-Jézus nem a törvény-ismeretükről, hanem az Ő belé vetett hitükről beszél!
Jézus eljövetele óta zsidó és pogány egyformán a Jézus Krisztusba vetett HITE alapján üdvözül, vagy se.

-A Biblia szerint "szent" az, aki a valóságos egy igaz ISTEN szerint tiszta -ilyen ember pedig csak a Krisztus Jézus volt,- és Isten számára elkülönített.-

Ezért már a kérdés-felvetés is: Üdvözülhet-e egy Jézust nem ismerő, de "szent életű" ember? egészen alaptalan, mert Jézus Krisztus nélkül senki sem lehet "szent".

Sziasztok!
Lehet kérni, hogy olvassuk el mindnyájan a Róm. 2-3-at? Abban erről a kérdésről van szó, és lehetne róla csöppet beszélgetni.
Persze, csak ha benne vagytok.
Üdv
nX

ez engem is érdekelne. Én most azt gondolom, hogy Jézus Krisztus ismerete nélkül is teremhet jó gyümölcsöt egy ember élete (és sajnos fordítva), de Jézus Krisztus nélkül nem teremhet az ember jó gyümölcsöt. Az Evangélium a mérték arra nézve, hogy egy gondolat tényleg igaz-e Isten elött.

javasolnám a Róma 1-et is hozzávenni, legalábbis a végét (16-tól vagy 20-tól)...

így érthetőbb lesz az egész gondolatkör!

Neked hogy érthető?

OK. Vehetjük ezt a rövid részt először?
1,16 Mert nem szégyenlem a [2 Tim. 1,8.] Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az [1 Kor. 1,18.15,1.2.] minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg görögnek.
1,17 Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.

Itt ezt a három fogalmat jó lenne körbejárni:
- a Krisztus evangéliuma
- Istennek hatalma
- Istennek igazsága
Meg lehetne keresni például, hogy konkrétan mit ért Pál a Krisztus evangéliumán?
Nekem elsősorban az 1Tim 15 jut eszembe, mint lehetséges magyarázat, mert ez olyan, mint egy meghatározás:
"Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy megtartsa a bűnösöket, akik közül az első vagyok én." De persze nem szeretnék afféle szabad ötletek asszociációja-szerű Biblia-magyarázatba bocsátkozni, ezért, ha valakinek van valami jobb módszere, szóljon. Csak ne kerüljük ki e fogalmak tisztázását, ha kérhetem, mert - úgy látom - ezek nélkül nem jutunk mélyebbre.

Üdv
nX

Húha. . Gondolom, egyszerű leckefelmondással nem jutunk sokra, vagyis nem ér úgy kezdeni a fogalomtisztázást, hogy "konfiórán azt tanultuk...." (tiszta szerencse,mert amúgy sem emlékszem rá, hogy mit tanultunk konfiórán). . Talán abban van ennek a két versnek a hírértéke, ahogy e közé a három fogalom közé egyenlőségjelet, vagy majdnemegyenlőség-jelet tesz.

Az Evangélium hatalom és igazság.
Az Evangéliumban az igazság a kereszt, hogy nincs lehetőségünk másként az Isten közelébe mennünk, mert alapban ellenszenves az Isten nekünk és viszont.
Haragszunk rá és Ő haragszik ránk. Az igazság az, hogy taszítjuk egymást és ennek a taszító erőnek van neve is, ez a bűn.
Az igazság, hogy Jézus halála, áldozata békét szerzett Isten és ember között.
Isten hatalma, hogy Jézus (az Élet) nem bírt a halálba maradni. A halál kidobta, nem tarthatta fogva, mert az Élet erősebb a halálnál.

Hú, ez konfi órának tűnik, csak lájtosabb szavakkal.

Nemosinex?

Én nem nagyon tudom, hogyan kell az Igét értelmezni. Mármint, hogy hogyan kedves Istennek. Én csak olyan irodalomórán használható szövegértelmezés-típusokat ismerek: az alulról felfelé építkezőt meg a felülről lefelé történő megközelítést. Ezeket próbálgatom, de mintha ellenállna a szöveg. Nyilván, itt van egy olyan kiindulópont is, a topikcím meg a kérdéssel kapcsolatos előfeltevéseim (ti. hogy szerintem a Jézus Krisztus evangéliuma sokkal nagyobb jelentőségű és messzebb ható, mint hogy csupán az Újszövetség kereszténységének hozott volna üdvösséget), amelynek a szűrőjén keresztül nézem ezt az igét, és ez előre vetíti az olvasatot.
Az evangélium hatalom és igazság – induljunk ki akkor ebből.
Én úgy érzem, hogy a hatalom itt nem általában Isten hatalmát jelenti, hanem kiemelten és hangsúlyosan üdvözítő hatalmát. Isten mindenható, és mindenhatóságában áthághatatlan törvényeket alkotott, többek között azt is, hogy a bűn zsoldja halál. Ez nem is szellemi törvény talán, hanem fizikai (vagy itt a kettő ugyanaz), mert ha Isten az élet forrása, akkor az Isten szentségével összeférhetetlen bűn miatt a forrástól zárjuk el magunkat, ami egyenlő a halállal. Az evangélium – vagyis hogy Jézus Krisztus meghalt a mi bűneinkért, az Igaz a bűnösökért – érvényt szerez a törvénynek (ti. hogy a bűn zsoldja a halál), és megment bennünket. Az evangélium azért ilyen felmérhetetlenül nagy hatalom, mert nem nullázza le a törvényt, amit Isten maga állított az élet fenntartására, így nem sérül Isten mindenhatósága, ugyanakkor megóv bennünket a törvény átkától, így nem sérül Isten szeretete. (Ugyanezt meg lehet úgy is fogalmazni talán, hogy a hatalom helyett igazságot mondunk.)
Ha belegondolunk, nem is lehetett ezt másképp tenni. Az Atya, aki Van, igazságos és szerető egyszerre, nem is létezhet másképp, csak így: igazságosként és szeretőként. Kinek van joga az Atya szeretetét megkérdőjelezni, ha Jézus keresztjére néz? És kinek van joga az igazságosságát megkérdőjelezni, ha Jézus keresztjére néz?
Hát, emberileg nézve talán Jézusnak lenne, de Ő önként mondott le a saját igazsághoz való jogáról az Atya iránti és irántunk való szeretetből, így a kérdőre vonás lehetősége kizárva. Milyen szép kör ez: az Atya akarta a megváltásunkat, a Fiú is akarta, és ha a Lélek által támogatva mi is akarjuk, akkor meg vagyunk váltva.

szia, egyet értek, de ez pont azt bizonyitja, hogy aki hallott az Evangéliumról, csak az juthat erre a hitre

azt tudom, de most csak azt próbálom kiolvasni az Igéből, ami benne van, nem amit szeretnék belőle kihallani.
egyébként úgy gondolom, hogy Isten Krisztus által (hogy hogyan pontosan, azt nem tudom) üdvözít olyanokat is, akiket mi logikusan a pokolra küldenénk, ugyanakkor ránk, hívőkre mégiscsak az evangéliumot bízta.

Erről szól a 17. vers: "Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképpen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él." Tehát az evangélium terjesztése így történik: embertől emberig, hitből hitbe. Isten nem akar lemondani arról, hogy munkatársai legyünk az evangélium ügyében, mert felelőssé akar nevelni, de minden bizonnyal hatalmasabb és felelősebb annál, hogy ezt az egész ügyet "csak" ránk bízza. Nem is nagyon tudom felfogni azt a hatalmas terhet, hogy rajtunk múlhat akár csak egy ember üdvössége. Ami nem ment fel persze az evangélium terjesztésének felelőssége alól, mert Isten ezt találta jónak nekünk. És aki lerázza ezt a feladatot, az a jót rázza le magáról, akkor is, ha úgy érzi, hogy megszabadult valami kíntól.

És Jób, vagy Dávid?
Ők korábban éltek és sose hallottak a Nazareti Jézus Krisztusról.

Én azt gondolom, hogy egy Istent kereső ember bárhol is él, bármilyen korban, szükség szerűen el kell hogy jusson odáig, hogy "nem megy". És ha már idáig jutott, akkor el kell hogy jusson odáig, hogy Megváltóra van szüksége, külső segítségre, valaki olyanra, aki képes arra, hogy meg tegye vele, amire önmaga képtelen.

A Messiás várás az egyik legcsodálatosabb várakozás. De aki már látja azt, amiről írtál, az sejti, hogy a Messiásnak mi a küldetése. (Ézsaiás)
És azt hiszem, hogy aki eddig bárhol és bármikor várta azt a Messiást, aki Jézus Krisztus, az az ember üdvözült még akkor is, ha előbb, vagy máshol élt, mint a Megváltó. Mert Isten nem tett mást, mint hogy valósággá tette ezt a várakozást, betöltötte ebbe a világba a Megoldást.

Igen, ez ISTEN munkája. Az emberé meg az Isten munkájának és kegyelmének hirdetése.
Isten munkája az is, hogy:
-alkotásaiban feltárja hatalmát és istenségét
-lelkiismeretet ad az embernek, hogy felismerje a jót és a rosszat
-törvényt ad, ugyanezzel a céllal
- és ezeket nem tekinti megoldásnak, csak a diagnózis felállításához (vagyis az ember elveszett állapotának felismeréséhez) szükséges eszközöknek.
Mert az ember mégsem képes a teremtettségből megérteni Isten hatalmát, mégis összekeveri a rosszat a jóval, és még ha akarná is, akkor sem tudja a törvényt megtartani.

Ezt majd idézem tőled legközelebb. ha Izraelről vitatkozunk.
üdv
ex