Ót és újat hozz elő
Beszámoló a nagyváradi 12. Országos CE Konferenciáról
A régiek elmúltak és ímé, újjá lett minden!
(2Kor 5,17)
A régi és az új kettősségének jegyében zajlott az idei CE Konferencia. Az időbeniségnek e két határköve bukkant fel egyre a programok, beszélgetések, történések forgatagában többé-kevésbé megtervezett módon.
A Konferencia egyik újdonsága az volt éppen, ahogyan múltját, gyökereit igyekezett megismertetni, feleleveníteni a Szövetség előadások, filmek, játékok segítségével. Hallhattuk az erdélyi CE Szövetség rövid történetét, a hivatalos egyházi szervekkel való viszonyának régebbi és újabb fordulatait. Nagy kihívást jelentett, hogy feltehették a Konferencia résztvevői maguknak a kérdést: Mit jelent számomra a CE Szövetség? Ifj. Visky István beszélt erről az egybegyűlteknek emlékeztetve, hogy a Szövetség két pillérre támaszkodik már elejétől fogva: a Biblia és hitbeli elődeink örökségére és az Isten, egyház és biblikus tanítás iránti hűségre. Hagyományunk a humor és a jókedv is. Az előadás után kiscsoportokban vagy egyénileg mindenki megválaszolhatta a maga számára e hűség és ez örökség fényében a kérdést.
A Szövetség törekvése, hogy hagyományát, történetét, hitbeli előljáróit bemutassa új szemléletmódot tükröz. Már nem az a Szövetség, ami indulásakor vagy a kommunizmus idején volt, már a forradalom utáni évekbeli önmagával sem azonos. Folyton változtatni kellett, meg kellett újulni hogy a változó világban ugyanaz az örömhír hirdethettessék.
Már nem elég hagyományokat követni, az előljárókat meghallgatni, felnőtt egy generáció, aki szeretné tudni,
hogy miért tartozzon a CE Szövetséghez és ne bármely más ifjúsági szervezethez. Nekik válaszra van szükségük. És a válaszhoz vissza kell térni a hagyományokhoz. És vissza kell térni, hogy a Szövetség megújulhasson, hogy alapjaira, Alapjára támaszkodva megfelelhessen az egyre nagyobb bűnbe, boldogtalanságba és bizonytalanságba sűlyedő világ kihívásainak, a saját örökös belső harcainak.
Edzőtábor ez, hangzott el. Igen, a bűn és kísértések elleni harcra kell edződünk, de arra is, hogy a reménytelen és elfajult világban megküzdjünk azért, hogy hozhassuk az örömhírt. Mellbevágóak voltak az áhítatokban megfogalmazott kérdések, amelyek ismét a harcra hivatottak edzeni: Várod-e Őt? Szolgálod-e Őt? Imádod-e Őt? Rég ismerjük a kérdések tartalmát, mégis szokatlanul új volt, ahogy nekünk szegezték őket.
És a válasz kényszerétől nem lehetett szabadulni azzal, hogy nem értem a kérdést, hiszen minden egyes áhítat alkalmával kiderült, csupán egy kérdés van minden kérdés mögött: szereted-e Őt mindenek felett?
Az ifjúsági estek is kihívásokkal próbálkoztak: filmmel, (Keresztút)-koncerttel igyekeztek a fiatalok nyelvén szólni. Mindkét ifjúsági est arra bíztatott, hogy hívő szívvel, de nyitott szemmel és elmével járjunk a világban.
Aztán visszaküldtek mindenkit a küzdőtérre, hogy keressük a folytonos megújulás útját tudván, hogy bár naponként megsemmisülnek álmaink, elvesz a munkánk, összetörik a szívünk, ennek így kell lennie: Isten csak a semmiből teremthet újat.

BB Zsuzsa


A résztvevők száma: 625.
Külföldi: 54 (Magyarország, Hollandia, Skócia, Németország)
A többiek Románia különböző megyéiből:
Bihar megye: több mint 250
Maros megye: 120
Szilágy megye: 120
A fennmaradó százegynéhány személy az Arad, Kolozsvár, Máramaros, Szatmár, Temes megyékben és Bukarestben élő és dolgozó CE - tagok vagy szimpatizánsok köréből kerültek ki.

Istennek hála nem voltak elszállásolási gondjaink, a CE - Házban valamint az Ady Endre Liceum Kollégiumában levő helyeink és magánszemélyek felajánlásai megoldották a problémát.
Visszajelzések szerint az étkezések lebonyolitása elég operativan történt, az először alkalmazott tálcás félönkiszolgáló módszer gyorsnak és praktikusnak mutatkozik. Hálásak vagyunk testvéreink és az ifisek szolgálatáért, akik nagy segitségünkre voltak a lebonyolitásban.

Hadházi Annamária


Copyright: Parokia© 2003. ¤ Riport & Fotó: Nagyváradi CE