belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Walter Brueggemann

Az engedelmesség és dicsőítés kötelékében:

A Zsoltárok mint kánon

                                                                                                         

Eredetileg megjelent: „Bounded by Obedience and Praise”, JSOT 50 (1991) 63-92.

Ford. Czövek Tamás

            

 

 

A Zsoltárok formájával kapcsolatban felvetődik a kanonikus szándék kérdése. Ez a tanulmány három szempontból vizsgálja a Zsoltárok formáját és a Zsoltárok felépítésének és sorrendjének teológiai szándékát: a) az 1. és 150. zsoltár szabja meg ezen irodalmi korpuszban a hit határait az engedelmességben és dicsőítésben; b) panaszok és dicsőítések nyújtják azt a dinamikát, melyben az 1. zsoltár egyszerű Tóra-kegyessége veszélybe és kérdések kereszttüzébe kerül, míg végül győzedelmeskedik. A 25. és 103. zsoltár a Tóra-kegyességen túllép; c) a 73. zsoltár különleges és döntő helyet tölt be a panasz és meggyőződés nagy drámájában. Ez arra utal, hogy a 73. zsoltárt olvashatjuk az 1. zsoltár fényében és attól függetlenül. A Zsoltárok kanonikus felépítése meghatározza Izráel hitét és Isten hűségével, hűségéért és hűsége elleni küzdelmét.

 

Recent studies of the Psalms have posed the question of canonical intentionality concerning the shape of the Psalter. The present paper explores three facets of the shape of the Psalter and the way in which the placement and sequence of Psalms make a theological assertion: a) Psalms 1 and 150 set the boundaries for faith in this literature in terms of obedience and praise; b) laments and hymns provide the movement wherein the simple Torah-piety of Psalm 1 is jeopardized, questioned and resolved. Psalms 25 and 103, respectively, are considered as a movement beyond Torah-piety. c) Psalm 73 appears to occupy a peculiar and crucial position in the larger drama of protest and affirmation. Such a notion indicates that Psalm 73 can be read both in relation to Psalm 1 and as a departure from it. The large sequence of the Psalms defines Israel's faith as a struggle with, for and against God's fidelity.

                                                                                                                         

 

Ha a Zsoltárok könyvét akár tudományos, akár liturgikus, akár kegyességi céllal vesszük kézbe, egyszerre egyetlen zsoltárt olvasunk. Az értelmezési egység az adott költemény. Ugyan készültek tanulmányok a Zsoltárokban található különböző zsoltárcsoportokról vagy -gyűjteményekről, melyek az egész könyvet alkotják, ám e tekintetben nem értünk el látványos előrelépést.[i] A Zsoltárok könyvének mint irodalmi egységnek formája és szándéka még kevesebb figyelmet kapott.

Brevard Childs új megközelítésből vetette fel a Zsoltárok könyve irodalmi formájának és teológiai szándékának kérdését.[ii] Ám hogy a kanonikus megközelítés milyen eredményekkel járhat, egyáltalán nem világos. Amennyiben a könyv irodalmi formáját tartjuk szem előtt, hamarosan a teológiai szándék és értelmezés kérdéseivel találjuk magunkat szemben, melyek az irodalmi formán jóval túlmutatnak.[iii] E tanulmányban a teológiai szándékot vizsgálom. Ehhez a fő kérdésem: Hogyan jutunk el a Zsoltárok egyik végétől a másikig? Egy bibliai könyv kanonikus formáját tanulmányozva Childs gyakran fordít figyelmet annak kezdetére és befejezésére, hogy felfedje, a kettő hogyan viszonyulhat egymáshoz. Ezt a módszert én is magamévá teszem. Bár megtanultunk kellő figyelmet fordítani a kezdetre és a befejezésre, azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy a kettő között található anyag hogyan teszi lehetővé a kezdettől a vég felé történő haladást.

                                                                                                                     

 

[i]      Ld. Claus Westermann, „Zur Sammlung des Psalters”, Forschung am Alten Testament (ThB, 24; München: Chr. Kaiser, 1964), 226-43; és Patrick D. Miller, Interpreting the Psalms (Philadelphia: Fortress Press, 1986), 3-28.

[ii]      Brevard S. Childs, Introduction to the Old Testament as Scripture (Philadelphia: Fortress Press, 1979), 511-23. Ld. még Gerald Henry Wilson részletes tanulmányát, The Editing of the Hebrew Psalter (SBL Dissertation Series, 76; Chico, CA: Scholars Press, 1985), és James Luther Mays, „The Place of the Torah-Psalms in the Psalter”, JBL 106 (1987), 3-12, és „Psalm 118 in the Light of Canonical Analysis”, Canon, Theology, and Old Testament Interpretation (szerk. Gene M. Tucker et al.; Philadelphia: Fortress Press, 1988), 299-311.

[iii]      Jóllehet Childs új irányt szabott a vitának, nem világos, műve milyen következménnyel jár. Jelenleg nem egyértelmű, hogyan kell az irodalmi formáról teológiai következtetésekre jutnunk, márpedig ez a kapcsolat a meghatározó a kanonikus megközelítés számára. Ha ezt a kapcsolatot szem elől tévesztjük, a kanonikus megközelítés puszta irodalmi elemzés lesz, ahogy John Barton megállapítja.

 

1. oldal ( összesen 9 ) Következő oldal
További cikkek:
2024. március 28., csütörtök,
Gedeon , Johanna napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 11186
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57509733

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat