Aki emberbe helyezi bizalmát arra írtam amit írtam.

A gyermek keresztséget nem nevezheti annak, mert nem is beszél róla, tehát nincs az írásban, hozzá van téve, bele van magyarázva, a háza népébe.
Jelenések könyve végén aki hozzá tesz, vagy el vesz.

Zimányi József a gulágon megkeresztelkedett, de nekünk az Úr Jézust kell követnünk és nem a másik embert.
A másik ember követése a példakép mimelése, nem a Szent Szellem vezetése.

Nekem úgy rémlik Jézus ember volt.
Keresztény pedig aki a Krisztust követi.
Mi ebben a színlelés?

A mimelés, nem szinlelés, hanem utánzás az én szó használatomban.

A szinlelés, felszin a mimelés, azonosulási vágy. a szinlelés mintha, a mimelés szervül.

Igen az Úr Jézus Krisztus, tökéletes ember volt, amit senkiről másról nem lehet elmondani.

Őt nem lehet utánozni, de követni lehet és a Szent Szellem dönti el, hogy a követője a fejlődés milyen szintjén van és mit kell megcselekednie a követőnek.
Mivel az Úr Jézus Krisztus az új teremtésben maga éli az életet ezért itt a teljes egység valósul meg, és aki utánoz az a vallásoskodó tömeg.
A kiüresítésben teljesen követni kell és ehhez mindég kell kérni a segítséget, hogy ne tekintsem zsákmánynak a tegnapi ismeretemet.

Mk 10, 14 "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa."

http://www.refpasaret.hu/pasaretpred/20 ... sk10h.html

Hosszú, de érdemes végigolvasni !

Kedves Tavasz!
Baromi nehéz lenne ebből az igéből lederiválni a csecsemő keresztséget, hacsak úgy nem, hogy van valakinek egy vallási meggyőződése előfeltételezése és arra keres valami igei aládúcolást. De ez még ahhoz is kevés. Jézus ugyanis nem keresztelte meg, vagy, hogy pontosak legyünk nem merítette alá a hozzá vitt csecsemőket, sőt felnőtteket sem merített alá személyesen Ő ugyanis a tűzzel keresztelő, azaz tűzben alámerítő.
Annál is inkább sem alkalmas ez az ige dúcolásra, mert igen is van, de egész más jelentése mint a csecsemő keresztelés.
Bár csak nagyjából futottam végig ezen a prédikáción, de ebben sincs szó a csecsemő keresztelésről.
Az egész Biblia sehol sem beszél erről.
üdv
ex

Ex, nagyon jól tudod,h. 2 helyen említi.

Kedves hozzászólók! Néhány megjegyzés tennék az elhangzottakhoz, nem vettem észre, hogy ennyire elszaladt a topic.:

Mint mondtam a felnőttkeresztelés kontra gyermekkeresztelés konfliktus kiélezése művi dolog a keresztyének között, csupán eszköz a művi meghasonlásra. Semmi lényegi kérdésre nem ad választ.

Senki sem mondta, hogy a reformátusság 2000 éves, hanem azt mondtam, hogy a gyermekkeresztelés 2000 éves. A hozzászólásom Aszti által, és Ex által efféleképpen való beállítása ebbe a megtévesztő, direkt ellentétet generáló viselkedéskörbe tartozik bele. Nyilvánvaló kötekedésről van szó itt. Hogy ebben mi a keresztyén lelkület ezt nem tudom.

Továbbra sem értem, miféle egyháztörténeti, és bibliai tudatlanságról tettem tanúságot, jó lenne, ha Ex a szokásos dezinformálás, félrebeszélés helyett végre elmondaná mi is a problémája. Márha nem csupán kötekedni akar.

Nem értem minek kell a finanszírozási kérdést idehozni a felnőttkeresztséghez, csecsemőkeresztséghez. Ez megint csak a félrebeszélő, dezinformáló stílus, vagyis inkább kötekedés.

Érdemileg a dologról még annyit, hogy nem igaz, hogy a megtéréstől el van vágva a református, amint Tivadar mondta. Semmivel sincs jobb helyzetben megtérés szempontjából a felnőttkeresztelő gyülekezet fiatalja, mint a csecsemőkeresztelt közösségé. Aki mást mond az jó lenne, ha alátámasztaná azt, mert én még ilyen józan érvet nem hallottam.

Most olvasom Tavasz idézetét, amely nagyon szép, és érthető, de azt hiszem falra hányt borsó lesz itt sokaknak, akik csak a meghasonlást akarják keresztyén, és keresztyén között. Amint látom be is igazolódott azóta.

Csak szeretném mellesleg megjegyezni, hogy amíg ebben a szokványos, mérges vita témában legalább tízen hozzászóltatok, addig Mamóka kérdését, amelyre válaszolni a budapestieknek nagyon egyszerű lenne, és hát nagyon is keresztyéni, még nemigazán szólt hozzá senki tegnap óta. Ennyit arról a bizonyos irgalmas emberi lélekről, amely állítólag a sok megtért, újjászületett, üdvözült (nem kívánt törlendő) keresztyénben ott buzog...

én vagyok a helyesebb

Persze a háza népét, meg azt hogy tegyetek tanítványokká minden népeket, meg azt, hogy aki hisz és és és és megkeresztelkedik, az üdvözül, nomár most én úgy szeretlek téged, hogy hiszek helyetted és oda viszlek az Úr Jézushoz és bebocsátalak a tetőn és akkor az én hitemért mert te nem tudsz hinni, megbocsátatnak a te bűneid, aminek az a bizonyítéka, hogy te meggyógyulsz és szaladsz
gondolom én
megkeresztelkedni = bemerítkezni.

Ugye Saul = Pál nagyon jól ismerte az Írást, volt személyes találkozása az Úrral, még is 3 napos vakság és böjt után az első feladata a megkeresztelkedés volt.

DE ne tedd, ha nincs rá hited, semmit se tegyél, ha nincs rá hited

MERT:

Ami hitből nincs az bűn

Nem ez volt a szándékom, hanem az elgondolkodtatás.
Azok számára, akik azt állítják, hogy egy gyermek nem érti még az Igét, nincs döntési képessége, felelősségérzete.
Nem így van. A gyermek sokkal többet megért, mint gondolnánk, és nagyon fogékony.
A másik: elhangzott, hogy a keresztség előtt meg kell térni.
Kérdezem: ha egy gyermek a hitben nő fel, tudja, mit jelent a bűn, tudja mi a megbánás, a bocsánat kérés, van már kapcsolata Istennel (az imán keresztül), akkor miből kell megtérnie? Azt hiszem alapjában bízni kellene a gyermeki tisztaságban, abban, hogy hű tud maradni a hitben.

Egyébként meg a kárörvendő nevetést nem tartom idevalónak.

Az a hozzáállás számomra is furcsa volt egy hívő szájából, hogy nem kell a hitet ráerőszakolni a gyerekre, majd eldönti, hogy milyen utat akar járni.
Csak kérdés: nem lesz késő?
üdv
Tavasz

Ami az egyházak finanszírozásának kérdését illeti bekopizok ide egy cikk linket már csak azért is, hogyha a későbbiekben hívatkozni akarnék rá, itt megtalálhassam:

http://reformatus.hu/confessio/2006/1/3tema2.htm

kedves Tavasz!

A végéről kezdem:G. S. Willis, az Unokáim szüleinek írója szerint a gyerekek nevelését valóban nagyon korán kell kezdeni: 20 -25 évvel a születésük előtt - tehát a szülők nevelésével indul az egész.... Megszületésükkor már valóban hozzá kell fogni, és semmikép nem hagynám a serdülőkorra, amikor azt se tudják, fiúk-e vagy lányok, amikor fejetetejére áll a világ bennük.

Gyermeki tisztaságban viszont nem hiszek, ezért nem is bízom.
"bűnben születtünk"..csak meg kell nézni,h. viselkednek az apróságok a homokozóban...
nekem azért volt nagyon nehéz megtérni,mert nem akartam magam teljesen kiszolgáltatni Istennek. Hittem benne, kerestem is olykor a vigasztalását, de a döntési lehetőséget a cselekedeteim fölött nem akartam kiadni a kezemből.Azt tudatosítottam, ha átadom magam, akkor nincs saját elképzelés, terv,feltételek.

Olyan jól ír erről Chambers a nov. 3-i elmélkedésében:



Egyetlen ponton kell döntened: át akarod-e adni magad, alá akarod-e rendelni magad Jézus Krisztusnak anélkül, h. feltételeket szabnál, hogyan történjék meg ez az áttörés? A magam érvényesítési szándékát is kitépem és amint eddig a pontig eljutottam, egyszerre megtörténik a természetfölötti eggyéválás Jézussal, és a Szentlélek félreérthetetlenül bizonyságot tesz róla: Krisztussal együtt megfeszíttettem.
Vele megfeszítve lenni annyit jelent, h. a saját jogaimat önként feladom és Krisztus rabszolgája leszek. Itt kezdődik a szent élete.

Meg vagyok lepődve..., én viszont hiszek benne, hiszem, hogy a gyerekek nagyon fogékonyak a jóra, a szépre, a harmóniára. De lehet, hogy tévedek.

Min vagy meglepődve?

1Móz 8,21 És megérezé az Úr a kedves illatot, és monda az Úr az ő szívében: Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élő állatot, mint cselekedtem.

A fehér lappal születés hamis tanítás, jó mélyen belénk verték, nehéz tőle szabadulni, csak segítség kéréssel megy, abban akarok Uram hinni ami a Te beszéded