AZ EGÉSZ ORSZÁG SÍKSÁGGÁ VÁLTOZIK GEBÁRÓL RIMMÓNIG JERUZSÁLEMTŐL DÉLRE. JERUZSÁLEM PEDIG KIMAGASLIK, ÉS A RÉGI HELYÉN MARAD; A BENJÁMIN KAPUTÓL ADDIG, AHOL A RÉGI KAPU VOLT, A SZEGLETKAPUIG, ÉS A HANANÉL TORNYÁTÓL A KIRÁLYI BORSAJTÓKIG. LAKNI FOGNAK BENNE, ÉS HÁBORÚ NEM PUSZTÍTJA TÖBBÉ, HANEM BIZTONSÁGBAN LESZ JERUZSÁLEM. ILYEN CSAPÁSSAL FOG AZ ÚR SÚJTANI MINDEN NÉPET, AMELY JERUZSÁLEM ELLEN VONUL: MEGROTHAD A HÚSUK MÉG ÉLETÜKBEN, SZEMÜK IS MEGROTHAD GÖDRÉBEN, NYELVÜK IS MEGROTHAD SZÁJUKBAN. AZON A NAPON AZ ÚR NAGY ZŰRZAVART TÁMASZT KÖZÖTTÜK: AZ EMBEREK EGYMÁSRA TÁMADNAK, ÉS KEZET EMELNEK EGYMÁSRA. MÉG JÚDA IS HARCOLNI FOG JERUZSÁLEM ELLEN. A KÖRÜLÖTTÜK LAKÓ NÉPEK MINDEN KINCSÉT ÖSSZEGYŰJTIK: ARANYAT, EZÜSTÖT ÉS TÖMÉRDEK RUHÁT. UGYANAZ A CSAPÁS ÉRI A LOVAKAT, ÖSZVÉREKET, TEVÉKET, SZAMARAKAT ÉS MINDEN ÁLLATOT ABBAN A TÁBORBAN, AMELY AZ EMBEREKET ÉRTE. AZUTÁN MINDAZOK AKIK MEGMARADNAK A JERUZSÁLEMRE TÁMADÓ NÉPEK KÖZÜL, ÉVRŐL, ÉVRE ELMENNEK ÉS LEBORULNAK A KIRÁLY, A SEREGEK URA SZÍNE ELŐTT, ÉS MEGÜNNEPLIK A SÁTOROS ÜNNEPET. HA PEDIG A FÖLD NÉPEI KÖZÜL VALAMELYIK NEM MEGY EL JERUZSÁLEMBE, HOGY LEBORULJON A KIRÁLY, A SEREGEK URA ELŐTT, AZ NEM KAP ESŐT. MÉG EGYIPTOM SEM KAP, HA NÉPE NEM MEGY EL, ÉS NEM JELENIK MEG. UGYANAZ A CSAPÁS ÉRI, AMELLYEL AZ ÚR AZOKAT A NÉPEKET SÚJTJA, AMELYEK NEM MENNEK EL MEGÜNNEPELNI A SÁTOROS ÜNNEPET. ÍGY BŰNHŐDIK MAJD EGYIPTOM, ÉS ÍGY BŰNHŐDIK MINDEN NÉP, AMELY NEM MEGY EL MEGÜNNEPELNI A SÁTOROS ÜNNEPET. AZON A NAPON A LOVAK CSENGETTYŰIN IS EZ LESZ: AZ ÚR SZENT TULAJDONA! AZ ÚR HÁZÁBAN MÉG A FAZEKAK IS OLYAN SZENTEK LESZNEK, MINT AZ OLTÁRNÁL HASZNÁLT KELYEK. JERUZSÁLEMBEN ÉS JÚDÁBAN MINDEN FAZÉK A SEREGEK URÁNAK SZENT TULAJDONA LESZ, ÉS AKI CSAK ELJÖN, HOGY ÁLDOZATOT MUTASSON BE, BÁRMELYIKET ELŐVEHETI, ÉS FŐZHET BENNE. ATTÓL A NAPTÓL FOGVA NEM LESZ TÖBBÉ KERESKEDŐ A SEREGEK URÁNAK HÁZÁBAN.

                                                                                                                        

Egyetemi vizsgaidőszak van. Legkisebbik gyerekünk meglehetősen sok tárgyból vizsgázik. Feltűnő lelkiállapot változások tanúi lehetünk egy-egy vizsga előtt és után. Hogyan? Amíg nincs túl rajta, jelentősége minden később következő vizsga fölé nő, aztán pedig, ha sikerül, mintha mindig könnyű lett volna, máris az épp következő a legproblémásabb, legszorítóbb...
Mitől irreális súlyú a következő vizsga? Nem tudja, miire elég, az amit megtanult, avagy tud? És ez veszti el a már teljesített vizsgák után újra meg újra időleges súlyát. A vizsgaidőszak végén már reálisabb mérni, mi volt a legnehezebb és mitől volt az. Mert hisz azon is múlik a dolog, hogyan vizsgáztat a tanár? Tudást akar mérni, avagy fölényét bizonyítani?

AZ EGÉSZ ORSZÁG SÍKSÁGGÁ VÁLTOZIK GEBÁRÓL RIMMÓNIG JERUZSÁLEMTŐL DÉLRE. JERUZSÁLEM PEDIG KIMAGASLIK, ÉS A RÉGI HELYÉN MARAD; A BENJÁMIN KAPUTÓL ADDIG, AHOL A RÉGI KAPU VOLT, A SZEGLETKAPUIG, ÉS HANANÉL TORNYÁTÓL A KIRÁLYI BORSAJTÓKIG. LAKNI FOGNAK BENNE, ÉS HÁBORÚ NEM PUSZTÍTJA TÖBBÉ, HANEM BIZTONSÁGBAN LESZ JERUZSÁLEM...

Miféle hasonlat ez Zakariás könyvének befejező részében? AZ EGÉSZ ORSZÁG SÍKSÁGGÁ VÁLTOZIK... JERUZSÁLEM KIMAGASLIK...Isten jelenléte mindenek fölé magasodik. Minden eltörpül majd ahhoz képest, ami teljesedik. Kinek szívét mozdítja ez a lehetőség? Aki hiszi, ha Isten ígéri, így lesz. Ki meri hinni? Hogyan nőhet fölébe mindannak, ami most van? Mikor Zakariás élt, ebből még semmi nem látszott. Körötte ellenséges hatalmak, a lerombolt szent hely felépítésre vár, az ellenük össze-összefogó népeknek kiszolgáltatva éltek...

Jézus Krisztus eljött, Isten ígérete szerint elhozta a lehetőséget. Van út Istenhez. Fölé magasodhat szívünkben, szemünkben mindannak, ami kötözhet, ijeszthet, megront? Isten választott népét újra meg újra támadhatták, kikezdhették a körötte élő népek. Isten engedi, hogy az övéit nyomorgassák? Meddig engedi, miért engedi? Hogy ráébredjenek lelkük ürességére, ne magukban bízzanak, ne abban ami megszerezhető, ami elveszíthető: megbecsülés, elismerés, hatalom, szerep, gazdagság...Mit ér, ha erősebbek nála, akik szorongatják, s elvehetik, elveszik? Vagy ráébred, hogy féltőn szerető Istene keresi, vagy belevész keserűségébe.

ILYEN CSAPÁSSAL FOG AZ ÚR SÚJTANI MINDEN NÉPET, AMELY JERUZSÁLEM ELLEN VONUL: MEGROTHAD A HÚSUK MÉG ÉLETÜKBEN, SZEMÜK IS MEGROTHAD GÖDRÉBEN, NYELVÜK IS MEGROTHAD SZÁJUKBAN. AZON A NAPON AZ ÚR NAGY ZŰRZAVART TÁMASZT KÖZÖTTÜK: AZ EMBEREK EGYMÁSRA TÁMADNAK, ÉS KEZET EMELNEK EGYMÁSRA. MÉG JÚDA IS HARCOLNI FOG JERUZSÁLEM ELLEN...

Lehet nagy hangja az Isten ellen, népe ellen fordulóknak, lehet azt hinniük, övék az egész világ, ám ha a Seregek Ura akarja, AZON A NAPON...abban a pillanatban meginog lábuk alatt a talaj, belebuknak saját terveikbe, megszégyenülnek, megalázódnak és elvesznek...
Szabad látnunk miben élünk, mi vesz körül minket. Szorít az Isten nélküli világ, a szüntelenül egymás ellen fordítók indulata pusztít, megöl, ha lelkünk nem keresi Istent, nincs védelmünk.

VÉSZI ENDRE

               EGYMÁS CSAPDÁJÁBAN

Egyszerre háló és hal, egyidőben
Vadász és üldözött,
Rettegve élni trófeák között,
Hamuvá lenni fehérívű hőben,
Üllő és kalapács,
Egyszerre háló és hal, egyidőben,
Rab s vasfekete rács.

Olvasom Lénárd Ödön kötetét az egyházüldözésről. Nem épp szívemet gyönyörködtető olvasmány. Mennyire átfogón, alávalóan, emberi gyengeséget kihasználón szervezték meg és működtették az egyházellenes ügynökrendszert. Szorító helyzetbe hozták a kiemelkedő képességűeket, a jól teljesítőket, a tevékeny szerepvállalókat. Mesterségesen eléjük, föléjük magasították, mit veszthetnek, hogy eltűnjön szemük elől, ami megtarthatja lelküket, hűségüket, becsületüket...Kevesen voltak, akik mint Lénárd Ödön, aki az eléjük, fölébük kerekedőkön, bántáson, megalázó helyzeten túllátva, élték az isteni szeretetbe vetett reménységet.

Az ÁEH ..."jelentésben kiemelik a reakciós vezetők nevét. Udvardy, Endrei, s Belon püspök személyében, és feladatként jelölik meg: Ne engedjük meg továbbra sem a reakció különböző zavarkeltését, manipulációit, a haladó papok lejáratását. Biztosítanunk kell, hogy a reakciós papság koncepcióit a hívő tömegek ne vegyék át. Ne elégedjünk meg a reakciós pap felelősségre vonásával, hanem történjék meg a széles kör előtti leleplezése... hogy megfelelő mérvű elítélést nyerjen. A reakció elleni harcban erősíteni kell a velünk szövetséges haladó papság helyzetét..." Lénárd Ödön, Tímár Ágnes... Utak és útvesztők

Ki jelent, mit jelent ebben a pár sorban? Ki a reakciós, ki a haladó, ki kész a szövetségre?
Aki félti önmagát, szerepét, hatalmát, testi mivoltát, aki nem meri hinni Isten őrző kegyelmét, mikor az érdekeiket érvényesítő emberek ellene fordulhatnak, bánthatják. Mi ez? Hitetlenség... A bajba kerültek és az őket féltők egy része Isten létezését kérdőjelezte meg. Ami elébük tornyosult, attól nem látták Istent. Védelmet elváró hitük, hamis istenképük tört össze. Mennyire arról szól, merjük-e hinni, reménységből élni, míg megmutatja jelenlétét...
Ami a legnehezebb, hogy most, mikor már visszafelől lehet látni azt a kort, azt ami akkor kényszerített, s többé nem kényszerít, miért is vállalhatatlan, ha szabadulni lehetne tőle? Ennyire félelmetes ereje van az önigazolási kényszernek. Becsap, megkötöz, nem ereszt... Feszül bennük, köröttük a levegő ( bármikor kiderülhet, előbukkanhat az ami megrontott )
MEGROTHAD A SZÓ A SZÁJBAN ... "Látván nem látnak, hallván nem hallanak..."

Úgy hallottam, már most készülnek a március tizenötödiki ünnepségekre a rendőrök... Vajon miért? Mert kiszámítható az addig növekvő elégedetlenség. De miért árulják el ezt nekünk?
Ez is eszköz arra, hogy féljünk attól, ami következhet. A hatalom, az erőszak eszköze mindig a megosztás, a félelemkeltés... Egyetlen védelem van, hittel kéredzkedni Isten tenyerébe...

A KÖRÜLÖTTÜK LAKÓ NÉPEK MINDEN KINCSÉT ÖSSZEGYŰJTIK: ARANYAT, EZÜSTÖT ÉS TÖMÉRDEK RUHÁT. UGYANAZ A CSAPÁS ÉRI A LOVAKAT, ÖSZVÉREKET, TEVÉKET, SZAMARAKAT ÉS MINDEN ÁLLATOT ABBAN A TÁBORBAN, AMELY AZ EMBEREKET ÉRTE. AZUTÁN MINDAZOK AKIK MEGMARADNAK A JERUZSÁLEMRE TÁMADÓ NÉPEK KÖZÜL, ÉVRŐL, ÉVRE ELMENNEK ÉS LEBORULNAK A KIRÁLY, A SEREGEK URA SZÍNE ELŐTT, ÉS MEGÜNNEPLIK A SÁTOROS ÜNNEPET.

A választott nép újra meg újra megvert, vesztes helyzetbe kerülhetett. Isten megengedte, hogy kiderüljön, van-e, ami a szívüket élteti, ami megmarad a nyomorúság közepette is?

És mi? Elvehetnek tőlünk bármit is, amihez túlságosan ragaszkodunk? Haragszunk? Kire? Akkor is neheztelünk, ha ráébredünk, Isten megengedi? Hogy elvegyék, hogy mást adjon?

Pár napja telefon csengett, s ahogy felvettem, egy derűs hang különös verssel köszöntött:

Végy ezt vagy azt!
Emeld föl a szívedig!
Óvatosan tedd le!

(Fodor Ákos Életrecept)

Azután azt kérdezte, tudom-e kicsoda? A hang nagyon ismerős volt, de nem volt időm gondolkodni rajta, ki lehet, mert elárulta. Megköszönte amit Sátoraljaújhelyre küldtem karácsonyi köszöntésül. Nekem ott, csak egy emberem van, a Kecskemétről odarendelt Varga Zoltán, piarista szerzetes tanár. Akivel mindössze kétszer találkoztam életemben, de aki úgy testvérem, mint mindazok, akiket Isten az összetartozásra való rácsodálkozásban testvérül adott.

Szavaiból hamarosan kiderült, egészen váratlanul új helyre rendelték felettesei. Nagykanizsára küldték egy piarista gimnáziumba tanítani... Mindent ott kellett hagyni. Szabad ezt tudva újraolvasni az előbb említett Fodor Ákos verset. Miféle életrecept? Hogyan kéne élnünk? Hogyan tudott Varga Zoltán jó szívvel bólintani az újbóli áthelyezésére? Mindent, ami jön szívünkig emelni, óvatosan letenni... ő bizonyára szívéig s Isten szeretetébe ölelte azokat, akiket ott kapott, akiket most hirtelen-váratlan ott kellett hagyni...

AZUTÁN MINDAZOK AKIK MEGMARADNAK... MEGÜNNEPLIK A SÁTOROS ÜNNEPET

Ki visz magával sátort? Aki útra kell és akinek nincs ott háza, ahova megy. Mit is jelent ez? Hogy Isten felé útra kell kelni, valami ilyet jelent, úton lenni, átlépni mindent, ami ellene van, lépni a reményünket, s közben lesz épp e hit által miénk a bizonyosság, a védő sátor fejünk felett. A sátor, annak is jelképe, hogy ahova érkezünk, ott mi nem tudunk előre helyet, vagy más egyebet biztosítani, de remélhetjük hogy ott van, ott lesz velünk az Úr. Remélt jelenléte SÁTOR a fejünk fölött... Így bárhová indulhatunk, ha Őfelé indulunk.

AZUTÁN... A megpróbáltatás után, a vesztések után... Isten közelében megmaradni, - ez az ünnep lehetősége. Azé, aki visszaadni, elhagyni, veszteni mer, mert tudja Isten szeretetét...
Varga Zoltán, nem tudhatta, hogy nekem ma a sátoros ünnepről kell szólnom, mégis, a telefon, a levele, mind erről szól. Már maga a város, ahonnan indul: SÁTOR-ALJA-ÚJ-HELY...
Írt egy verset is. Ott van benne, a címben, a sorok közt, ami fogja, ami tartja, ami viszi...

BÚCSÚ A SÁTOR-HEGYEK TÖVÉN

Kétszer hét év, hogy lemúlott,
Új útra indul most fiad.
Hálákat adván mindenért...
Mit adtál néki ezalatt.

Kéz, hang, tekintet - szűnik bár,
A szív, a lélek s szó - marad,
Mint Jézus, övéit hagyván
Köztük Titokban jelen van...

Szent Háromság, egy Istenünk
Téged nem oszt meg tér-idő,
Hívd egységre gyermekid,
Örökre köztünk, Te, dicső.

Így van megírva az Új Jeruzsálemről: "Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velük..." Jelenések 21:3.

HA PEDIG A FÖLD NÉPEI KÖZÜL VALAMELYIK NEM MEGY EL JERUZSÁLEMBE, HOGY LEBORULJON A KIRÁLY, A SEREGEK URA ELŐTT, NEM KAP ESŐT. MÉG EGYIPTOM SEM KAP, HA NÉPE NEM MEGY EL, ÉS NEM JELENIK MEG. UGYANAZ A CSAPÁS ÉRI, AMELLYEL AZ ÚR AZOKAT A NÉPEKET SÚJTJA, AMELYEK NEM MENNEK EL MEGÜNNEPELNI A SÁTOROS ÜNNEPET...

Ha nincs eső, elpusztul minden, amit a földbe vetünk. Életben maradásunk lehetősége, Isten keresése. Ha ő nem élteti lelkünket, beleveszünk a lélektelen világba. Ajándék ez a keserves nehéz jel azok számára, akik tapasztalták éltető erejét, s érzik, ha nincs. NEM KAP ESŐT... Fel kéne fognunk, nincs értelme annak, hogy meglevőnek igazoljuk azt, amit elvesztettünk...
Aki nem kegyelemből él, olyan, mint az eső nélküli föld. Kiszárad. Nincs lelket éltető forrása, elfogy a derű, a bizalom, a békesség... Persze, lehet úgy tenni, azt láttatni, mintha lenne... AZON A NAPON... minden olyan fény lesz, olyan világosság, ahol minden lelepleződik...

AZON A NAPON A LOVAK CSENGETTYŰIN IS EZ LESZ: AZ ÚR SZENT TULAJDONA! AZ ÚR HÁZÁBAN MÉG A FAZEKAK IS OLYAN SZENTEK LESZNEK, MINT AZ OLTÁRNÁL HASZNÁLT KEHELYNEK. JERUZSÁLEMBEN ÉS JÚDÁBAN MINDEN FAZÉK A SEREGEK URÁNAK SZENT TULAJDONA LESZ, ÉS AKI CSAK ELJÖN, HOGY ÁLDOZATOT MUTASSON BE, BÁRMELYIKET ELŐVEHETI, ÉS FŐZHET BENNE. ATTÓL A NAPTÓL FOGVA NEM LESZ TÖBBÉ KERESKEDŐ A SEREGEK URÁNAK HÁZÁBAN.

ISTEN SZENT TULAJDONA... Az vagyok? Miből derül ki? Mérheti, mérhetem? OLTÁRNÁL HASZNÁLT KEHELY... Lehet erőmet, időmet, kincseimet, - amit eddig saját kedvem szerint használtam... lehet az életemet Istennek használni? Vagy magam döntök, amíg tehetem?
Mire vagyok kész? Ezt írja Varga Zoltán döntéséről szóló levelében: Segítő búcsú-versem :

FODOR ÁKOS

               SZABADSÁG

Mi ha történik:
te döntöd el, hogy inkább
csiszol vagy koptat

Történhet velem, amit Isten akar? Hogyan döntök? Istenhez csiszolódik lelkem, vagy elkopik a vele való ellenkezés közben? ISTEN TULAJDONA VAGYOK? Tehet velem, amit akar?

NEM LESZ TÖBBÉ KERESKEDŐ A SEREGEK URÁNAK HÁZÁBAN

Meglepő az itt szereplő KERESKEDŐ kifejezés. Ki nem lesz ott? Kifizetem az árát - alapon nem lehet ott senki. Aki azt hiszi, lehet megszerezni, kiérdemelni... A másik fordítás szerint: NEM LESZ OTT KANANEUS (akiket bálványaik miatt ki kellett volna űzni az Ígéret földjéről)
KERESKEDŐ vagyok, aki példásan adakozik, elvárásokat teljesít, ki a megőrzést elvárja? Vagy KANANEUS, aki Isten népe közt élve is a bálványaié, saját akarásaié, saját céljaié?
Lehetek ISTEN SZENT TULAJDONA! Keres engem, harcol értem! Van szemem arra, hogy lássam mindazt, ami ellenem fordulva is értem történik? Miről szól az életem? Magamért, lehetőségeimért, szerepeimért, céljaimért... való hadakozásomról, vagy arról, milyen különös, lelkemet szabaddá tévő, éltető és megtartó hatalom Isten irgalma, féltő szeretete...