"Rokon igék" topikban írtam:
Idézet:
Aztán még az is eszembe jut: aki csak a testiekre gondol (evés-ivás, szórakozás), a lélek dolgaival nem törődik, az nem az örök életet nyeri el, hanem a pokolba jut.
"Bizony, bizony mondom néked: ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába." (János 3:5)
"Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették." (Jelenések 20:15)
Szia Tavasz,
azt hiszem, nem uazt értettük azon, amit leírtam.
Amikor ezt írtam: 'aki csak a testiekre gondol (evés-ivás, szórakozás),
a lélek dolgaival nem törődik, az nem az örök életet nyeri el, hanem a pokolba jut.'; arra gondoltam, hogy /nem mindenki persze, de/ sok olyan ember van, aki csak a mának él,
nem törődik vele, mi lesz a halál után, hová jut a lelke (amit fogantatásakor kapott), egy a fontos számára, hogy a jelenben jól érezze magát!; hogy ezt ki mennyire fokozza, és mi módon próbálja elérni, ez változó. Akad, aki ha naponta jó ételekkel megtöltheti a hasát, ennyi elég számára, más több v. másabb élvezetet igyekszik elnyerni, kisajtolni az életből. De közös bennük, hogy nem érdekli őket, hogy lelkük hová jut a testi halál után.
Ehhez a gondolatsorhoz asszociáltam egy igét, melyben tulajdonképpen arról van szó, hogy a mennyországba, Isten országába csak azoknak az embereknek a lelke juthat be, akik még földi életükben újjászületnek víztől és a Szent Lélektől.
De hogyan születhetne újonnan valaki a Szent Lélektől, ha erre benne semmi igény nincs, és ha elutasítja ezt magától?
Akik tehát nem születnek újonnan a Lélektől, azokra vonatkozik a másik fent idézett ige, melynek jelentése: akik nem születtek újjá a Szent Lélek által, azok nincsenek beírva az élet könyvébe, így haláluk után először a Hádész Pokol részébe, majd a feltámadás és ítélet után a tűz tavába kerülnek, ahol "...gyötrődnek éjjel és nappal örökkön-örökké."
A felvetéseidre válaszolva:
>>Mi a lélek (kis l-lel), merthogy eddig a lélek az érzelemvilággal volt azonosítva.
A lélek több, mint csupán érzelem, benne van az ember egész személyisége! A lélek (kis betűvel) az ember személyiségének az a része, amely nem test; az ember halhatatlan része (Máté 10:28)
Amikor Lélekről (nagy betűvel) beszélünk, akkor a Szent Lélekről van szó /illetve a pontos fordítás Szent Szellem (Pneuma), csak a magyar nyelvben a "szellem" szóhoz más képzetek társulnak, ezért fordítják inkább "Léleknek"/.
Isten Szelleme/Lelke.
A lélek (kis betűvel) és a Lélek (nagy betűvel) nem ugyanaz!
Minden embernek van lelke (kis betűvel), de Szent Lelke csak annak van, aki megtért/újjászületett.
>>"...és nem a lélek dolgaival foglalkozik" - nemcsak a hívő foglalkozik a lélek dolgaival.
Persze, pl. a nem hívő pszichológusok is foglalkoznak a lélekkel, de más irányultsággal, mint a Biblia.
B.