MI VAGYUNK
A MEKDSZ

(száz éve 18)



2007. december 1., reggel.
Lázas izgalom vette kezdetét.
Amikor megérkeztem a Kiscelli utcai metodisták gyülekezeti termébe, hirtelen megcsapott a mekdsz-légkör, melybe már volt részem belekóstolni. A folyamatosan érkező fiatalságon is érezhető volt a rejtett izgalom: mire is számíthatunk a mai napon? Nem kellett sokáig várni, a konferansziék rögvest leültettek minket, majd Pásztor Zotyó köszöntésével kezdetét vette a nap.
Központi helyen az elköteleződés, az evangélizáció, a hála illetve az Alapszabály módosítása állt.
Elköteleződés alatt a Mekdsz fontosnak tartja, hogy a diákkörökben lévő főiskolai és egyetemi diákok igenis magukénak érezzék azt a feladatot, melyre Jézus is felszólított bennünket: a misszióra. Erről Szabados Ádám beszélt, melyben kiemelte, a misszió áldozatokkal, lemondásokkal jár.
Emellett szó volt a Mekdsz (Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség) jelentéséből adódóan arról, hogy ez nem egy külföldi, hanem egy hazai szövetség; és természetesen a diákok szövetsége, mely zászlajára a felsőoktatásban tanulók felé irányuló missziót tűzi ki; de ezt csakis evangéliumi alapokon. Visszaemlékezéssel színesített interjúkat is hallhattunk mind a mostani, mind az elmúlt 18 év generációinak egy-egy munkatársától, titkárától.
A Közgyűlésen az Alapszabályt módosítottuk, és az Úrnak hála, mindezek végén egy közös dicsőítés illetve egy külön épületben táncház zárta az idei Mekdsz napot, amikor is a századik születésnapja után ünnepelte a 18.-at.
Leérettségizett!



Copyright: Parokia© 2007. ¤ Fotó & szöveg: Pankotai Edina