belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Péli József

Egy volt szcientológus bocsánatot kér Székesfehérvár polgáraitól

(Újjászületésem egyéves évfordulója ürügyén)


Az elmúlt év májusában Székesfehérvár minden lakásának postaládájában megjelent egy könyv: Út a boldogsághoz címmel. A könyv megjelentetését és a polgárokhoz juttatását az ABLE (a Magyarországi Szcientológia Egyház alapítványa) koordinálásával jó néhány fehérvári vállalkozó támogatása - köztük az enyém is - tette lehetővé. A könyvecske a hétoldali megjegyzés szerint: "L. Ron Hubbard önálló műként megírt, talán az első nem vallásos, hanem teljes mértékben a józan észen alapuló morális kódexe, mely nem része egyetlen vallásos tannak sem." (L. Ron Hubbard egyébként a Dianetika felfedezője és a Szcientológia vallás alapítója). E könyvecskével a célunk az volt, hogy a könyv olvasásával az emberek rádöbbenjenek arra, hogy lehet boldogabban is élni, ha a könyvben leírt szabályokat betartják. Én akkor hittem benne, hiszen akkor már közel kilenc éve tartoztam az egyházhoz, s naiv voltam, hogy egy ilyen szövegű könyvecske csodát tehet. De nemcsak én, hanem a szervezetben szinte mindenki hitt abban, hogy ez működik, s hogy az ember jó cselekedeteivel elérheti a megváltást, a megtisztulást egy hosszú úton (a Szcientológia szerint Hídon), melynek egyik kezdete lehet ez a könyvecske (a másik lehetőség a kezdetre a Dianetika könyv), de a folytatás a sok tanulás és auditálás (egyházi szolgáltatás) igénybevétele - amely rengeteg pénzbe kerül - s a vége a teljes szabadság (a Szcientológia szerint). S út közben (ahogy egy Dianetika könyv hirdetésben szerepel) megtanulja irányítani saját reaktív elméjét (ez teszi az embert rombolóvá, közömbössé vagy beteggé), s ezáltal megelőzhető a bűnözés, a háború, a betegség és a hazugság, s az ember szeretetben, barátságban, jólétben, egészségben élhet.
Ez a gondolkodás nagyon beleillik mai modern korunk eszmevilágába - nem véletlenül az egyik leggyorsabban terjedő, e században alapított vallás - csak az igazság nem ez. Én sem magamtól - hanem Isten kegyelméből - jöttem erre rá, hiszen egy rendkívül logikus rendszerről van szó, s ha az ember belül van, mintha egy láthatatlan fátyol lenne a szeme előtt, ami megakadályozza számára, hogy a valóságot lássa, hanem csak abban a világban ringatja magát, amit számára a rendszer kiépített
Az elmúlt év július 13-án kiléptem ebből az egyházból és valamennyi szervezetéből, amely döntésemhez sok ellentmondás felismerése vezetett, - lehullott a láthatatlan fátyol - amely közül az egyiket itt röviden ismertetek.
A Szcientológia - írja L. Ron Hubbard egyik művében - az ember egyetlen működőképes rendszere. Ha ez igaz - gondolkodtam ezen kissé már megvilágosodott ésszel - akkor miért kell ezt az emberekre különböző technikákkal ráerőszakolni, hiszen, ha az ember valóban alapvetően jó, mint ahogy ők tanítják -, akkor úgyis a saját érdekében felismeri az egyetlen lehetőségét a működőképes életre. Ekkor egy olyan "rendszerről" ábrándoztam (még kilépésem előtt), amelyben az ember élete tennivalóit egy könyv formájában ingyen és bérmentve megkaphatja - nem kell súlyos pénzeket ezért fizetni- s a szöveg értelmét csak az érti meg, aki valóban szívből gondolja, hogy ő e boldogságot keresi. Akkor még nem is gondoltam, hogy ilyen könyv létezik.
A valódi szabadulás csak egy hónappal később - egy építész barátom ihletésére - történt meg Jézus Krisztus által. Felismertem alapvetően bűnös életemet - és nem alapvető jóságomat, ahogy a Szcientológia tanítja -, s azt, hogy szükségem van a Megváltóra, s hogy Isten bűnbocsánatát csak rajta keresztül érhetem el.
Az életem alapvetően megváltozott, teljesen új értékrend vált életem mércéjévé: legfőképpen az Isteni és felebaráti szeretet, továbbá a békesség, alázat és együttérzés.
Megtapasztaltam a Szentlélek vezetését, amellyel olyan dolgaim oldódtak meg, amely korábban lehetetlennek tűnt. Harmonikus családi életet élek, a munkatársaimmal való kapcsolatom alapvetően megjavult, s bármilyen furcsa, cégünk eredményessége is javult. Nem hiszek abban, hogy az élet csak csupa kellemes és sikeres dolgok sorozata lehet. Szükségünk van a problémákra, esetenként a szenvedésre is, hogy Jézus Krisztus megláttassa velünk hibáinkat, elfedett bűneinket, s ha belátjuk, megújítson bennünket. Mai kifejezéssel élve, annál nagyobb befektetést, minthogy Isten felé fordulok - s elfogadom az Ő megváltását Jézus Krisztus által, s utána az Ő vezetését életemben - nem tudok elképzelni. Biztos vagyok benne, hogy sokan megmosolyogják e kijelentésemet, még többen pedig kinevetnek. Ezen egyáltalán nem csodálkozom, hiszen korábbi életemben én is hasonlóan gondolkodtam e dolgokról. S itt jut eszembe a korábban említett könyv - amelyről még tudatlanul ábrándoztam -, a Biblia, mint az a mű, amely csak azok számára érthető és mutatja meg igazi arcát, akik Istent keresik, míg mások számára egy zavaros, ellentmondásos, esetenként olvashatatlan és érthetetlen hosszú szöveg. Milyen csodálatos, hogy e könyvhöz bárki hozzájuthat akár ingyen is, viszont az igazságait csak az értheti meg, aki Isten útjait keresi.
E cikk megírását egy éve fontolgatom, s belső lelki teher számomra, hogy ezt meg kell tennem.
Eleinte persze voltak kétségeim is, hogy valóban jó utat választottam-e (hiszen az agyam tele volt a Szcientológia igazságaival), később félelmeim is, hogy valóban jót teszek-e ezzel a cikkel, azonban
Isten igéje (Biblia Mk 5,19) újra és újra elémkerülve nem hagyott kétséget afelől, hogy mit kell tennem. Azt azért még el kell mondjam, hogy hívő keresztyén életem csecsemő korszakát élem (a református gyülekezethez tartozónak vallom magam), de tántoríthatatlanul hiszek /amely bizalom és szeretet / Teremtőmben / aki maga a Szeretet /, hiszen csak általa képzelhető el gyarló emberi mi-voltunk tökéletesedése.
Örülök, hogy szcientológus lehettem, hiszen e tévút nélkül, nem ismerhettem volna meg az Isteni Igazságot.
Zárszóként annyit: Isten szabadnak teremtette az embert, s az ember döntésére bízta, hogy vele vagy nélküle kíván élni. Isten nem tolakszik, nem erőltet - hiszen akkor nem lehetne szabad a döntés - csak finoman jelez, kér ma is. S persze itt van Jézus Krisztus, a Megváltó, a Bizonyosság, a Feltámadás és az Élet, aki mellett az emberek elmennek a nyilvánvaló és egyértelmű csodák tudomásul vétele nélkül. Az emberek többsége ma saját magában bízik - ma ennek a kora van - s nem veszi észre, hogy ez az út ugyan lehet rövidebb, hosszabb ideig sikeres, de e földi sikerek csak arra jók, hogy az ember előtt tartják azt a bizonyos láthatatlan fátylat. Én már tudom, hogy megfontolandó az az ismeretlen szerzőtől származó bölcs mondás: "A legfélelmetesebb hazugságok azok, melyek nagyon közel vannak az igazsághoz". Gyarló emberként csak annyit tehetek, hogy bocsánatot kérek Székesfehérvár polgáraitól a könyv támogatásáért és imádkozom, hogy valamennyien megtapasztalhassák Isten világosságát.

Péli József
a Mind Kft. ügyvezetője

Itt meghallgatható Fekete Ágnes riportja Péli Józseffel, mely a Kossuth Rádió Református Félórájában 2005. szeptember 28-án hangzott el.

2018. július 16., hétfő,
Valter napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 6346
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 41080696

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat