Kedves Tavasz
Amint írtam elfogadom azokat akik visszamenőleg elhiszik hogy valós keresztség volt.
Legyen a hitük szerint.
Ha nem akar megkeresztelkedni mer neki ez így jó. Nekem nincs bajom vele.
Hisze első sorban meg kell élni ezt a keresztséget ha megélte mint Erika is hát legyen.
De ez nem lehet elfogadható még pedig a következő idézetedért.
Idézet:
A hamis kereszténység a felnőttkeresztség esetén is fennáll!
A valódi megtérés OTT BELÜL történik meg, és azt a gyümölcsök igazolják.
Úgy ám.
Csak míg azt a személy maga dönti el és ha meg is keresztelték nem a gyülekezet tévedése hanem a személyi.
Addig a gyerekkeresztséggel gyártják a hitetlen szülök gyerekeit kereszténynek.
Ezek felnőve névleges keresztények, de szüleik is azok voltak.
Nézd aki a keresztelést végzi de gyülekezet is tudja hogy szó sincs élő hitről 100-ból ja akarattal 50-ben.
Ez szokássá kötelezővé lett téve minta temetés, úgy a keresztelés is.
„Jó az ah van ha meghal legalább valaki eltemeti.”
Bizony ilyen is elmegy megkeresztelni gyerekét.
De egyben egyházhoz jogosan tartozó személy aki azt hiheti hogy ő is részesül halála után a mennybe menetelbe.
Persze egy kis rá segítés kell egy kér ima a lelkész úrtól és talán egy két gyertya halottak napján.
„Na megnyugodhatunk....” elintéztük a menybe menetelt”...
Komolytalannak tűnik de nem találkoztatok ilyennel?
Ha nem akkor nem nagyon beszélgettek emberekkel legfőbb ként idegenekkel.
El lehet bagatellizálni.
De míg a felnőttnél maga dönt és hisz vagy nem, ez az ő döntése nem kételkedhet benne a keresztelő.
Nincs olyas fajta felelősség sem a keresztelő sem a gyülekezetnek hogy nem tehetné meg.
A gyerekkeresztségnél viszont a felelősség a keresztelőt terheli és így azt is aki rá veszi hogy tegye.
(egyház, szülő)
Saját döntés egybe vág az Igével.
Mások döntenek vállalják a felelősséget.
Van különbség.
Azt jól látod hogy a gyümölcsök igazolnak így azt is hogy mi helyes és mi nem.
