondtuk el, mert most hivatalos körökben istentiszteleti rendünk szabályozásáról folyik a beszélgetés. Hát nekünk ebben csak az az egy kívánságunk van, hogy több igét adjunk a hívek gyülekezetének. Istentiszteleteinkben rendszeresen kellene a Bibliát olvasni, úgy, hogy a hívek annyira megismerjék, hogy kedvet kapjanak annak otthon való további tanulmányozására. Sőt, emellett prédikációinkat is úgy kellene szerkeszteni, hogy azok ne csak szép szónoklatok, hanem valósággal az igének közlői legyenek. Még a hétköznapi istentiszteleteken is szokásba kellene hozni a rendszeres bibliaolvasást. Hiszen az a lélek kenyere. Márpedig, bár a kenyérlevest, kivált, ha híg lére van eresztve, hamar megunjuk, a kenyeret minden nap megkívánjuk.

Kis Tükör, XII. évf.
(1904. április 16.)
16. sz.

Újra megjelent a Beszéljünk nyíltan c. kötetben, 2003 Koinonia Kiadó, Kolzsvár.

További cikkek:
2018. július 16., hétfő,
Valter napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 4899
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 41079251

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat