Exrefis írta:
A bibliai ünnepeket nagyon egyértelműen rendeli el a Biblia, de ezek között nincs a karácsony. Az idézett igék sem Jézus születésnapjának megünnepeltetéséről szólnak.
Ha nem egy kultúrális hagyomány lenne és valaki előismeret nélkül olvssa el az evangéliumi születés történeteket, akkor soha nem jutna eszébe, hogy az a tél közepén történt.
Ha a kiinduló ok Jézus születésnapjának megünneplése lett volna, akkor egy sokkal valószínűbb napot választottak volna arra.
Számomra innen is világos hogy egy nagyon erősen élő pogány ünnepet kellett valahogy beintegrálni a kereszténységbe, egy kis mázolással.
Kedves Ex!
Elnézést a "kimaradásért"! Végre van egy kis időm írni és remélem sikerül érthetően összefoglalni, hogy szerintem miért nem pogány, hanem igei dolog a karácsony.
Minden ker. ünnep szimbolikus. A helyük az évben már önmagában szimbolikus jelentőségű. Ilyen a húsvét is. A húsvéttal is komoly "problémák" vannak. A zsidó-keresztények először nem is akarták ünnepelni, mert ők maradtak a jól bevált pészáhnál. Aztán az időpontjáról sem tudtak megegyezni. Végül nem a zsidó ünep, hanem a "jeles napok" szimbolikája vált meghatározóvá. Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Na ilyen definíciót sem találsz a Bibliában. Az időpont jelentése: napéjegyenlőség (márc. 21.), a világosság legyőzi a sötétséget, a holdtölte: az éjszaka, vagyis a halál szükségszerű jelenléte, mert önkéntes áldozaton keresztül valósul meg. Így a húsvét közel került az ünnep középpontjában álló történelmi esemény napjához ugyan, de attól jelentősen el is térhet (egy hónap időtartamon belül váltakozó mozgóünnep).
Karácsony pedig anak az ünnepe, hogy a legnagyobb sötétség közepette az igazság napja, a világosság közénk jön és köztünk lakozik. Ennek az Isten által megjelölt "jeles napja" a téli napforduló, amikor a sötétség hatalma megtörik.
Az ünnep, az újhold, a szombat árnyékai az eljövendő Krisztusnak (Kol. 2. 16-17.), róla szólnak. Számomra erről szól az 1 Móz. 1. 14. Nem anyakönyvi eseményeket kell bennük látni, hanem egy olyan Megváltóról vallanak, aki egyszerre személyes és egyetemes.
Az ünnepek körüli gondok a modern korban különösen erősen jelentkeznek, ebben igazad van. De enek az oka nem az ünnepben, hanem a hitetlen, individualista emberben keresendő. A vasárnapokkal éppen úgy nem tud mit kezdeni a mai emberiség. A "szomorú vasárnap" öngyilkossági hulláma nem azt igazolja, hogy kár volt szombat helyett vasárnapot ünnepelni a pogány-keresztényeknek. Vissza kell adni az ünnepek valódi jelentését, ez pedig Krisztus személye.
Üdv: Kuruc