Létrehoztam ezt a topicot a témának (a Rokon igék topicból áthozva):

Boglárka:


Tavasz:

egyébként is "gyanús" a teóriád, ebben az esetben (lélek/Lélek) viszont éppen hogy a szószerintiség ELKERÜLÉSE okozza a gondot!!!

héber.......görög........angol.......magyar
_______________________________
??............szóma........body.........test

nefes.......pszyché.......soul.........lélek

ruah.........pneuma......spirit........lélek


a gond EBBŐL adódik :S

gyanús a teoriám? Ezt most nem értem. A Biblia ír a lélekről így is, úgy is... és aztán a hívő értelmezi így is, úgy is...

a fentiekkel nem sokat mondtál, pl. fogalmam nincs, mikor melyiket használja a Biblia (a magyar fordítás). Vagy akkor most úgy kell Bibliát olvasni, hogy közben legyen nálam minden fordítás?


most megint létrejött egy topic arra, hogy ki lehessen oktatni egymást!
Bravó.

segíteni próbáltam... bocsánat, nem teszek többet ilyet

Te kérdeztél rá a lélekre, meg az ő értelmezésére, akkor miért vagy megsértődve, ha válaszolnak rá.
A fentiekkel meg nagyon is sokat mondott. Azt hogy a Biblia az embert hármas felosztásban értelmezi(test, lélek, szellem).
A biblia a legtöbb helyen a szellem értelmezést használja lélek címszó alatt és a kettő nem keverendő össze. A szellem nem a lélek=(érzelem, inetllektus/értelem, akarat).
Nagy L-lel, Lelken pedig Isten szellemét a Szent Szellemet érti.
üdv
ex

Akkor hogy értelmezed a Boglárka által idézett igét?!

(egyébként nem sértődtem meg, csak lehetett volna minősítgetés nélkül is írni, de még akkor sem volt válasz a kérdésre, érthető? vagy nem?)

Róm 8,5. Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira.

a test szó itt a "bűnös hús"-ra használatos szarksz szóval szerepel, a Lélek pedig pneuma
az ember "pszüchéje" középen van a pneuma és a bűnös ösztön-test között, VAGY EZ motiválja, VAGY AZ (illetve nyilván ez a dolog változik megtéréskor)
(kb megfeleltethető az ösztön-énnek és a felettes énnek a dolog)

(...vagy duguljak már el?)

Kedves Tavasz!

Keresztény könyvesboltokban hozzá lehet jutni Csia Lajos, vagy Vida Sándor által fordított "Újszövetség"-hez.
http://mekdsz.hu/otlettar/wiki/index.php/Kereszt%C3%A9ny_k%C3%B6nyvesboltok

Ezekben a fordításokban a peneumát már következetesen szellemnek, a pszükhét pedig léleknek fordítják.
Rendszeres olvasásra viszont egy hagyományos Bibliai - Ó és Újszövetségi fordítást ajánlok, a fenti két könyvet pedig csak az összehasonlításra a kérdéses igeszakaszoknál.
Legalábbis nálam így jött be.

Kedves Fony,

lélek vagy szellem - szerinted van lényeges jelentősége? Szerinted nem ugyanabból a forrásból jönnek megtérés gyümölcsei? Gondolod, hogy Károli Bibliája tévelygés? Nem hiszem.

---

Net, köszönöm az igehelyet.
A testről nem szólt a kérdésem. Nem a test és lélek közötti különbség érdekel, hanem a lélek, vagy Lélek.
Isten belénk lehelt lelke vagy Lelke?

Igen

"Rokon igék" topikban írtam:



Szia Tavasz,

azt hiszem, nem uazt értettük azon, amit leírtam.

Amikor ezt írtam: 'aki csak a testiekre gondol (evés-ivás, szórakozás), a lélek dolgaival nem törődik, az nem az örök életet nyeri el, hanem a pokolba jut.'; arra gondoltam, hogy /nem mindenki persze, de/ sok olyan ember van, aki csak a mának él, nem törődik vele, mi lesz a halál után, hová jut a lelke (amit fogantatásakor kapott), egy a fontos számára, hogy a jelenben jól érezze magát!; hogy ezt ki mennyire fokozza, és mi módon próbálja elérni, ez változó. Akad, aki ha naponta jó ételekkel megtöltheti a hasát, ennyi elég számára, más több v. másabb élvezetet igyekszik elnyerni, kisajtolni az életből. De közös bennük, hogy nem érdekli őket, hogy lelkük hová jut a testi halál után.

Ehhez a gondolatsorhoz asszociáltam egy igét, melyben tulajdonképpen arról van szó, hogy a mennyországba, Isten országába csak azoknak az embereknek a lelke juthat be, akik még földi életükben újjászületnek víztől és a Szent Lélektől.

De hogyan születhetne újonnan valaki a Szent Lélektől, ha erre benne semmi igény nincs, és ha elutasítja ezt magától?

Akik tehát nem születnek újonnan a Lélektől, azokra vonatkozik a másik fent idézett ige, melynek jelentése: akik nem születtek újjá a Szent Lélek által, azok nincsenek beírva az élet könyvébe, így haláluk után először a Hádész Pokol részébe, majd a feltámadás és ítélet után a tűz tavába kerülnek, ahol "...gyötrődnek éjjel és nappal örökkön-örökké."


A felvetéseidre válaszolva:

>>Mi a lélek (kis l-lel), merthogy eddig a lélek az érzelemvilággal volt azonosítva.

A lélek több, mint csupán érzelem, benne van az ember egész személyisége! A lélek (kis betűvel) az ember személyiségének az a része, amely nem test; az ember halhatatlan része (Máté 10:28)

Amikor Lélekről (nagy betűvel) beszélünk, akkor a Szent Lélekről van szó /illetve a pontos fordítás Szent Szellem (Pneuma), csak a magyar nyelvben a "szellem" szóhoz más képzetek társulnak, ezért fordítják inkább "Léleknek"/.
Isten Szelleme/Lelke.

A lélek (kis betűvel) és a Lélek (nagy betűvel) nem ugyanaz!
Minden embernek van lelke (kis betűvel), de Szent Lelke csak annak van, aki megtért/újjászületett.

>>"...és nem a lélek dolgaival foglalkozik" - nemcsak a hívő foglalkozik a lélek dolgaival.

Persze, pl. a nem hívő pszichológusok is foglalkoznak a lélekkel, de más irányultsággal, mint a Biblia.

B.

Kedves Bogi,

a válaszodnak ez a része volt az, amire a kérdésem irányult:



ebből már ki lehet indulni... Köszönöm.

A többit illetően azt hiszem félreértettél.

A test cselekedetei - úgy gondolom - nem szorulnak különösebb magyarázatra, engem a lélek "dolgai" érdekelnek (de nem pszichológiai értelemben)

Ami egyesek szerint nem is lélek, hanem szellem... Tehát lehet még tovább bonyolítani.

Sziasztok!

A gödöllői egyetem filozófia tankönyvéhez, ha hozzá juttok, akkor nagyon jó irodalomra tesztek szert, már ami a lélek koronkénti megfogalmazását illeti. A jegyzet írója ugyanis vette a fáradtságot arra, hogy a legelső görög lélekfogalomtól kezdve a a filozófiai korokon, irányzatokon végigmenve az összes felmerült lélekfogalmat összeszedje. Csak a görögök legalább nyolc lélekfogalommal rendelkeztek. A legszínesebb Platoné volt, mivel az ő munkái maradtak legnagyobb terjedelemben fent. Ha jól emlékszem Descartes lélekfogalma a tobozmirigyhez köthető, még a modernkori lélekfogalmakról is esik benne szó. Ha valaki hozzá tud jutni a gödöllői egyetem filozófia jegyzetéhez, hát az jól elmerülhet a kérdésben.

Számomra az egész történetben nem is annyira a görög, eleinte a lélegzetből származtatott lélek fogalmai voltak az érdekesek, hanem az, hogy a könyv írója például egyáltalán nem említi a buddhizmus gondolkodását a lélekkel kapcsolatban. Esetleg a hinduizmusét.

Buddha azt mondja, hogy nincs személyiség. Valójában nincs lélek. Szerinte nincs személyiség a részeken kívül. Nincs én-személyiség önmagában. Van ösvény, melyen vándorolni lehet, van vándorlás is, de nincsen vándor.

Szerinte az élet pillanatnyi jelenség, az élet egyben halál. Mint ahogy a kerék gördülése közben a korongnak csak egy pontján gördül, és nyuvásában szintén csak egy pontján nyugszik, éppen így egy lény élete is csupán egy gondolatnyi pillanat. E pillanat múlásával a lény megszűnik ugyanaz lenni.

Ezt azért írtam le, mert előjöhet, hogy állítólag az írások tartalmazták a lélekvándorlást. A jólértesültek tudják, hogy valamelyik zsinatban lettek törölve a könyvekből a lélekvándorlásra utaló nyomok. Szerintük a vatikáni titkos könyvtárban jóket lehet olvasni erről.

A felesleges vita miatt jó, ha tudjuk, hogy a keresztyénség szerinti lélek a buddhizmus szerint nem is létezik, tehát keresztyén lélekvándorlás hamisítás sem lehet, mivelhogy teljesen másról beszél egy buddhista, meg egy keresztyén, ha lélekről van szó.

Rosta, erről az jutott eszembe, hogy mi megalkotunk kifejezéseket, és azt mondjuk pl.: lélek. Amit valaki így értelmez, valaki úgy.
De nem a kifejezés dönti el azt a valamit, ami bennünk van.

A kifejezésekkel megragadni próbáljuk a körülöttünk és bennünk lévő "világot".

És szerencsére többségében nagyon is egyértelmű kifejezéseink vannak, amelyek nem szorulnak különösebb magyarázásra.

Ilyenek pl. a lélek (vagy szellem?) ezen megnyilvánulásai: szelídség, türelem, kedvesség, öröm, békesség, jóság, szeretet, hűség...

Gondolod, vagy tudod