belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Szenczi László

A Biblia szerepe a cserkészek lelki nevelésében

Visszaemlékezés

A komáromi 64o. sz. Timótheus cserkészcsapat 1941. novemberében alakult meg a Timótheus árvaházban azzal a célkitűzéssel, hogy az árvaházi árvák, és az ott lakó internátusi tanulók lelki fejlődését szolgálja. A csapat parancsnokságát Csukás Zsigmond, árvaházi lelkigondozó lelkipásztor, csapatparancsnok; Nagy Gyula lelkipásztor, helyettes csapatparancsnok és Keszegh Pál segédtiszt alkotta.

A csapat hivatalos kapcsolattartását a "Hírmondó" című újság biztosította, amelynek első száma Madaron készült Szenczi László törzsvezető szerkesztésében. Ebbe a bibliaolvasó cserkészek nyári élményeiket, bibliai aranymondásaikat írták meg. Ez azután körbement meghatározott útvonalon és az így kibővített, kézzel írt újság, visszaérkezett Madarra. Ezzel eleven kapcsolatot tartottunk fenn egymással. Csodálatos volt ez az egymástól távol levő cserkészek által kézzel írt beszámoló, amelyben megosztottuk örömeinket, bánatainkat és ez által tudtuk meg, hol van szükség segítségnyújtásra. Ahol pedig segíteni kellett, oda elmentünk és segítettünk. Bibliánk összekötő kapcsolatot hozott létre közöttünk. Isten áldása kísérte ezt a kezdetleges próbálkozásunkat.

Későbbiek során a "Hírmondó" szerkesztését a csapatparancsnokunk vette át és rendszeresen meg is jelent sokszorosított formában. A korabeli "Kiskoszmály" című újság cikkeket, vallomásokat, beszámolókat jelentetett meg a cserkészcsapat munkájáról. Az újság 1943. február 1-i száma különösen gazdag cserkészanyagot tartalmaz.

Ebben Csukás Zsigmond parancsnok jelzi, hogy a csapat alakulásának egy éves évfordulóján ünnepélyes csapatösszejövetelt tartunk. Ezen mindegyik őrs önálló programmal szerepel. Az első belmissziós, a második reformációs, a harmadik külmissziós műsorral szerepel. Az összejövetel középpontja a bibliaverseny lesz. A legtöbb helyes választ felmutató cserkészünket egy finom kötésű teljes Bibliával ajándékozzuk meg. A parancsnok arról is beszámol, hogy most térünk át az új cserkészpróba-szabályzat szerint való kiképzésre, melyek nagy része bibliai ismeretekre van felépítve, így mindinkább kidomborítja az evangéliumi felfogást a nevelésben.

A megtartott ünnepélyes csapatösszejövetelről Lelkes Ferenc cserkész, 3. osztályos gimnáziumi tanuló számol be a "Kiskoszmály" című újság 1943. január 1-i számában: "Nagy izgalommal keltünk november 13-án reggel. A csapatunk egy éves fennállásának emlékére nagy ünnepélyt rendeztünk, amelyen minden őrs szerepelt. A legfőbb volt benne a bibliaverseny, amelyen egy bőrkötéses Bibliát lehetett nyerni." A továbbiakban a beszámoló megemlíti, hogy az ünnepélyen a szavalatok, szavalókórus és énekszámok, felolvasások és mandolinzene után Nagy Gyula, parancsnokhelyettes a csapatunk eddigi munkáját ismertette. Végre sorrakerült az izgalommal várt bibliaverseny, amelyen Illés próféta életéből és a keresztyén életszabályokból voltak kérdések Díjakat Lampérth László és Szenczi László nyertek. Az ünnepélyen résztvevők számára a legnagyobb lelki élményt a bibliaismeretről való számadás jelentette. Ez arra serkentette a cserkészeket, hogy tovább tanulmányozzák a Bibliát, mert az ilyen versenyekre rendszeresen sor került a későbbiekben is.

Csukás András III. osztályos gimnazista tanuló ugyanebben az újságban (1943. január 1.) arról számol be, hogy mit köszönhet a cserkészetnek lelki élete szempontjából? Így fogalmaz:" El sem tudom képzelni, hogy élhettem pogány életet a keresztyén árvaházban? Az árvaházi cserkészcsapat megalakulásával én is beléptem a csapatba. Voltak összejövetelek is az őrsöknek. Ezek engem nem nagyon érdekeltek. Idővel különféle felhívások és lelki dorgálások érdeklődést keltettek bennem a Biblia szavai iránt. Hátha mégis valami hasznot, vagy örömet merítek én is testi vagy lelki életem számára? Nagy lelki változást éreztem magamban. Elkezdtem az áhítatokon és bibliai összejöveteleken mindjobban figyelni Isten szavára. Kezdtem is cselekedni azt, amit hallottam a Bibliából. Ez azonban nagyon lassan ment, mivel mindent egész másként kellett cselekednem, mint eddig. Nemsokára elkezdtem a naponkénti bibliaolvasást. Első hetekben csak minden másnap olvastam, ha eszembe jutott, mivel gyarló és tehetetlen voltam. Idő folyamán kértem Istent, hogy segítsen rajtam. Az Ő segítségül hívásával tudtam csak elfeledés nélkül Bibliát olvasni naponként, amit még ma sem felejtettem el. Míg Bibliát nem olvastam, cselekedeteim nem voltak Istennek tetszők. Amióta csendesórát tartok, a cselekedeteim, így tehát tanulásom is, megváltozott. Én ennek a változásnak nagyon örülök, amit az árvaházi Timótheus cserkészcsapaton keresztül a jó Istennek köszönhetek."

A cserkészek evangéliumi szolgálata volt a bibliajelzők készítése is. Egy kis csapat igei feliratokkal és matricák segítségével készített bibliajelzőket színes virágdíszekkel. Ezeket elküldtük azokra a helyekre, ahol bibliaórák voltak Negyeden például Takács Gyuláné, Böske néni, volt a leghűségesebb továbbadója e jelzőknek. Kettős jelentősége volt e munkának. Egyrészt a kiscserkészek kutatták a bibliai igehelyeket, sokat meg is tanultak, másrészt a bibliakörökben terjedt Isten Igéje. Sok esetben találó volt az Ige, mert néhány levél útján köszönetet is mondtak, jelezve azt, hogy Isten üzeneteként fogadták a bibliajelzőkön kapott Igéket. Legyen áldott a mi Urunk, hogy ezúton is szolgálhattuk Isten országának ügyét!

Különösen megmozgatta Komárom közönségét egy cserkész evangéliumi színdarab:"Mókus törzs bibliai rejtvényt fejt." Az előadáson sok százan vettek részt. A három felvonásos színdarabot az akkor még csak 14 éves polgári iskolai III. osztályos tanuló, Szenczi László írta, Csukás Zsigmond árvaházi lelkipásztor úr segítségével.

Az I. felvonásban bemutatkozik a "Mókus törzs", az árvaházi cserkészcsapat kiscserkészeinek csoportja, 9 fő és a színdarab írója, mint törzsvezető. Elmondjuk a közönségnek, hogy igen nagy feladat előtt állunk, mert csapatunkhoz egy országos pályázat érkezett, méghozzá bibliaismereti pályázat. Ezt akarjuk most az első jelenetben ismertetni a közönséggel, magunk között pedig felosztani a témaköröket. Erről tanácskozik a csapat. A 10 fős csapat leül egy asztalhoz, és tanácskozni kezd. Mindenkinél van Biblia, papír és ceruza. Az I. témakör a Bibliával kapcsolatos általános ismeretről és a prófétákról ad fel sok-sok kérdést. Ezt az első csoport fogja tanulmányozni (3 fő).

Az I. témakör kérdései:

1. Hány könyvből áll a Biblia Ó- és Újszövetsége?2. Kik voltak a próféták?3. Nevezd meg a prófétákat!4. Nevezzél meg kis prófétákat!5. Ki volt a Főpróféta?6. Kik voltak azok a próféták, akik nem írták le a próféciáikat? A következő témakör Jézus életéről ad fel kérdéseket. Ezt a második 3 tagú csoport fogja tanulmányozni.

A II. témakör kérdései:

1. Sorold el Jézus Krisztus csodatételeit!2. Sorold el Jézus példázatait!3. Máté evangéliumában, melyik fejezetben van több példázat Isten országáról?

A harmadik témakör a különleges kérdések témaköre. Ezt a harmadik, 3 tagú csoport vállalja.

A III. témakör kérdései:

1. Soroljad fel Pál Apostol leveleit!2. Mit mondott Jézus missziói parancsként?3. Jézusról milyen jelzőket sorol fel János evangéliuma?4. Mit tudsz Jézus négyszemközti beszélgetéseiről? Kivel beszélt négyszemközt?Melyik evangéliumban található meg?5. Mit tudunk a messiási zsoltárokról? Melyek ezek?6. Ki fordította le a versekben és megfelelő dallamokkal ellátott zsoltárokat magyar nyelvre?

Mindegyik csoport a feladatot örömmel elvállalta, a törzsvezető pedig megígérte, hogy a munkát irányítani, segíteni fogja és szükség esetén Csukás Zsigmond lelkipásztor úrtól, parancsnokunktól, segítséget kér tartalmi kérdésekben. Megjegyezzük, hogy természetesen a kiscserkészek előzőleg már tanulmányozták kis segítséggel a kérdéseket, de azoknak kiosztása, illetve elvállalása a színdarab első felvonásában történt meg.

A színdarab II. felvonása lett igazán izgalmas. A rejtvény megfejtése nyilvános volt, sőt a közönség is besegíthetett egy-egy kérdés megválaszolásába, ha a csoportból senki sem tudta a választ. Végül is a II. jelenet azzal zárult, hogy a közönségnek nem kellett egyetlen esetben sem megválaszolni kérdést, de néhány esetben kiegészítették a cserkészek feleletét. Ez érthető volt, hisz jó néhány kérdésre a választ sokrétűen lehetett megadni, de minden részlet nem mindig jutott eszükbe a kiscserkészeknek. A versenyt vezető törzsvezető összegezte az eredményt és megállapította, hogy bár sok csapat készült erre a versenyre, nyugodtan elküldhetjük a válaszokat, a versenyt kiíró bizottságnak, az országos központba. Ezzel a borítékolt eredményeket a küldönc a postára vitte. A közönség vastapssal jutalmazta a kemény munkát, az eredményes, szép feleleteket.

A színdarab harmadik jelenete volt a legmeghatóbb, ahogy vártuk valamennyien a postás érkezését. Egyszer csak belépett a levelet és egy nagy csomagot hozó postás. A levélben az állt, hogy a komáromi 640. sz.. Timótheus cserkészcsapat Mókus törzse az országos első díjat nyerte meg ezen a komoly és igen nehéz versenyen. Izgalommal bontották fel a kiscserkészek a csomagot. Ebben 10 Biblia és rengeteg élelem volt. Kitörő örömmel fogtak hozzá a megéhezett cserkészek az élelem elfogyasztásához, majd hálaadó imádságban köszönték meg Istennek az elért eredményt.

Végül a színdarab zárójelenetében a Mókus törzs tagjai kezükben a jutalombibliával, egyenként léptek a közönség elé és egy-egy Igével köszönték meg a közönség türelmes részvételét e hosszúra nyúlt, de nagyon tanulságos színdarabon.

A csupa árvákból álló Mókus törzs így tett bizonyságot bibliaismeretéről, ugyanakkor jó szolgálatot tett az evangélium terjesztésében is. Sokan ismerték meg Jézus életét, munkásságát, példázatait, váltsághalálát. A színdarab végső kicsengése ez volt: Jézus a mi Megváltónk, általa van örökéletünk. A színdarab tartalmi összeállításában, mint már említettük, Csukás Zsigmond lelkipásztor úr segített a darab írójának. Így az evangéliumi szempontból teljesen biblikus volt. Az előadásra szóló meghívókat a cserkészek hordták szét a városban, de a mozi is ismertette azt. Így ez a lelkileg gazdag kiscserkész bemutatkozás nagy esemény volt akkor Komárom városában, amely a Bibliával való igen széleskörű megismerkedés mellett egyúttal növelte az árvák iránti szeretet is.

Csukás Zsigmond csapatparancsnok, lelkigondozó árvaházi lelkipásztor - mint láttuk -az egész cserkészmunkát bibliai alapokra helyezte és figyelmünket ezzel Isten dolgai felé irányította. Lelki vezetésének bizonyságaként érdemes felidézni a cserkészcsapat hivatalos lapja, a "Hírmondó" II. évfolyama 1. számában megjelent "Beköszöntőjét"
"Kedves Cserkésztestvéreim! Ígéretemhez híven jelen sorokkal felkereslek. Érzem, hogy mi, akik Isten akarata szerint közös munkára vállalkoztunk a cserkészetben, akkor is egyek vagyunk, ha egymástól nagyobb távolságra lakunk. Éppen ezt a távolságot akarjuk ezzel a szerény kis "Hírmondónkkal" is csökkenteni azáltal, hogy benne egymást kölcsönösen tájékoztatjuk a velünk történtekről, a szükséges tudnivalókról. Így tudunk egymással többet törődni, egymáson, ha másképp nem, imádságainkkal segíteni. A hátunk mögött álló két és fél éves cserkészmúltunk, küzdelmeink, táborunk, cserkészkaptáros munkánk, cserkész-bibliakörünk minden harca és eredménye további megszakítást és nyári vakációt nem ismerő győzelmes munkára kötelez minket! Ne felejtsed el, hogy otthon is cserkész vagy! E "Hírmondóval" magasra emelem cserkészéletünk zászlaját és az apródokkal együtt hívlak: 
Gyere pajtás, állj alája, 
Légy az Isten katonája!
 
Ez a mi feladatunk a szünetben is. Ennek véghezviteléhez kívánok baráti szeretettel neked is jó munkát, hogy mindenkinek légy példa! Zsiga bácsi cserkészparancsnok."

További részleteket is érdemes felidézni ebből az újságból, mert ezek jól érzékeltetik a cserkészekkel való lelki törődést.

"A saját érdeked" című fejezetből:" Megtartod minden nap a csendesórádat? Ez igazán saját érdeked! Imaközösség imaprogram segítségével. A közös ima áldásait mindannyian megtapasztaltuk. Ha messze vagyunk is egymástól, de imádkozhatunk most is közösen, közös célért, a mellékelt imaprogram alapján. Tartsunk össze ezen a téren is, és forrjunk össze egymással a láthatatlan imaközösségben. Látható eredménye nem fog elmaradni! Tegyétek a Bibliátokba az imaprogramot és csendesóráitokon emlékezzetek meg arról, hogy cserkésztestvéreitek ugyanazokért könyörögnek veletek együtt. Az imaprogram további részleteire szíves javaslataitokat várom!"

"Hírek" című fejezetből azt emeljük ki, hogy az árvaházban néhány fiú, figyelmeztetés nélkül is tart csendesórát. Hetente egyszer pedig önkéntes fiúbibliakört tartunk, melynek cserkész tagjai is vannak. Nálatok ez mikor valósul meg?

Végül a "Szabad érdeklődni?" néhány fontosabb pontját ismertetjük:

 

1. Tartottál ma csendesórát?2. Vasárnap voltál templomban?3. Legyőzöd kísértéseidet?4. Imádkozol a békéért?5. Mi lenne lelkeddel, ha ebben a pillanatban meghalnál?6. Van nálatok családi áhítat?

Az 1944. július 18-án megjelent "Hírmondó" II. évfolyamának 3. számából csupán néhány részletet ismertetünk. A körlevél a tihanyi cserkésztábor előkészületeiről ír. Programjában evangélizáció és konferencia is szerepel. Ezért mindenkinek vinni kell magával teljes Bibliát, zsoltárt és hallelujah énekeskönyvet. A táborparancsnok Csukás Zsigmond lesz, aki már előre felhívja a figyelmet arra, hogy a táborban is legyen mindenki példa.

Végül a körlevél néhány kérdést tesz fel a "Mit vétett ellened?" című fejezetében?

 

1. A Bibliád, hogy beporosodott?2. Isten, hogy szóba se állsz vele (nem imádkozol)?3. Jézus, hogy megszakítottad vele a barátságot?4. Az idő, melyet elloptál?

Aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül. Vigyázzatok és imádkozzatok!!! - szól a felhívás minden, táborba készülő cserkésznek. A "Hírek"- ből megtudják, hogy volt bibliaverseny a cserkészcsapatban, amit Takács Árpád nyert meg. Könyvjutalmat kapott.

Összefoglalásként megjegyezzük, hogy a cserkészcsapat lelki nevelésében a legalapvetőbb az volt, hogy Isten ajándékaként kezünkbe vehettük a Bibliát, azt rendszeresen olvastuk, sőt később tanulmányoztuk is. Ezt követően kialakult a bibliaolvasók lelki közössége is, akik igyekeztek az Ige útmutatása szerint élni. E közösség tagjai arra is vállalkoztak, hogy másokat is bíztassanak a bibliaolvasásra. Így lett sokak számára napi erőforrás a Biblia. E korabeli történelmi dokumentumok tehát azt igazolják, hogy a cserkészmozgalmat lehetett az ifjúság lelki nevelésének szolgálatába állítani. Minthogy ez a cserkészélet szigorúan önkéntes volt és csak megfelelő feltételek alapján lehettek a fiatalok a csapat tagjai, azért az ott végzett lelki nevelőmunka jól felismerhető eredményeket hozott. A cserkészek Isten országa iránt érdeklődő, azt megismerni vágyakozó közösséget hoztak létre. Közülük többen Isten gyermekévé is váltak.

Így tehát ez a visszatekintés azt mutatta meg, hogy a 640. sz. Timótheus cserkészcsapatban folyó lelki munka Isten dicsőségét szolgálta Sok fiatal lelki fejlődését kedvezően befolyásolta. Többeket Isten útjára vezetett. Sokak számára pedig e rövid, néhány év, elegendő volt ahhoz, hogy egy egész életre szóló lelki útravalót adott.

E történelmi tanulságok álljanak követendő példaként a mai református ifjúságunk és azok vezetői számára, hogy a Bibliát olvasó cserkészek útja végül is Jézus Krisztussal való találkozáshoz vezet, elnyerve az örökélet bizonyosságát. Ennek még ma is élő tanúi vannak, többek között én is. Legyen örökké áldott a mi Urunk, hogy ilyen közösségben indulhatott el ifjú életem.

 

Szekszárd, 2007. június 13.

2018. július 16., hétfő,
Valter napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 6368
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 41080718

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat