Természettudomány és teológia konferencia 1.

Kompetencia,
kompatibilitás,
kooperáció


2005. szeptember 30 - október 1.



Szervező: Tudomány és Hit Jesenius Központ
Időpont: 2005. szeptember 30 - október 1.
Helyszín: Evangélikus Hittudományi Egyetem
Budapest XIV. Rózsavölgyi köz 3.

A konferencia célja:
A konferencián a természettudományok és a teológia párbeszédét kívánjuk megvalósítani meghívott előadókkal és korreferátorokkal. Az eddigi érdeklődésre való tekintettel publikációs lehetőséget kívánunk nyújtani azoknak a kreatív kollégáinknak is, akik a két terület párbeszédének jegyében tudományos publikációt kívánnak a segítségünkkel megjelentetni.

A konferencia témája:
A természettudomány és a vallás párbeszédében fontos tényező annak a tisztázása, hogy a természettudományos kérdésekben mennyire és milyen szinten lehet kompetens a teológia, és fordítva. Ebben a tisztázásban elengedhetetlen az egymás megértése, a gondolati és fogalmi kompatibilitás. Noha számos közös kérdés van a természettudomány és vallás területén belül, mégis mindaddig, amíg nincsenek közösen definiált fogalmaink, és közösen használt rendszerünk, addig a természettudomány és vallás kapcsolatában nem párbeszédről, hanem egymás melletti beszédről lehet szó csupán. A konferencia vonatkozásában fontosabb számunkra a kooperáció azaz, hogy "kis cölöpök leverésével hidat építsünk", mint az, hogy "különálló felhőkarcolókat állítsunk fel".

Célunk az, hogy a temészettudósok, filozófusok és teológusok a maguk szakterületének egy-egy kérdéséről úgy beszéljenek, hogy a másik szakember is megértse, illetve saját gondolataiba beépítse a megértett gondolatot. A konferencia programja


A konferencia előadásai és referátumai az alábbiakban online megtekinthetőek:
Az előadások megtekintéséhez helyesen telepített RealPlayer 10. program szükséges.

Kapcsolat a matematika és a teológia között
Milyen látható és láthatatlan kapcsolat van a teológia és a matematika között?
Mely fogalmak azok, amelyek mindkét területen jelen vannak, miben egyeznek és különböznek ezek a fogalmak?


Előadó: Kvasz László matematikus, filozófus
1986 óta a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika és Fizika Karán dolgozik. Főbb kutatási területei: Ludwig Witgenstein filozófiája (1993/94 tanév Bécsi Egyetem, Herder Ösztöndíj), Lakatos Imre filozófiája (1995/96 tanév, King's College London, Masaryk Ösztöndíj), Husserl elmélete, Galilei forradalma (1998/99 tanév, University of California at Berkeley, Fulbrights Ösztöndíj), a tudományos forradalom episztemológiai háttere (2001/02 tanév, Berlini Műszaki Egyetem, Humboldt Ösztöndíj), matematikatörténet (2002/03 tanév, Debreceni Egyetem, Metanexus LSI).

Referátumok:

Prőhle Péter matematikus
1956-ban született Budapesten, 1980-ban matematikus diplomát szerzett az ELTE-n. 1983-ben PhD doktori címet, 1988-ban kandidátusi címet kapott. 1978-tól az ELTE-n, 1999-től a Budapesti Műszaki Egyetemen tanít, jelenleg docensi beosztásban. Vendégelőadó volt Kanadában, Németországban (Aachen és Saarbruecken) és Skóciában. 21 publikáció és egy könyv szerzője, számos szakmai testület tagja. 2000-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyert. A Jesenius Központ alapító tagja.

Szirtes András baptista teológus-lelkész, matematikus
1967-ben született Budapesten, 1990-ben szerzett programtervező matematikus oklevelet az ELTE-n, majd ugyanott a tudományos ösztöndíjas a Valószínűségelméleti és statisztika tanszéken. 1992-től teológiai tanulmányokba kezd előbb a Baptista Teológiai Akadémián, amit más protestáns intézményekben. Doktori disszertációját 2003-ban védte meg az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, ennek témája Rudolf Bultmann teológiája volt. 1996-tól a BTA Rendszeres teológiai tanszékének oktatója, emellett a Gödöllői Baptista Gyülekezet lelkipásztora.


Élettudományok kérdései
A biológiában használt racionális modelek mennyire hűek a valósághoz? A matematikailag leírt természettudományos jelenségek mögött milyen gondolatok, esetleg érzések, vagy sejtések húzódnak meg (példák)? Milyen jelenségek azok, amelyek ugyan valóságosak a természetben, de nem írhatók le a matematika segítségével? Mely kérdésekben, és milyen formában lehet párbeszéd az "életről" a biológia és a teológia között?

Előadó: Falus András immunológus, akadémikus
Az ELTE biológus szakán végzett 1970-ben. 1994-től a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője. A kutatás mellett folyamatos oktatási tevékenységet vállal, az orvosi biológia (sejtbiológia, genetika), illetve 1995-től az immunológia, 2000-től pedig az orvosi genomika területén. Számos külföldi ösztöndíjat nyert el (Odense, Harvard, Osaka, Bern). 1990-től a biológiai tudományok doktora, 2001-től az MTA levelező tagja. Közel 300 tudományos közlemény mellett számos tankönyv, ismeretterjesztő cikk és könyv szerzője. Ismeretterjesztő tevékenységét 2001-ben Az év ismeretterjesztő tudósa díjjal jutalmazták.

Referátumok:

Orosz Gábor Viktor evangélikus teológus-lelkész
1972-ben született Nyíregyházán, 1998-ban szerzett teológus-lelkész diplomát az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, Budapesten. 1998-2000 között segédlelkész a kelenföldi és óbudai gyülekezetekben, 2000-től az EHE doktorandusz hallgatója. 1996/97-es tanévben ösztöndíjas a Bécsi Egyetem Evangélikus Teológiai Fakultásán, 2001-ben a Bécsi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékén vendégkutató. 2003 szeptemberétől az MTA-EHE Szociáletikai és Ökumenikus Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.


Victor András pedagógus, környezeti nevelő
1943-ban született, 1967-ben végzett az ELTE-n, biológia-kémia tanári szakon. 1971-ben az ELTE-n egyetemi doktori címet, 1997-ben PhD doktori címet szerzett. 1998-ban a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjével tüntették ki, 2003-ban Pro Natura Díjat kapott. 2003-tól az ELTE TFK Főiskolai Kémia Tanszékén főiskolai tanár. Főbb kutatási területei: környezeti nevelés, természetpedagógia. A Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom elnökhelyettese, a Magyar Környezeti nevelési Egyesület elnöke.


Modellek a természetben
Hogyan történik egy természeti jelenség modellezése, milyen eszközök vannak a jelenség leírására? Mennyiben befolyásolja a modellkészítést a modellező személyisége, a környezet, és a tapasztalat? Hogyan igazolható egy modell érvényessége, milyen hibák lehetségesek? Mitől jó egy modell?

Előadó: Gnädig Péter fizikus
Az ELTE fizikus szakán végzett 1971-ben, azóta az ELTE Atomfizikai Tanszékén dolgozik, jelenleg egyetemi docens. 1972-ben egy évet a Római Egyetem Fizikai Intézetében töltött ösztöndíjasként, elméleti részecskefizikával foglalkozott. Doktori majd kandidátusi disszertációja is ehhez a szakterülethez kapcsolódik. Az egyetemen főleg elméleti fizikai és matematikai fizikai tantárgyakat tanít. Egyetemi tankönyvet írt a vektorszámítás, valamint jegyzetet az ún. disztribúcióelmélet fizikai alkalmazásairól. Csaknem 20 éve a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia magyar csapatának egyik felkészítője és vezetője, továbbá a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok fizikus szerkesztője. A 123 Furfangos Fizika Feladat című (társszerzővel írt) könyvének kibővített változata angol, kínai és japán nyelven is megjelent.

Referátumok:

Dávid Gyula fizikus
Az ELTE TTK fizikus szakán végzett 1976-ban, azóta rövid megszakításokkal a TTK különböző fizikai tanszékein dolgozik. Jelenleg szakoktató az Atomfizikai Tanszéken. Kutatómunkája főleg a relativitáselmélet és a kozmológia alapkérdéseire terjed ki. Az egyetemen fizikai és matematikai tárgyakat tanít. Az oktatás mellett szervezője a Nemzetközi Ortvay Rudolf Fizikai Feladatmegoldó Versenynek, a Nyílthelyi Fifikus Fizikus Feladatok rendezvénysorozatának, a Tudományos Diákköri Hétvégéknek, számos nyári iskolának és sok más, a Magyar Fizikus Hallgatók Egyesületével közösen tartott rendezvénynek. A TIT-ben és azon kívül is több mint húsz éve rendszeresen tart - főleg kozmológiai és csillagászati tárgyú - ismeretterjesztő előadásokat, sorozatokat. Emellett elnöke a Terepjárók Egyesületének, ilyen minőségében számos túlélőverseny, valamint más természetjáró verseny és túra szervezője.


Végh László fizikus
1972-ben szerzett fizikus diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Ettől kezdve az MTA Atommagkutató Intézetében dolgozik, 1982 óta tudományos főmunkatársként. Három hónap vagy annál hosszabb idejű tanulmányutakon Svédországban, a Szovjetunióban, Japánban az Egyesült Álamokban és Németországban járt. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1973 óta oktat, a fizika és a természettudományok újabb eredményeit népszerűsítő, valamint a fenntartható fejlődéssel és a természettudomány és a vallás kapcsolatával foglalkozó féléves előadássorozatait 1993 óta tartja. A Fenntartható fejlődés című könyve 1999-ben jelent meg, 2002-ben pedig Természettudomány és vallás címmel jelent meg könyve.


A teológia logikája
A teológiai nyelv rendszeressége és rendszertelensége. Axiómák, definíciók és tételek a teológiában. A paradoxon és ellentmondás szerepe. Komplementaritás a teológiában.

Előadó: Szűcs Ferenc református teológus-lelkész
A Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma elnöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanulmányi Bizottság elnöke, Az International Reformed Theological Institute (Amsterdam) vezetőségi tagja, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora. Több mint két évtizede A KRE HTK Rendszeres Teológiai tanszékének vezetője. 1997-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyert. Számos teológiai könyv és cikk szerzője. Főbb kutatási területei: teológiai etika, dogmatika, dogmatörténet.

Referátumok:

Bolyki János református teológus-lelkész
Etyeken és Szentendrén szolgált mint lelkipásztor. Teológiai doktori disszertációját "A természettudományok kérdései a 20. századi teológiatörténetben" címmel 1978-ban védte meg. 1983-tól tanszékvezető tanár az Újszövetségi Tanszéken. Tagja a European Society for the Study of Science and Theology és a Societas Novi Testamenti Studiorum nemzetközi tudományos szervezeteknek. Munkásságának elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjét vehette át; a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Intézet tiszteletbeli doktorrá avatta. 1996-tól emeritus professzorként vesz részt az oktatómunkában. 2004-ben kapott akadémiai doktori címet a János evangéliumához írt kommentárja alapján. Kutatási területe: újszövetségi írásmagyarázat, illetve a természettudományok és a teológia kapcsolata. A Jesenius Központ alapító tagja és elnöke.
Csepregi András evangélikus teológus-lelkész
1987-ben szerzett lelkészi diplomát az Evangélikus Teológiai Akadémián. 1987-1992-ig Györkönyben, 1992-1999-ig Budapest-Kelenföldön gyülekezeti lelkészként szolgál. Ösztöndíjon 1989/90-ben Bossey-ban (Svájc), és 1996-1999 között Durhamban volt. 2002-ben védte meg doktori értekezését a Durhami Egyetemen "Two Ways to Freedom: Christianity and Democracy in the Thought of István Bibó and Dietrich Bonhoeffer" címmel. 1999. szeptembere óta az EHE Nyíregyházi Hittanárképző Tagozatán fősikolai adjunktus.


"Cogito ergo credo"
A nyitott szemmel való hit elve Polányi felfogásában

Mi az ember, a kérdező szerepe egy tudományos elmélet megalkotásában? Objektivitás és szubjektivitás a tudományban. Az ember szerepe a megértésben. Személyes tudás.

Előadó: Békés Vera filozófus
1975-ben az ELTE BTK filozófia, illetve magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. 1993-ban szerzett kandidátusi fokozatot a "hiányzó paradigma" modell bemutatásával. Kutatási területe: episztemológia, nyelvfilozófia, tudományfilozófia, tudománytörténet, filozófia gyermekek számára. Jelenleg az MTA Filozófiakutató Intézet tudományos főmunkatársa, Polányi Mihály filozófiájának szakértője.

Referátumok:

Vámos Tibor villamosmérnök, akadémikus
1926-ban született Budapesten. 1949-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1986 óta az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet Intézeti Tanácsának elnöke. Kutatási területe kezdetben villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozása, később számítógépes folyamatirányítás, robotlátás, mesterséges intelligencia, majd számítógéptudomány, ismeretelmélet. Több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, több mint 270 publikáció szerzője.

Béres Tamás evangélikus teológus-lelkész
1965-ben született Miskolcon, lelkész diplomát az Evangélikus Hittudományi Egyetemen kapott 1989-ben. Ugyanitt teológiai doktori címet szerzett 2002-ben. Az 1994/95. tanévben Marburgban rendszeres teológiát tanul. 1990 és 1999 között mint lelkipásztor szolgált gyülekezetekben, 2000-től az EHE Rendszeres teológiai tanszékén dolgozik, jelenleg mint adjunktus. 21 tudományos publikáció szerzője. A Jesenius Központ alapító tagja.


A kétnapos konferencia előadásait élőben közvetítettük, majd a közvetítés rögzített anyagát publikáltuk. A közvetítés a Magyarországi Református Egyház Zsinata által támogatott kisérleti tartalomszolgáltató projekt keretében valósult meg.
Észrevételeiket, tapasztalataikat kérjük osszák meg velünk az info@parokia.hu címen.


Ha még nem rendelkeznél RealPlayer lejátszóval, innen ingyenesen letöltheted:

Copyright: Parokia© 2005. ¤ Fotó & Video & Hang: Parókia Team