belépés | regisztráció RSS

Elküld Nyomtat 2018. július 22., vasárnap

Szeverényi János

29. hét


"Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki nem cselekszi az igazságot, nem az Istentől van, és az sem, aki nem szereti a testvérét."

(1Jn 3,10)


Ábrahám utódainak - egészen perfekt, bennfentes, egyházi, templomozó embereknek - azt mondja Jézus egy alkalommal, hogy az ő atyjuk az ördög. (Jn 8,44) Rettenetesen hangozhatott ez akkor. Mintha ma egy lelkész a prédikációjában nem úgy szólítaná meg a gyülekezetet, hogy "testvéreim az Úrban", hanem "ördögatya gyermekei". Mert haragszanak, gyűlölnek, szembeállnak egymással, nem tudnak halálosan szeretni, nem tudnak áldást kívánni az ellenségeiknek, mert cselekszik a rosszat. Elkapta őket a rossz, és az irányítja őket. Jézust - ilyen értelemben - nem érdekli, hogy mi van a cégtáblára írva: hogy az milyen gyülekezet, hogy ott milyen kegyességi irányzathoz tartozó lelkész szolgál, ilyen kör, olyan kör... Egyvalamit néz: mit teszel. Mert ami kisugárzik az életedből, az jelzi, hogy ki az apád. Ahogy a földi apáinktól, úgy a szellemi szülőktől is öröklünk különféle tulajdonságokat. Az ördögtől is örökölhetünk, és Istentől is.

Persze ennek az igének a nyomában kialakulhat aztán egy szuperképmutató vallásosság - megjátszuk magunkat: ó, ha én bibliakörös vagyok, akkor én mindig mosolygok; amikor azt mondom, hogy "békesség Istentől", akkor tényleg azt is kívánom, és nem azt, hogy "na, már ez is itt van, nem bírom a képét". Nem merek ilyesmit gondolni pláne nem kimondani, mert én Isten gyermeke vagyok. De azért a mosolyom mögött fájdalom van és idegesség, mert olyan hálátlanok az emberek és annyiszor haragítanak. És hatalmas teherként nehezedik ránk az Igének az a megállapítása, hogy: "Isten gyermeke nem vétkezik".
De ne vegyítsük össze, hogy mi az Isten része, és mi az embereké. Isten kezében olyanok vagyunk, mintha J. S. Bach egy kis nyekergő falusi orgonán játszana. Lehet, hogy hiányzik egy billentyűje, vagy a fecske belefészkelt az egyik sípba, de hát mégiscsak a Mester orgonál rajta. Nem mindegy, hogy ki játszik rajtad! Ki az, akinek átadtad az orgonapadot az életedben? Az a jó, amikor valakinél érződik, hogy igen, ez egy kis vacak hangszer, nem tökéletes, nem hibátlan, de a Mester játszik rajta. Hogy nyomorult, esendő, kegyelemből élő, kegyelemre szorult ember vagyok, és nagyon nagy dolog, ha meg tudok maradni.

Napló

Az áhítatok szerzői:
Adorján Kálmán (missziós lelkész)
Dr. Falus András (immunológus, kutató, egyetemi tanár)
Horváth Levente (missziós lelkész)
Kis Mónika (családanya)
Kis Zoltán (programozó)
Dr. Lészai Lehel (lelkész, egyetemi tanár)
Nádori Gergely (tanár)
O'Sullivan, Ailisha (misszionárius)
R. Szabó István (közgazdász)
Szeverényi János (lelkész)
Szucs Teri (író)
Tóth Sára (kiadói szerkesztő)
Visky András (író, dramaturg)
Visky S. Béla (lelkész, egyetemi tanár)
Visky Ferenc (lelkész)
Visky Péter (lelkész)

Információ

Kolozsvár - Cluj-Napoca:
Koinónia, 2002 Descrierea Cip a Bibliotecii Nationale

 

 

2018. július 22., vasárnap,
Magdolna napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 3362
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 41131608

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat