Valóban. Egyébként akárhogy is tudatosul a mi gyülekezetünkben (ahová tartozok) az inkább a presbiteri modell alapján működik de nem kiforrottan, és valami átfedést képezve a független és a presbiteri modell között.

Három egyházkormányzási model a történelemben:
(Idézek Szabados Ádám írásából, nem a mi gyülekezeteinkhez tartozik, de jó összefoglalást ad)

1. Az ilyen kongregacionalista (független) gyülekezetek szövetségbe tömörülhetnek más független gyülekezetekkel, de ez az egyenrangúság alapján történik, nincs egyik gyülekezetnek se joga arra, hogy a másik életébe beleszóljon, nincs olyan felsőbb szerv, amely kötelező érvényű utasításokat adhatna ezeknek a taggyülekezeteknek.

GYÜLEKEZET GYÜLEKEZET GYÜLEKEZET GYÜLEKEZET GYÜLEKEZET

A függetlenség hívei természetesen az újszövetségi korban látják ezt először megvalósulni. Az bizonyított, hogy kezdetekben az egyházszervezés meglehetősen laza volt, és hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kialakuljanak a gyülekezetek felett álló struktúrák. Az apostolok isteni tekintéllyel rendelkezhettek a gyülekezetek életéről (1Kor 2,12-13; 7,17; 14,37-38; 2Thessz 3,14; 1Jn 4,6), de ezt gyakran ők is inkább meggyőzéssel tették, mint hatalmi szóval (2Kor 1,24; Filem 8-9; 1Pt 5,1-3). Úgy tűnik erős érvek szólnak amellett is, hogy az apostolok gyülekezetek feletti tekintélyét haláluk után egyedül a Biblia válthatja fel, nem pedig püspökök vagy zsinatok (Ef 2,20; 2Tim 1,12-14; 3,10 - 4,6).


2. Az episzkopális modell. Az episzkopális szó azt jelenti, hogy püspöki. Az egyház (felekezet) külső kormányzása elsősorban a püspökök hierarchiáját jelenti. Az irányítás felülről lefelé történik, piramis jellegű. A piramis legalján vannak a gyülekezetek, azok fölött állnak a papok (pásztorok), fölöttük állnak a püspökök, azok fölött az érsekek, és felettük állhat még valaki.



érsek érsek

püspök püspök püspök püspök püspök püspök

pap pap pap pap pap pap pap pap pap pap pap pap

GYÜL GYÜL GYÜL GYÜL GYÜL GYÜL GYÜL GYÜL GYÜL GYÜL GYÜL GYÜL



A gyülekezeteknek ebben a modellben gyakorlatilag nincs vagy kevés beleszólásuk van a dolgokba, minden irányítás felülről lefelé valósul meg. Alapvetően kétféle episzkopális modell létezik. Az egyik a római katolikus változat, amelyik logikusan még feljebb vitte a hierarchiát, és az érsekek fölé helyezte a római pápát. A másik változat az ún. erasztiánus egyházkormányzati felfogás, amely a végső tekintélyt az állam kezébe adja. Ebben az esetben az érsekek fölött ott van még az állam uralkodója. Ilyen modell alapján működik például az anglikán egyház, és az erasztiánus egyházkormányzás hívei általában a lutheránus egyházak is. Néhány evangéliumi felekezet akaratlanul is szintén egyfajta episzkopális kormányzást valósít meg.

A Bibliában nem találunk erre igazolást. Azok, akik ezt a felfogást vallják, maguk sem próbálnak az Igéből érvelni. Számukra a korai gyülekezetek működése nem mintaértékű, szerintük tudomásul kell vennünk a történelmi fejlődés szükségszerűségét és helyességét.


3.A presbiteriánus modell. Ennek a modellnek a filozófiája már egészen más, mint az előbbinek. Itt nem kizárólag felülről lefelé történik az irányítás, hanem kétirányban. A gyülekezetek választanak maguknak presbitereket és lelkipásztorokat, akik viszont képviselik a gyülekezetet a presbitériumokban és a zsinatokon. Ezeknek a testületeknek a határozatai kötelezőek minden gyülekezetre nézve.

Általános zsinat

Presbitérium Presbitérium Presbitérium

presbiterek presbiterek presbiterek presbiterek presbiterek presbiterek

GYÜLEKEZET GYÜLEKEZET GYÜLEKEZET GYÜLEKEZET GYÜLEKEZET GYÜLEKEZET



A modell célja az, hogy megőrizze a gyülekezetek relatív önállóságát, de mégis egybekapcsolja őket más gyülekezetekkel. A gyülekezetek választják saját vezetőiket, de a kiküldött képviselők zsinatának a határozata érvényes és tekintéllyel bíró a gyülekezetekre nézve. Ez az egyházkormányzás elsősorban a különböző nemzetekhez tartozó református-presbiteriánus egyházakban valósul meg. A nézet hívei az episzkopális szemlélettel ellentétben, de a kongregacionalista nézethez hasonlóan, az újszövetségi mintát igyekeznek alapul venni.

Forrás: http://www.evangeliumi.hu/konyvtar/kony ... YELVEK.htm

A MRE inkább elég sajátosan a 3.-dik és a 2.-dik modell ötvöződésében működik.
Elég sajátosan a világ reformátusságában, püspöki rendszert is magáévá téve.

Pü-ben a mi gyülekezetünkről is küldök egy hivatkozást.

Köszönöm, Literaty. Valóban világos és tömör összefoglalás.

Krisztusban: VaD