Jó majd kérek segítséget és ha kapok, akkor jövök, de a bőjt sem kötelező.
Most nekem erre nincs hitem.

Egyébként én a Jób könyvét egész másként értem, így nehéz a te gondolkodásodban valamit is mondani.
Nekem Jób cselekedetei is vallásoskodó cselekedetek voltak, mert abban hitt amit csinált.
Ezért kapta a próbát, hogy teljes mértékben az Úrra hagyatkozzon.
A próbákhoz tartozott a feleség is, és a barátok is.

Az Isten szerinti böjt gazdagít, sőt ígéreteket tartalmaz!

Jób ítélkezett még Isten felett is és megmondta Neki, hogy mit miért tegyen és számonkérte Őt, hogy mit miért tett!
Aztán megszólította az Úr és kérdéseket tett fel neki..... Itt kezdődött Jób gyógyulása, helyére került az élete!
Beült abba a székbe, ami az ő helye és oda engedte Istent abba a székbe, ami meg az Ő helye!

Az ő hite együtt munkálkodott a cselekedeteivel és viszont.
A cselekedetek nélküli hit HALOTT! HULLA, büdös, nem kívánatos!

Így gyógyit most is az Úr, megláttatja az Ő dicsőségét Krisztusban.

Megmondom még ha meg is köveztek , nema kedvenc rész a Bibliából Jób könyve számomra!

De egy dologban kapóra jött a téma számomra!
Magda írta:
Honnan számított vallásoskodónak csak egy addíg lehet hívő zsidó!
Én ezt nem értem!
Illésnek mondta az Úr:"meghagytam magamnak hétezret"! Gondolom ők nem vallásoskodók voltak!
Nehéz lehetett viszont Úgy áldozni , hogy végülis a pap végezte el a szertartás azon részét ami a sátoron belül történt nem? Szóval kérhetek ebben segítséget?
Mert a napjainkban is létezik vallásoskodás csak megfogni nem tudom!

Tehát ahogy az Ige mondja szájukkal tiszteltek , de szívük nem ott volt!(szabadon)viszont csak a papok mehettek be az égőáldozatot bemutatni vay nemjól tudom?
Javítás: ez csak egy példa, !
Szeretettel Tamás

Látod, kedves Magda, kaptál, anélkül, hogy kértél volna és nem kell félni, hogy azokat elmondjad, mert nem egymás ellen, hanem egymásért vagyunk.

Jób történetében valóban benne volt ez a lehetőség.
Hiszen ez volt a vád is ellene: .... Jób élete csupán vallásos látszat, csak érdekből áll Isten mellett.

A próba viszont azt tette nyilvánvalóvá és azt bizonyította be, hogy ez nem így volt.
Jób cselekedetei Igazi Isten iránti hűségből, hitből és elkötelezettségből fakadtak, nem csupán vallásos(kodó) látszat volt, ezért áldotta meg Őt Isten mindenben hétszeresen. (Kivéve a hét feleséget)

Jób nem volt zsidó az én tudásom szerint.
A gyermekei mulatozása után akarta a gyermekeiről áldozattal eltávolítani a mulatozásuk következményét, erre gondoltam, ezekre a cselekedeteire, meg az életvitelére.
Bűn gyűlölő volt, Isten szolgájának mondja őt a kísértő előtt.
Csak a próbák mutatták meg mi van a szívében, hogy tényleg Isten iránti buzgóság.
A próbákon keresztül ismerte meg Istent, és Isten akaratát.

Nekem az a vallásoskodó, aki valamilyen cselekedetével akarja kiérdemelni Isten elismerését, de ezt csak Isten tudja, mert a szíveket és a veséket Ő vizsgálja.
Két ember ugyan azt cselekszi az egyik szívből, a mésik szinből.
A test szerinti mindég üldözi a szellem szerintit, ez mindég megmutatja mi van a szívben.

Ahogy a saját testünk is ellene áll a belső embernek Róma levél 7. fejezet.

Szerintem Jób csak azt HITTE, hogy mindent az Úr akarata alá rendel!

A próbák mutatták meg neki , hogy mennyi kis bálvány van még az életében amit az Isten akarata alá annak jó kegyelmére kell bíznia!
Tehát a magam szemében én azt hihetem , hogy az Úrnak élek , de vannak kis bálványaim , amiket csak ha elveszítek akkor jön elő , hogy bizony bálványok!
Ezért mondom hogy valamit megérthetek az Ige , vagy Tesók vagy a Szent Szellem által , de van amit a próba tüzének kell megtisztítania bennem!
Nekem ez jön Jób esetében!

Szeretettel Tamás

Máris két meglátás

Kedves Tamás!

A kérdésedet nem igazán értem.

üdv
Imre

Lehet hogy nem hívő zsidóból lesz vallásoskodó!

Arra gondoltam amikor kettészakították az országot, és nem volt alkalmuk az Izraelben rekedteknek felmenni évenként Jeruzsálembe akkor kezdett kialakulni egyfajta vallásoskodás! Pótlólag amit nem tehettek meg , ez volt Jeroboám vétke!(asszem)

De ez egy folyamat , nem hipp hopp!
Ha folyamat akkor a hívőknek el kellett aludniuk az őseiknél, hogy az utódok ne is tudják mit cselekszenek, valahogy az őskereszténységgel kapcsolatban jön elő ez a folyamat lassan-lassan!
A kezdeti ígéretes fejlődés , aztán a különböző elhajlások , míg végül már azt sem tudja egy frissen megtért , mit és hogyan higgyen!
No ez böki a bögyömet!
Szeretettel Tamás

Összegzésül tehát elmondható (?), - próbák szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön, valaki hitből, vagy látszatból él?

Jób védelmében még egy szót:
Úgy gondolom, ha Jóbnak csupán látszathite, és ebből fakadó cselekedetei lettek volna, nem tudott volna megállni a próbában.

Én is szólnék Jób védelmében!

Emberileg megtette amit csak tudott és ez kedves Volt az Úrnak!
Valahol olvastam , hogy cserépedénnyé kell válnunk , hogy a belénk költöző Isteni erő , mindenki számára bizonyságtétel legyen az Úr dicsőségéről!
Az erőről írja Pál, hogy Isten ereje az erőtlenségben van! Azaz amikor nem a magam erejéből hanem az Övéből!
Ja Magda könyve amit Tivnek adott abban van a cserépedény!
Szóval szerintem Jóbra is áll !
Szeretettel Tamás

Élt Úc földjén egy Jób nevű ember, aki feddhetetlen és becsületes ember volt, félte az Istent, és kerülte a rosszat.
,.......
A Sátán így felelt az Úrnak: Nem ok nélkül féli Jób az Istent! Hiszen te oltalmazod őt, a házát és mindenét, amije csak van! Keze munkáját megáldottad, és jószága elszaporodott a földön. De nyújtsd csak ki a kezed, és tedd rá arra, amije van, majd káromol még téged!
,.......
Végre kinyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját. Megszólalt Jób, és ezt mondta:
Vesszen el a nap, amelyen születtem, az éjszaka, mely tudta, hogy fiú fogant!
Legyen sötét az a nap, ne törődjék vele Isten odafönt, ne ragyogjon rajta napsugár!
Vegye birtokba sötétség, a halál árnyéka, lakozzék rajta felhő, nappal is sötétség tegye rémessé!
,.....
Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta: Most is csak lázongás, ha panaszkodom, kezemmel kell elfojtanom sóhajtásomat. Bár tudnám, hogy hol találom Istent! Elmennék a trónusáig, eléje terjeszteném ügyemet, tele lenne szám szemrehányással, hogy megtudjam, milyen szavakkal válaszol, és hogy megértsem, mit is mond nekem: teljes erővel perel-e majd velem, vagy pedig csak figyel rám?
,.......
Jób: Bárcsak meghallgatna valaki! Íme, ez a végszóm: Válaszoljon a Mindenható, írjon vádiratot, mint vádlóm. Bizony, én azt a vállamra venném, és a fejemre kötném, mint koronát. Lépteim számát is megmondanám neki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá.
,......
Ekkor megszólalt az Úr a viharban, és ezt mondta Jóbnak: Ki akarja elhomályosítani örök rendemet értelem nélküli szavakkal? Övezd hát föl derekadat férfiasan! Én kérdezlek, te meg oktass engem!
(Innen érdemes tovább olvasni, mert bele rendűl a felfuvalkodott szív)
,.....
Szólott az Úr, és ezt mondta Jóbnak: Mit perlekedik a Mindenhatóval az akadékoskodó? Aki Istennel akar vitatkozni, feleljen neki! Jób pedig felelt, és ezt mondta az Úrnak: Bizony, könnyelmű voltam! Mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem. Egyszer beszéltem, de ezután nem szólok, vagy ha kétszer: többé nem teszem.
,......
Az Úr válaszolt Jóbnak a viharból, és mondta: Övezd csak föl derekadat férfiasan! Én kérdezlek, te meg oktass engem! Semmivé akarod tenni az én igazságomat? Bűnösnek mondasz engem, hogy te lehess igaz?
(Innen érdemes tovább olvasni, mert bele rendűl a felfuvalkodott szív)
,.......
Felelt Jób, és ezt mondta az Úrnak: Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál. Ki merné elhomályosítani az örök rendet tudatlanul? Azért mondottam, hogy nem értem. Csodálatosabbak ezek, semhogy felfoghatnám. Hallgass meg, hadd beszéljek! Én kérdezlek, te pedig oktass engem! Csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak. Ezért visszavonok mindent, bűnbánatot tartok porban és hamuban.
,.....
Az Úr jóra fordította Jób sorsát, miután Jób imádkozott barátaiért, és kétszeresen visszaadta az Úr Jóbnak mindazt, amije volt.

Na, nekem még mindig nem tiszta...

Lényeg, hogy azt csinálok, amit akarok... És úgy van minden rendjén.
Ha hallom a Lelket, akkor úgyis azt csinálom, amit Isten szeretne, ha meg nem, akkor meg úgyse hallom meg, akárhogy is erőlködök.
És nem kell foglalkozni vele, hogy most éppen miért beteg az ember, mert előfordulhat, hogy tényleg csak a könyv kedvéért. És azzal se kell foglalkozni, hogy a többiek mit mondanak róla, mert ők aztán akármilyen jóindulatúak, pláne nem tudják.

Kedves Tamás!

Félreértés adódhat a következőkből is.

Istennek van egy ígérete az Őt szeretőknek és leszármazottaiknak.
5Móz. 5,10
De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.

A hitét másképpen fogja megélni egy felnőtt korban megtért ember, és másképpen éli meg az, aki gyermekként beleszületik egy hitét megélő keresztény családba és természetesnek fog tartani olyan dolgokat, ami egy felnőttkorban megtért és megkeresztelt hívőnek újdonság.

Így aztán mind a kettő néz a másikra, mint valami csodabogárra.

Az egyik:
─ Hát ez meg minek örül ennyire? És miért nem viselkedik már úgy, mint mi?
A másik:
─ Hát ez nem látja, és nem érti és nem érzi? Milyen a szabadulást, az elfogadottságot, Krisztus szeretetét megélni?

A baj és a zűrzavar pedig ott kezdődik, amikor egymást kezdik el címkézgetni a „vallásos” vagy „szektás” jelzővel.
Beindul a légkalapács, és mindkettő a saját képére próbálja átformálni, győzködni a másikat.

Ezek után lehet azon csodálkozni, ha a végén már egyik sem tudja, mit is higgyen?



Ha böki, okkal böki.
És mi lehet a megoldás?
Szerintem az, ha nem arra figyelünk, hogy másoknak mi tölti ki a hívő életét, hanem Arra, Aki a miénket betölti.

üdv
fony

a jó öreg "beszólás": "TE KÖVESS ENGEM"