Andi írta:
Mert a 6napi teremtést se szó szerint kell venni, de érthető, hogy így írták le, mert akkor még nem sokat tudtak volna kezdeni bonyolultabbnál bonyolultabb képletekkel, és természettudományos magyarázatokkal..
Kedves Andi,
a Bibliában vannak olyan részek, amit nem kell szó szerint érteni (pl. „Ha megbotránkoztat téged az egyik kezed, vágd le…” Márk 9:43), de a teremtés történeténél nem azért van hat nap írva, mert ennél bonyolultabb magyarázatot az ember nem értett volna meg! A teremtés valóban
hat nap alatt történt!
Káin és felesége kérdésénél már használtam azt a könyvet, amiből az alábbiakban idézek a teremtés 6 napjával kapcsolatban (Don BATTEN (szerk.) – Ken HAM – Jonathan SARFATI – Carl WIELAND : Kérdések a kezdethez : A teremtés logikája. - Bp., Evangéliumi Kiadó, 2003.)
A „teremtési napokat” manapság gyakran nem közönséges napokként értelmezik; átértelmezik a bibliai szöveg világos állítását, mivel az értelmezést
Biblián kívüli magyarázatok is befolyásolják (különösképpen a több milliárd éves világegyetemben való hit).
A keresztyéneknek a Bibliára kell alapozniuk gondolkodásukat, és nem a „tudomány” pillanatnyi állapotára.
A „nap” szónak több jelentése is lehet (pl. napvilágra kerül – ismertté válik; nap, nappal – a 24 órás napok világos időszaka; tíz nap – a szokásos 24 órás napok száma).
Hogy megértsük a „nap” szó jelentését 1Mózes 1. részében, nézzük, hogyan használja a Biblia a „nap” szó héber megfelelőjét, a „jóm” szót.
- ha fellapozunk egy jó konkordanciát, láthatjuk, hogy a jóm szónak egy sor jelentése van: nappali időszak, egy 24 órás időtartam, az idő általában, egy megadott időpont, vagy egy év.
- Az 1Mózes 1-ben szereplő teremtési napokat szokásos napokként definiálja: „Egy nap, amelyet a reggel és az este határoz meg.” A Bibliában a teremtés napjai meg vannak számozva egytől hatig, a következő szöveg kíséretében: „Így lett este, és lett reggel” /1Mózes 1:5,8,13,19,23,31/
- A Biblia máshelyein a jóm szó 410-szer fordul elő vmilyen számmal kapcsolatban, és mindig egy szokásos napot jelent. 1Mózes 1 miért lenne kivétel?
- A Biblia más helyein a jóm szó 23-szor fordul elő az „este” és „reggel” szavakkal. Az „este” és a „reggel” együtt, de a jóm szó nélkül 38-szor fordul elő. A szöveg mind a 61 alkalommal (23+38=61) egy szokásos napra vonatkozik. Miért lenne másképp 1Mózes 1-ben?
- A bibliai héber nyelvben vannak olyan szavak, amelyek nagyon alkalmasak hosszú vagy meghatározatlan időtartamok jelölésére (pl. ólám vagy qedem), de 1Mózes 1-en e szavak egyike sem fordul elő.
Következtetés: Ha hagyjuk, hogy a szavak úgy szóljanak hozzánk, hogy összhangban legyenek a szövegösszefüggéssel, és nem hagyjuk magunkat a Biblián kívüli felfogások által befolyásolni, akkor az 1Mózes 1. könyvének 1. részében szereplő „nap” szó nyilvánvalóan egy szokásos napot jelent.
Miért éppen hat nap?
Mert a későbbiekben, a 2Mózes 20:11-ben Isten megparancsolja népének, Izraelnek,hogy hat napot dolgozzon, majd egy napot pihenjen. Ez az oka annak, amiért tudatosan hat nap alatt teremtette a világot.
"Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget és a földet, a hetedik napon pedig megnyugodott és megpihent." (2Mózes 31:15-17)
Példát mutatott az embernek.
A hétnapos hét egyetlen alapja a Bibliában található. Ha világot 6000 vagy 6 millió év alatt teremtette volna, és utána 1000 vagy 1 millió évig pihent volna, akkor fölöttébb érdekes hetünk lenne!
Mivel a teremtés napjai szokásos napok voltak, a Bibliában felsorolt életkorok összeadásával (feltéve, hogy a nemzetiségi táblázatok nem tartalmaznak hézagokat) a világegyetem korára csupán körülbelül 6000 év adódik.
__________
Van olyan kifogás, hogy hogyan lehetett akkor nappal és éjszaka az első három napon (szokásos napok), hiszen Isten a Napot (az égitestet) csak a negyedik napon teremtette?
Válasz:
A nappalokhoz és éjszakákhoz nincs szükség a napra! Amire szükség van, az fény és forgó föld. Isten a fényt az első napon teremtette (1Mózes 1:3) A „lett este, és lett reggel” kifejezés jelzi, hogy a föld forgott. Honnan jött a fény? Ezt a Biblia itt nem közli, viszont a Jelenések 21:23-ból megtudhatjuk, hogy egy napon a Nap fölöslegessé válik, mert a mennyei várost Isten dicsősége világítja majd meg (sugárzó égitest nélkül is világosság).
Miért így csinálta Isten? Talán azért, mert előre látta, hogy a népek a napnak tulajdonítják a teremtés csodáját; a népek (pl. az egyiptomiak) minden történelmi korszakban imádták a napot.
Nagyon tanulságos, ha összehasonlítjuk a modern kozmológia spekulációit
Teophilosz ókori egyházatya írásaival:
„Negyednapon jöttek létre a világítótestek. Isten előrelátásában már ismerte e semmirekellő filozófusok [
] mellébeszélését, kik majd azt állítják, hogy a földi dolgok a csillagoknak köszönhetik létüket, csak hogy ezzel is Istent mellőzhessék. Ezért hát, hogy az igazság nyilván megmutatkozzék, korábban hozta létre az égi világítóknál a növényzetet, s a magvakat: ami ugyanis később keletkezett, nem lehet alkotója a korábban létrejöttnek.”
(Zárójelben megjegyzem, hogy ilyen értelemben tán az sem véletlen, hogy a növényeket, állatokat előbb hozta létre, mint az embert.)
B.
