Valóban feltámadt!

Este a Nagyszínpad előtt újra együtt mindannyian! Már a nap se tűz olyan gyilkos módon, s az Ige körül kialakuló közösség megint egy irányba fordítja a figyelmünk: a feltámadott Jézusról szól a történet.
"Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették. De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek." (Mk 16,6-7)
Feltámadás esemény - amit az Ige leír Márk evangéliumában az a valóság kihirdetése: Ő valóban feltámadt! Mondjátok meg a tanítványoknak és Péternek! És nem véletlen ez a kis kitétel - mondjátok meg Péternek, őt is hívjátok, Péter is jöjjön Galileába! Péter magától nem indulna el, azok után, ahogy fogadkozott, majd megtagadta az Urat, talán nem kéne elindulnia. De ez az üzenet: Péter is jöjjön! Jöjjön, mert az ő élete is megújul.
"17-18 évesen értettem meg az üzenetet" - lám, egy lelkész is megtérhet! Óriási felszabadító erő van abban, hogy Jézus feltámadt! Szabaddá tesz minket a világtól. Szabaddá tesz arra, hogy törődjünk másokkal. A feltámadt Jézus egy új életformát mutat fel. Amikor Jézus feltámadt számomra is és a szívembe fogadtam őt, más lett az életem - ezzel zárja az estét az igehirdető, Illés Dávid és nem protokollból szól a szelíd a felhívás: "Ezt kívánom nektek is."

A feltámadás következményei,
avagy támasszátok fel Lorántffy Zsuzsannát!

A Sárospataki Zarándoklat keretében érkezünk a Vártemplomhoz, mely a reformációt követően 120 évig volt a reformátusok lelki otthona. Ma katolikus templom, de a helyi plébános és felettese nem veri ki a protestáns zarándokokat a hatalmas oszlopsorok alól, sőt testvérnek nevez minket, máris belopva magát a szívünkbe. Az Igemagyarázat közben híres történelmi személyekkel randevúzunk, akik itt esküdtek, imádkoztak, hirdettek Igét és éltek igaz keresztyén életet: Lorántffy Zsuzsanna, II. Rákóczi György, Sztárai Mihály, Comenius… És persze itt vannak a pataki diákok is, fránya társaság, sosem bírnak megülni a fenekükön! Fellázadtak, és sztrájkba léptek, amikor fő mentoruk és édesanyjuk Lorántffy Zsuzsanna emelte a tananyagot. A nagyasszony temetésén meg is kapták a magukét: Hej, pataki diákok, ti öltétek meg jóságos patrónátokat!
Mi viszont nem (mind) vagyunk pataki diákok, de itt az idő - mondja Virágh Sándor -, hogy feltámasszátok Lorántffy Zsuzsannát! Erre mondjuk nem készültem csillagpontos terveim közepette. A lelkipásztor huncut ember, addig mondja, míg lassan befogadjuk az üzenetet: Támasszátok fel Lorántffy Zsuzsannát, ti legyetek azzá! Hogy szükség van-e erre? Kétségtelen.
Ma Magyarországon nincs következménye semminek. Bárki tehet őrültségeket, mondhat badarságokat, beletaposhat mások életébe. Jézus feltámadásának viszont lett következménye. Erre a hírre emberek tértek meg, vámszedők és prostituáltak kezdtek új életet, gyülekezetek születtek. Naámán történetében a kicsiny rabszolga lányka beszédének lett következménye. Ő is kis cserfes, belekotnyeleskedik a nagyok dolgába, de Isten szavára Naámán kigyógyult a poklosságból. Jézus él, és ennek van következménye. A már emlegetett nagy elődeink Biblia olvasó, imádkozó emberek voltak, és ennek lett következménye: kórházat alapítottak, diákokat taníttattak, lett reformáció Magyarországon, lett iskola, hitért és szabadságért vállalt áldozathozatal.
Adja Isten, hogy több ezer Lorántffy Zsuzsanna támadjon fel Magyarországon! Nagy jó hír az, hogy az Igének következménye van. Jézus él, legyetek boldog követői az élő Krisztusnak!

A hit távlatai

Fáradt, kábult, maguk elé bámuló emberekkel - mintha csak rólunk lenne szó - startol a mai történet. Závodi Zsuzsanna szavai festik elénk a tétova, elbizonytalanodott tanítványi kört. Elmegyek halászni - jelenti be Péter -, és a többiek rávágják: mi is elmegyünk veled. Akár egy lépcsőházi beszélgetés: gyertek, üssük el együtt az időt!
Ezen a hajnalon a tanítványok Jézus felé indulnak el. Jézus konkrét segítséggel jön az övéihez, a szavai is egyértelműek: Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán! Sőt, a partra hív, maga mellé ültet, nem hagyja, hogy hányódjunk, közösségbe hív. Ezek a képek az utolsó vacsora képeire emlékeztetnek és ez a közösség is szent közösséggé vált.
"Tudod, Ő ott van a sötétben.
Tudod a fátyolos köd rejtekében ott áll a parton és csendesen téged hív.
Mondd Neki: Uram, Te itt vagy ezen a helyen.
A jelenléted betölti a teret, a jelenléted világosság.
Az Ő jelenlétében felszáll a sötétség, hajnali világosság közelít az életünkhöz.
Továbbra is az árnyékokba kapaszkodunk?
Eldöntöttük, hogy a sötétségben maradunk?
A napfelkelte itt van, a világosság közeleg.
Az aktuális félelmek eltűnnek, sz újkeletű bűnök eltöröltetnek.
Isten vezetése, a mennyei világ reménysége eljött.
Lásd meg, hogy Jézus veled van!
Akkor is, mikor visszahúzódik a partot mosó víz, Jézus ott van a parton.
Akkor is, mikor az erőforrások kiapadóban vannak, Jézus megújulásra hív.
Valahol a sötét helyzeteink közepette egy fényesebb hajnalcsillag vár ránk.
Képesek vagyunk nyitott szemmel, elmével fogadni Jézust?
Ő ott van, ahol a víz találkozik a földdel, a föld az éggel, ahol a sötétség világosságba fordul, ahol a mulandó örökkévalóvá lesz. Ő ott van minden találkozóhelyen: e világ partjain és az örök partokon.
Most arra hív, hogy ismert fel Őt! Arra vár, hogy fordulj felé.
Várja a sötét elmúlását, a köd felszállását.
Meghív bennünket, hogy jöjjünk újra hozzá felfrissülni, megújulni, helyreállíttatni.
Uram, nyisd meg a szemem, hogy lássam jelenlétedet most és mindörökké. Ámen."