belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Géczy Katalin

Imádkozz és énekelj!

Énekeljetek Neki új éneket, szépen zengjenek hangszereitek! (Zsolt. 33,3) - olvassuk az Igét, közben zajlik az "ének-háború". A felháborodás oka különböző, a vélemények nagyon határozottak, mindenkinek teljes mértékig igaza van. Hagyományos énekeinket szerető, ápoló testvéreket zavarja a fiatalok "zajos" muzsikája. A zenéhez értő gyülekezeti tagokat az ének ritmusával összeegyeztethetetlen, magyartalan szövegek, igénytelen dallamok dühítik. Fiataljaink bosszankodnak az elnyújtott kántáláson, a nehezen érthető kifejezéseken. Erdélyi testvéreinket felháborítja, hogy a zenészek gyorsabb, ritmikus éneklést szeretnének bevezetni az új énekeskönyvből. Bántja őket a Halleluja énekek leszólása is. A zeneértők tábora színvonalasabb éneklést szeretne megvalósítani, mások a közérthetőbb egyházi éneklésért harcolnak.
Jogos indulatok? "A Te házadhoz való féltő szeretet emészt engem." (Jn. 2,17) Ha csak ez emésztene...


Milyen elvek fogalmazódnak meg az elképzelésekben?
Az éneklés
- hagyomány és érték
- művészi, esztétikai élmény
- közösségi élmény
- az új szív megnyilatkozása
- a misszió eszköze
A sort lehet folytatni, de miért állnának ezek a szempontok egymással ellentétben?

Az éneklés elsősorban imádság, Kálvin Institutiojában nem is beszél erről a témáról máshol, csak az imádságról írt fejezetben. Azt írja a képmutató imádságról írt intelmei után: "A fennhangon való imádkozást és az éneklést azért mégsem kárhoztatjuk, csak az a fontos, hogy a lélek érzéseit kísérjék és azoknak álljanak szolgálatában." A reformáció fontos üzenete volt az evangélium nemzeti nyelven, közérthető módon való megszólalása. E témában is kiemeli Kálvin: "latinok között nem görögül, és franciák vagy angolok között nem latinul, hanem mindenütt a nép köznyelvén kell elmondani a nyilvános könyörgéseket, hogy azokat az egész gyülekezet közönségesen megérthesse…" (Institutio III.f.) A folytatás pedig mindannyiunkat fel kell rázzon: "Azután meg olyan erő és forróság kell, hogy áthassa a lélek gondolatait, hogy az messze felül is haladja mindazt, amit a nyelv szavakkal ki tud fejezni."

Lehet-e segíteni, hogy a régi és új énekeink is ilyen imádságként szólaljanak meg? Akarnak-e egyházzenészeink ebben közreműködni? Elfogadja-e a gyülekezet a segítséget a zenészektől, akik Isten szolgálatára készek?

Ezzel a segítséggel egyéb iránt, mi zenészek, nagyon is adósok vagyunk. Ugyanis semmit nem használ a kioktató beszéd, az elmés szócsata, mások bírálata és vizsgáztatása. Ha valaki letesz valamit, kritikusa száz is akad, követője, segítője elvétve. Az ifjúsági énekeskönyv összeállításának többször is nekifogtak lelkes zenészek, mindig bírálatok özönét aratva le munkájuk gyümölcseként. Mégis több mint tíz éve elkészült a "Dicsérjétek az Urat" gyűjtemény, népszerű nevén DAU, kapható a Református Ifjúsági Találkozó "Csillagpont" énekeskönyve, és 2006-ban megjelenik Berkesi Sándor szerkesztésében "Az Úrnak zengjen az ének!"c. kiadvány is, melyeket egyházzenészeinknek kicsit bátrabban kellene ajánlani gyülekezeti használatra. Ezen kívül is további segédanyagokra lenne szükség, kottákra, hangzóanyagokra, meglévő énekeinkhez új hangszerelésekre, az új énekek felkarolására, javítására, a fordításoknál prozódiai, és nyelvhelyességi problémák megbeszélésére...stb. Néhány felvetés a hiányokról:

1. Énekeskönyvünk hangszeres kíséretéhez egyetlen segítőeszközünk a református korálkönyv, ami kétség kívül magas színvonalú, kiváló kottaanyag. Ugyanakkor az énekelt imádság bennsőséges, felemelő megszólalásához némelyik énekünket jobb lenne kicsit mélyebb fekvésben énekelni. Azokban a gyülekezetekben, ahol nincs jól képzett orgonista, szükség lenne egyszerűbb kíséretet tartalmazó kottára is. Miért? Miért ne gyakorolhatna az orgonista, és tanulhatná meg a nehezebb kíséreteket?... A tapasztalat azt mutatja, hogy a dallamhangonként történő harmóniaváltás eredményeképp nem az orgonista virtuozitása nő, inkább az ének lassul gyötrően unalmassá, elveszti eredeti lendületét, és ezzel együtt a vers megszólító erejét is. Így fordulhat elő, hogy énekeskönyvünk 276. számú szép magyar dicsérete, melyet a kimondott szó ritmusával és lendületével kellene énekelnünk, valahogy így hangzik: Eee - gyeee - düüü - liii reee - mééé - nyeeem. Külső hallgató számára (lehet, hogy az éneklők előtt is) rejtve marad az Istenhez szóló sóhajtás értelme: "Egyedüli reményem, Úr Isten, csak Te vagy!" Az egyszerűbb orgonaletét (4 bé előjegyzés helyett egy kereszt, két negyed ritmusonként váltott harmóniamenet) nagyot lendíthetne az ének megszólalásán, hát még ha más hangszerekre is születnének átiratok. Szépen szólna gitár és hegedű (vagy furulya) a régi magyar dallamokhoz, és ahhoz a modális zenei anyaghoz is, mely a középkori trubadúr-énekek, vagy reneszánsz táncok stílusjegyeit hordozza énekkincsünkben. A közelmúltban a populáris zenében is megjelent a modális dallam- és harmóniavilág, és igen népszerű lett ez a régi-új hangzás. Ennek is köszönhető, hogy nem idegenkednek a modern zenét előnyben részesítő emberek a dór vagy mixolíd dallamoktól, ha friss, lendületes előadásban hallják. Egy rövid zeneelméleti kitérővel szeretnék egy példát bemutatni az áthangszerelés módjáról. A modális dallamokat a skála hangjaira épülő, azokból építkező hármashangzatokkal kísérjük, nem funkciós alapon, hanem modális harmóniákkal. A dó hangra épülő hármashangzat: dó-mi-szó, vagyis Dó-dúr, a ré hangra ré-fá-lá moll hármas épül…stb. Az így adódó harmónia-készlet: Dó-dúr, Re-moll, Mi-moll, Fá-dúr, Szó-dúr, Lá-dúr. Ehhez jönnek még a dí, fí, szí, és tá módosításokkal létrejövő hármasok: Lá-dúr (lá-dí-mi), Re-Dúr, Mi-dúr és a Tá-dúr. Ez azt jelenti, hogy pl. a "Felvirradt áldott, szép napunk" kezdetű dicséretünket, amely egy dór dallam, ha D hangról akarjuk énekelni, a következő harmóniákkal kísérhetjük úgy, hogy mindig a megszólaló dallamhang része legyen a harmóniának (átmenő hangoktól eltekintve): d-moll, e-moll, F-dúr, G-dúr, a-moll, C-dúr és a színező akkordok: D-dúr, E-dúr, A-dúr és B-dúr. A harmóniákat teljes gazdagságukban megszólaltathatjuk, de a lendületes éneklést segítjük azzal, ha (többnyire) csak a hangsúlyokra váltunk harmóniát, illetve egy-egy kiemelendő motívumra, mint pl. a záró "Halleluja" örömkiáltásra:

Ha a harmóniát adó húros hangszer mellett egy szólisztikus hangszer a dallamot, vagy más kiegészítő szólamot játszik, a ritmust pedig ütőshangszerek támasztják meg, különösen szép ruhába öltöztethetjük kedves húsvéti énekünket. Ugyan kit zavarna így az ének közel 500 éves kora?!

1. oldal ( összesen 2 ) Következő oldal
2018. június 22., péntek,
Paulina napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 3835
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 40875130

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat